Régészeti nyomok tanúsága szerint a Kövi dűlőn neolit, rézkori és kelta település volt található, valamint egy római villa. A Kissásom-Nagysásom pedig római villa, avar- és Árpád-kori telep maradványait rejti. A patakhoz közel eső részeken előkerült nagy mennyiségű vassalak jelenléte és koncentrálódása intenzív vasfeldolgozásra utal. A Mindszenti és Csencsi patakok teraszán őskori telepnyomok utalnak az egykor itt élőkre. A Mindszenti patakon átívelő középkori fahíd maradványok arra engednek következtetni, hogy az 1600-as évek elején vörösfenyőből, a 18. század végén pe­dig kocsonyás tölgyből ácsolták a szerkezetet. A középkori malom két kerekét a Pinka vize hajtotta már 1556-ban. 1563-ban 70 forintért eladták. 1645-ben a molnárt a körmendi kapitány elhurcolta. 1651-ben a németújvári Batthyány uradalom birtokaként már négykerekű a szerkezet. 1657-ben a malom ismét üresen állt, mert a molnárt ez esetben egy körmendi katona megtámadta az országúton, megsebesítette, így ő elhagyta az épületet.