Bakonygyirót

	Bakonygyirót
	; Bakonygyirót címere
	; Bakonygyirót címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Pannonhalmi
Jogállás	község
Polgármester	Göstl Éva (független)
Irányítószám	8433
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	159 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	19,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	6,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 48′ 20″47.419200°N 17.805531°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 09″, k. h. 17° 48′ 20″47.419200°N 17.805531°E
	Bakonygyirót Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
	Bakonygyirót weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonygyirót témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bakonygyirót (németül: Jierot, Gerisdorf^[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban.

Fekvése

A község a Bakony északi szélén fekszik, Győrtől 32 kilométerre délre, a 82-es főúttól mintegy 2 kilométerre nyugatra, Romándtól 2 kilométerre délre. Közúti megközelítését ez utóbbi településről, a 832-es főútból kiágazó és Bakonyszentlászlón át Bakonyszentkirályig vezető (a 82-es főúttal ezen a szakaszon nagyjából párhuzamosan haladó, végül abba torkolló) 83 107-es út teszi lehetővé.

A településen keresztülhalad a GYSEV 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonala, melynek a község szélén megállóhelye is van. A tömegközlekedés azonban túlnyomórészt a MÁV Személyszállítási Zrt. által üzemeltetett autóbuszokkal bonyolódik le, melyek átlagosan kétóránként, sőt műszakváltások idején ennél is sűrűbben érintik a falut.

Története és mai élete

Első fennmaradt írásos említése 1237-ből való, Gyrolt formában. Neve a Gerald személynév német alakjából származik. A 13. századtól a 18. századig a cseszneki várhoz tartozott. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. századtól új birtokosai, az Esterházy család tagjai kezdték újból benépesíteni, elsősorban német telepesekkel. Neve 1909-ig, más adat szerint 1913-ig Gyirót volt, a Bakony előtag csak ezt követően került a községnévbe.

A település a Győrből Veszprémbe vezető régi út mentén alakult ki. Az eredeti falu nem a jelenlegi helyén, hanem a Bakony-ér partján feküdt, s 1570-ben vált lakatlan hellyé. Az Esterházy család 1714-ben kezdeményezte a község újratelepítését idehozott német telepesekkel. A lakosság túlnyomó részének még 1914-ben is a német volt az anyanyelve. Az itt élők fával kereskedtek és fuvarozást vállaltak.

1904-ben az egész falu leégett, de utána ujjáépült. Abban az időben sokan kivándoroltak innen Amerikába.

A második világháború helyi áldozatainak emlékkövét 1989-ben avatták fel. 1945 után a lakosság egy részét kitelepítették, s helyükre 19 felvidéki magyar családot telepítettek be. Ma már eltűnőben van a nyelvi különbség a lakosok között, a falu teljesen elmagyarosodott, csak az idősebbek beszélik a sváb nyelvet.

1950-ben termelőszövetkezet alakult Bakonygyiróton is, amely később feloszlott, de 1957-ben újjászervezték. Később Romándhoz (1962), majd Veszprémvarsányhoz (1975) csatolták.

Két tantermes, két tanerős elemi iskoláját 1948-ban államosították, majd Veszprémvarsányhoz körzetesítették. Romándi kezdeményezésre 1998-ban az alsó tagozatos iskola Veszprémvarsányból átkerült Romándra. Az óvodát és az iskolát Romándon a két település közösen üzemelteti, illetve tartja fenn. A gyermekek egy része Bakonyszentlászlóra, illetve Veszprémvarsányba jár a körzeti iskolákba.

A település leginkább az 1960-as években fejlődött. 1961–1962-ben épült fel a kultúrház, melyet 2002-ben felújítottak. Az orvosi rendelőt 1963-ban építették, 2003-ban pedig felújították. A háziorvos és a gyermekorvos kétszer rendel hetenként a rendelőben. A községi bekötőutat 1966-ban építették, illetve látták el szilárd burkolattal. A községben van vezetékes víz-, gáz-, és telefonhálózat is.

Bakonygyirótot a lakosság és a települési önkormányzat kérésére a 47/2001. (VI. 18.) számú országgyűlési határozattal 2002. október 20-án átcsatolták Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyébe.

Az itt élő emberek Romándra, Veszprémvarsányba és Zircre járnak dolgozni. A legutóbbi időben, illetve a megyeváltást követően egyre többen dolgoznak Győrben. Sokan oda is költöztek. Az üresen álló házak egy részét külföldiek, főleg németországiak vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen, a falu életébe nem integrálódtak. A megüresedett házakat tulajdonosaik nem adják el, megtartják, bízva jobb idők eljövetelében. Így a falu népessége egyre fogy, az ingatlanok állaga romlik. A falugondnokság szociális munkásokkal kiegészülve egész éven át gondozza a közterületeket, parkokat, utakat, és a járdákat is rendben tartja ott, ahol az idősek maguk erre nem képesek.

A település életét a mezőgazdaság határozza meg, s távol

[1]

[2]

[3]