Ugrás a tartalomhoz

Covid19

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Covid19
A SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya
A SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya

AngolulCoronavirus Disease 2019
BNO-11RA01.0
BNO-10
Leírás
Érintett szerveklégutak, tüdő[1]
Etiológiavírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezőkforgalmas közösségi terek látogatása, krónikus betegségek, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, szívbetegség, rákbetegség, idős kor
Főbb tünetekszáraz köhögés
láz
légszomj
fáradtság
Szövődményektüdőgyulladás, Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma, szepszis, vesekárosodás
OMIM301051
DiseasesDB60833
MedlinePlus007768
A Wikimédia Commons tartalmaz Covid19 témájú médiaállományokat.

A Covid19[* 1] (koronavírus-betegség 2019, coronavirus disease 2019) vírusos légúti, illetve légzőszervi megbetegedés, amelyet a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okoz.[3] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én hirdette ki a betegség okozta világjárvány megjelenését.[4] A betegség okozta halálozás jellemző aránya a WHO szerint (a 2020 márciusi adatok alapján) 3,4%.[5][6] A specifikusan a koronavírus-fertőzés ellen és a betegség kezelésére (széles körben elfogadott) hatásos gyógyszer még nemigen áll rendelkezésre, a megelőzését szolgáló covid19 vakcinákat és védőoltásokat viszont már több cég is kifejlesztette. A vírust a fertőző betegek cseppfertőzéssel terjesztik. A vírus, miután 2019 decemberében járványt okozott, néhány hónapon belül világszerte elterjedt. 2020 novemberére sikerült létrehozni a koronavírus-fertőzés ellen védő, első vakcinákat, amelynek az alapját Karikó Katalin biokémikusnak és munkatársának a szabadalma vetette meg. Ez a technológia képezi az alapját a Moderna és a Pfizer–Biontech gyógyszergyártók oltóanyagának.[7]

A feltételezések szerint az eredetileg csak állatok közt terjedő (SARS-CoV-2 nevű) vírus[8] valahogyan átlépte a fajok közti korlátokat és emberre is átterjedt.[9] A vírus tényleges eredete jelenleg ismeretlen, de a 2019. decemberi esetek megjelenése óta úgy tűnik, főként csak emberről emberre terjed. Tehát a vírus terjesztésében úgy tűnik állati közvetítők nem vesznek részt.[10][11] Az első tanulmányt, amelyben 41 igazoltan COVID-19-ben szenvedő beteg esetéről számoltak be, 2020 januárjában publikálták a The Lancet folyóiratban. E tanulmányban a betegség megjelenésének időpontját 2019 decembereként jelölték meg.[12][13][14] A WHO hivatalos publikációjában a betegség legelső megjelenésének dátumát 2019. december 8-ra tette.[15] Később megjelent tanulmányokban az elsőként Kínában észlelt esetek dátumai közt a 2019. november 17-i dátum is megjelent, miután a szakértők úgy vélték, hogy utólag megtalálták a feltételezett „első” fertőzött egyént.[3][16]

Az elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegséget (disease) jelöli, a „19” pedig a megjelenés évére utal. Az Egészségügyi Világszervezet 2020 februárjában a SARS-CoV-2 nevet javasolta a vírus megnevezéseként.[3][17]

Covid19-tesztkészlet

Aktuálisan zajló covid-19 betegség kimutatására légúti mintából, a vírus ellen termelődő ellenanyagok jelenlétének kimutatására vérmintából van lehetőség. A vérminta vizsgálatán alapuló tesztek akut covid betegség detektálásra gyakorlatilag alkalmatlanok.

Légúti minta vizsgálatán alapuló tesztek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zajló covid-19 betegéség kimutatására legmegbízhatóbb az ún. RT-PCR teszt (RT-PCR Real Time – Polymerase Chain Reaction PCR). Ez a teszt a vírus örökítőanyagát (RNS) mutatja ki, a rendelkezésre álló legspecifikusabb és legérzékenyebb módszer. A teszthez orrgaratból és szájgaratból történik mintavétel steril pálcával. A minta elemzése mikrobiológiai laboratóriumban történik. A módszer hátránya, hogy erőforrás- és időigényes, a teszt eredményére – figyelembe véve a laborok leterheltségét is – általában több napot kell várni. Nem megfelelő mintavétel álnegatív eredményt szülhet, ezért a mintavételt legtöbbször képzett szakember végzi. A legdrágább vizsgálati módszer. Fertőzőképesség kimutatására e teszt korlátozottan alkalmas, lezajlott betegséget követően, nem fertőző személy esetén mintája is hozhat pozitív eredményt a módszer érzékenysége miatt, ez azonban nem jelent fertőzőképességet.

A PCR teszt említett hátrányai hívták életre az ún. rapid antigénteszteket. E tesztek a vírus S-proteinjét (antigén) mutatják ki és szintén zajló covid-19 betegség kimutatására hivatottak. Olcsóbbak a PCR teszteknél, de érzékenységük is alacsonyabb. Szemben a PCR teszttel antigén teszt esetében elég egy mintát levenni garatból és a teszt 15 perc múlva eredményt ad. Tünetes beteg pozitív antigén gyorstesztje igazolja a covid betegséget, a negatív tesztet PCR vizsgálattal szükséges megerősíteni. A mintát ideális esetben itt is képzett szakember veszi le, mivel a helytelen mintavétel e teszt esetében is álnegatív eredményt hozhat. Ennek ellenére elterjedt, hogy az egyén önmagán végzi el a tesztet, amely sok esetben helytelen mintavétellel járhat.

Vérvizsgálaton alapuló tesztek

Ezek az ún. szerológiai tesztek a vírus ellen termelődő ellenanyagokat (antitestek) mutatják ki a vérből, de léteznek az ún. T-sejtes immunitás kimutatására hivatott tesztek is. A legtöbb ilyen vizsgálat vénás vérből laboratóriumban elemezve történik, de léteznek ujjbegyből vett vérrel végezhető ellenanyag gyorstesztek is, ezek jóval pontatlanabbak és felhasználhatóságuk jóval korlátozottabb.

Zajló covid-19 betegség detektálására e tesztek gyakorlatilag alkalmatlanok, mivel az ellenanyagok szintje csak a fertőzés 7-10. napján kezd emelkedni. Fertőzőképesség kimutatására e tesztek szintén alkalmatlanok, mivel az ellenanyagok a betegség lezajlása után is megmaradnak. T-sejtes immunitás vizsgálata az előbbi célokra szintén alkalmatlan.

A tüskefehérje elleni antitestek jelenlétét vizsgáló tesztek bármely védőoltással, az ún. nukleokapszid elleni antitestek jelenlétét vizsgáló tesztek teljes elölt vírust tartalmazó oltással végzett vakcinációt követően pozitívvá válnak. A T-sejtes immunitás kimutatására hivatott tesztek vakcinációt követően szintén pozitívvá válnak.

E tesztek leginkább oltatlan személy esetében covid-19-en való átesettség utólagos vizsgálatára alkalmasak. Nukleokapszid elleni ellenanyag jelenlétét vizsgáló teszt MRNS, ill. vektorvakcinával immunizált személy esetében szintén alkalmazható covid-19-en való átesettség utólagos kimutatására.

Leginkább az oltási program kezdetét követően elterjedtté vált e tesztek az oltás/fertőzés utáni védettség meglétének, ill. mértékének vizsgálatára való használata, noha az ilyen irányú felhasználás egyéni szinten tudománytalan.

A komputertomográfia (Computed [Axial] Tomography, CT vagy CAT) vizsgálatok kétoldali, tejüvegszerű homályos foltokat mutatnak.[18] A képalkotó vizsgálatokkal a tüdőgyulladás igazolható. A COVID-19 okozta tüdőgyulladás CT képét a szakemberek általában jól el tudják különíteni más tüdőgyulladások képétől.

Komputertomográf (CT) felvétel egy 38 éves férfi Covid19-beteg tüdejéről[19]
  • Láz
  • Köhögés
  • Fejfájás
  • Fáradtság
  • Izom- vagy testfájdalmak
  • Íz- vagy szaglásvesztés
  • Torokfájás
  • Hányinger
  • Hasmenés[20][21]
  • Szaglászavar [22]
  • Ízérzékelés zavar

Európában egyre többen számoltak be a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztéséről a betegség során.[23][24][25][26] A betegség súlyosabb tünetekkel történő megjelenése, illetve a magasabb halálozás kockázata az idősebbek (50 és 60 éves betegek) és a krónikus betegségekkel küzdők esetében nagyobb, illetve legmagasabb a 70 évnél idősebb betegek esetében.[27] Az új koronavírus súlyos szövődménye[28] a Novel Coronavirus-Infected Pneumonia (NCIP)[29] tünetei más típusú tüdőgyulladásokhoz nagyon hasonlóak: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság.

A Covid19 betegséget okozó koronavírus vírusfertőzés inkubációs ideje (a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján:

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be.
  • A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) becslése szerint az inkubációs periódus 10–14 nap.
  • Az Egyesült Államok CDC-je szerint a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz.

Egyes megfigyelések ennél hosszabb lappangási időről is beszámoltak:[30] egy kínai (a kormányzat számára készült) egészségügyi jelentés szerint Hupej tartományban egy fertőzött gyanús 70 éves férfi tünetei a fertőzésgyanú felmerülését követő 27. napon jelentek meg.[31]

A betegség átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.[32]

A világon megfigyelt átlagos SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódus:

  • 3,0 nap (0–24 napos tartomány, 1324 eset alapján)[33]
  • 5,2 nap (4,1–7,0 napos tartomány, 425 eset alapján)[34]

A pandémiát okozó koronavírus járványtani alap szaporodási ráta mérőszám (R0) értéke a korai adatok alapján körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.[35] Felmerült a kutatók körében, hogy a korai adatok alapján számított R0 érték nem volt megfelelő, és 5,7 lenne a helyes.[36]

A betegség klinikai lefolyásának három fő mintája létezik, miután a SARS-CoV-2 koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe és elkezd szaporodni:[37]

  • felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség
  • nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás
  • súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával: Az ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés és egyéb szervek is károsodnak[38]), amely enyhe tünetekkel kezdődik 7–8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.[39]

A vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) jut és kétoldali szövetközi tüdőgyulladást okoz (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia[40]) így a tüdő nem képes ellátni funkcióját, a légzést. Az ebből adódó légzési elégtelenség gyakran olyan súlyos, hogy néhány napos kórházi ápolás után a lélegeztető gép oxigénje nem elég az életfunkciókhoz.[41] A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba.[42] A tüdőgyulladás általában nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű betegség, sokan kórházi kezelésre is szorulnak miatta.[43] A szisztémás gyulladásos válaszreakció és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során.[44]

A vírusok által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), életveszélyes betegség lehet

Jankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa szerint: „A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés.” [45]

A nemdohányzók között a hörgők öntisztuló képessége nagy mértékben befolyásolja a gyógyulást. A dohányosoknál a tüdőgyulladás súlyosabb és hosszabb lefolyású. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében, ami szintén súlyosabb és hosszabb gyógyulási folyamatot eredményezhet. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megtámadhatják a tüdőt, ami további problémákat okozhat.[46]

A kórokozó tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Covid19-betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) 3D modelljének keresztmetszete, amely a vírus belső alkotóelemeit mutatja be. A négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték

A Covid19 betegséget a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely egy pozitív szálú ssRNS vírus(wd).[47] Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt.[48] Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-CoV koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus.[49] A SARS-CoV-2 koronavírusnak is RNS az örökítőanyaga és egy membránburok veszi körül. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.[50]

A kórokozó terjedési módja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vírus főként szoros érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, de terjedhet a szennyezett felületek érintése által is.[51][52] A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet.[53][54] A vuhani egyetem és a vuhani virológiai intézet szakértői szerint a fertőzöttek széklete is fertőzhet, ugyanis a vírus jelenlétét kimutatták a betegektől származó mintákban.[55] Az ÁNTSZ 2020. március 1-ji tájékoztatója szerint a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében is kimutatták, de nincs közvetlen bizonyíték a vírus széklet útján történő terjedésére.[56]

Poszt-Covid-szindróma

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A COVID-19 fertőzés a tüdők mellett más szerveket is károsíthat, ezzel növelve a hosszú távú egészségi problémák kockázatát. Okozhat szívizomgyulladást, amelynek szövődményeként akár szívelégtelenség is felléphet.

A poszt-Covid-szindróma tünetei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az akut fertőzést követően 4-6 hét múlva is jelentkezhetnek panaszok. A leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok. Ezen tünetek, akár több hétig is fennállnak, s akkor ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómával kell számolnunk.

A poszt-Covid-szindróma gyermekeknél

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az akár észrevétlenül lefolyt Covid-betegség után gyermekek esetében is egyre gyakrabban lép fel szinte bármely létfontosságú szerv súlyos gyulladása, magas láz kíséretében.[57]

Az ajánlott megelőző intézkedések között szerepel a szappannal történő kézmosás, mivel a szappan hatékony koronavírus-ellenes tulajdonságokkal rendelkezik.[58] Egyéb ajánlások között szerepel a száj lefedése köhögés esetén, a másoktól való távolság megőrzése, valamint a fertőzést gyanító emberek megfigyelése és karanténba helyezése. A Covid19-re vonatkozó speciális terápiás gyógyszerek vagy oltások hiányában elengedhetetlen a betegség korai észlelése és a fertőzött beteg azonnali elszigetelése az egészséges populációtól.[59] Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint – az elterjedt nézetekkel ellentétben – nem bizonyított, hogy az immunrendszert meg lehet erősíteni vitaminok fogyasztásával.[60]

Kutatási eredmények szerint alapján az mRNS védőoltás 74%-kal csökkenetette a COVID-19 miatti halálozás esélyét.[61]

Fertőtlenítés, védőeszközök és szociális távolságtartás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint követni kell a légzőszervi vírusok elkerülése érdekében szokásos óvintézkedéseket:

  • Gyakori kézmosás szappannal és vízzel vagy alkohol alapú kéztisztítóval
  • A száj és az orr eltakarása a könyökkel vagy szövettel, ha valaki köhög vagy tüsszent
  • A szem, az orr és a száj érintésének elkerülése, ha a kéz nem tiszta
  • Kerülni kell a szoros érintkezést a betegekkel
  • Kerülni kell az edények, poharak, ágyneműk és egyéb háztartási cikkek megosztását a betegekkel
  • Tisztítani és fertőtleníteni kell azokat a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek az emberek
  • Ha beteg valaki, akkor maradjon otthon és ne menjen a munkahelyére, az iskolába és nyilvános területekre
Tájékoztató plakát a betegség megelőzéséről

A WHO a fentieken túlmenően javasolja, hogy:

  • Láz, köhögés és légzési nehézség esetén mindenki forduljon az orvosához
  • Kerülni kell a nyers, a nem főtt húsok vagy állati szervek elfogyasztását
  • Kerülni kell az érintkezést az élő állatokkal és azokkal a felületekkel, amelyeket esetleg megérintettek, kerülni kell az olyan élő állatokat árusító piacokat az olyan területeken, ahol a közelmúltban új koronavírus-esetek voltak [62]

Kézmosás és a környezet fertőtlenítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban a gyakori kézmosás, a gélalkohol fertőtlenítő[63] használata segít megelőzni a vírusfertőzést. Csíramentesítő takarításhoz vírusölő tulajdonsággal rendelkező készítmények használata javasolt.[64] A megfelelő kézmosás legalább 20-30 másodpercig tart, meleg vízzel és szappannal, ajánlott továbbá fokozott figyelmet fordítani az ujjak közötti terület és a kézfej alapos tisztítására.[65]

A SARS-CoV-2 koronavírus lipidburokkal rendelkező, egyszálú RNS vírus[66] és a lipidburkot az alkohol, és a klór[67][68] képes megbontani, ezáltal a vírus sérülékennyé válik, így az alkoholtartalmú és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyan pusztítják.[69][70] Az epesók, amelyek az emberi emésztőrendszerben találhatóak és a gyomor savas közege szintén károsítja a lipidburokkal védett víriont. A koronavírusok jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal terjednek.[71] A hipó nátrium-hipoklorit (NaClO) valamennyi kórokozót elpusztítja. A ruhákat fehérítő mosószerrel kell mosni, mert a fehérítők is megölik a kórokozókat.[72]

Megjelent a fertőtlenítés (dezinfekció) egyéb módját ismertető híradások között az UV-C 280-200 nm csíraölő hatású ultraibolya fényforrások bemutatása is, mint az új koronavírus elterjedésének megakadályozására szolgáló egyéb eszköz. Az ultraibolya fény nemcsak a felületeken, hanem a levegőben is megöli a vírust. Levegő- és felülettisztítóként is működik.[73] Az UV-C csírátlanító technológia segítségével vegyszerek nélkül másodpercek alatt inaktívvá válnak a mikroorganizmusok. Az UV-C csírátlanítás minden mikroorganizmus esetében működik, lehet az a gyakran előforduló kólibaktérium, SARS, legionella vagy penész.[74]

Közösségi távolságtartás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt a fertőzött személyekkel történő érintkezés kerülése.[75] A WHO javaslata szerint legalább 1 méter távolságot kell tartani a fertőzés tüneteit mutató gyanús személytől, különös tekintettel, ha az köhög, tüsszög vagy lázas.[76]

A Covid19-pandémia ideje alatt hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselői közösen kidolgozták az országos szintű népességmozgást monitorozó módszertant. A módszertan a mobiltelefonok használatakor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a mobiltelefont használók földrajzi helyének becslésére. Az adatok személyazonosításra teljesen alkalmatlan. Mivel a három nagy mobilszolgáltató európai szinten is jelentős szereplő, a módszertan könnyen adaptálható más országokra, illetve alkalmassá tehető a tagországok közötti vándorlás elemzésére is.[77]

3M-N95 0.3 mikron[78] átmérőjű részecskéket is szűrő arcmaszk, amelyet úgy terveztek, hogy az archoz szorosan illeszkedjen[79][80]

Habár a védőmaszkok megelőzési céllal történő használatának haszna egészséges egyének esetében egy vitatott kérdés a szakemberek körében,[81] a járvány felbukkanását követően a magyarországi patikákban, a lakossági vásárlók részéről megnőtt a kereslet az ilyen jellegű termékek iránt, így üzletekben hiánycikké vált a védőmaszk.[82] A kötelező maszk viselése azonban pattanások és bőrirritációk kialakulását okozza, amelynek már külön neve is van: ez a maszkné [83] jelenség.

Tankönyv a részecskeszűrő kiválasztásáról és alkalmazásáról
Hagyományos sebészeti maszk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A speciális használatra szánt maszkoktól eltérően a lakosság által használt eldobható védőmaszkot nem úgy tervezték, hogy megakadályozzák a legkisebb részecskék bejutását az orrba és a szájba. Csökkentik a fertőzés kockázatát, de a tökéletes illeszkedés kialakítása lehetetlen.[84] Alapvetően két különböző védettségi szintű és pórusméretű arcmaszk használatos: a műtéteknél használt arcmaszk, amely nem rendelkezik vírusszűrő képességgel, és az úgynevezett N95 légszűrő maszk, amely képes a vírusokat is szűrni.[85][86] Jakab Ferenc virológus egészséges embereknek megelőzés céljából nem javasolja a szájmaszk viselését, véleménye szerint a szájmaszk nem véd a koronavírus fertőzés ellen, de továbbterjedését gátolja.[87][88] Dr. William Schaffner, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem fertőző betegségek szakértője szerint egy szokásos műtéti arcmaszk nem nyújt védelmet az új típusú koronavírus-fertőzés ellen. Állítása szerint a 3M-N95 légzésvédő maszk,[89] amely vastagabb, mint egy műtéti maszk, viszont alkalmas az új koronavírus kiszűrésére.[79] Az egészségügyi, sebészeti vagy „műtős” maszkok (EN14683:2005[90]) baktériumszűrő hatásfoka csupán 95-98%.[91]

Vírusszűrő maszkok
[