Covid19
| Covid19 | |
| A SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzésének behatolási kapuja a felső légúti nyálkahártya | |
| Angolul | Coronavirus Disease 2019 |
| BNO-11 | RA01.0 |
| BNO-10 | |
| Leírás | |
| Érintett szervek | légutak, tüdő[1] |
| Etiológia | vírusfertőzés, cseppfertőzés útján |
| Kockázati tényezők | forgalmas közösségi terek látogatása, krónikus betegségek, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, szívbetegség, rákbetegség, idős kor |
| Főbb tünetek | száraz köhögés láz légszomj fáradtság |
| Szövődmények | tüdőgyulladás, Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma, szepszis, vesekárosodás |
| OMIM | 301051 |
| DiseasesDB | 60833 |
| MedlinePlus | 007768 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Covid19 témájú médiaállományokat. | |
A Covid19[* 1] (koronavírus-betegség 2019, coronavirus disease 2019) vírusos légúti, illetve légzőszervi megbetegedés, amelyet a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okoz.[3] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én hirdette ki a betegség okozta világjárvány megjelenését.[4] A betegség okozta halálozás jellemző aránya a WHO szerint (a 2020 márciusi adatok alapján) 3,4%.[5][6] A specifikusan a koronavírus-fertőzés ellen és a betegség kezelésére (széles körben elfogadott) hatásos gyógyszer még nemigen áll rendelkezésre, a megelőzését szolgáló covid19 vakcinákat és védőoltásokat viszont már több cég is kifejlesztette. A vírust a fertőző betegek cseppfertőzéssel terjesztik. A vírus, miután 2019 decemberében járványt okozott, néhány hónapon belül világszerte elterjedt. 2020 novemberére sikerült létrehozni a koronavírus-fertőzés ellen védő, első vakcinákat, amelynek az alapját Karikó Katalin biokémikusnak és munkatársának a szabadalma vetette meg. Ez a technológia képezi az alapját a Moderna és a Pfizer–Biontech gyógyszergyártók oltóanyagának.[7]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A feltételezések szerint az eredetileg csak állatok közt terjedő (SARS-CoV-2 nevű) vírus[8] valahogyan átlépte a fajok közti korlátokat és emberre is átterjedt.[9] A vírus tényleges eredete jelenleg ismeretlen, de a 2019. decemberi esetek megjelenése óta úgy tűnik, főként csak emberről emberre terjed. Tehát a vírus terjesztésében úgy tűnik állati közvetítők nem vesznek részt.[10][11] Az első tanulmányt, amelyben 41 igazoltan COVID-19-ben szenvedő beteg esetéről számoltak be, 2020 januárjában publikálták a The Lancet folyóiratban. E tanulmányban a betegség megjelenésének időpontját 2019 decembereként jelölték meg.[12][13][14] A WHO hivatalos publikációjában a betegség legelső megjelenésének dátumát 2019. december 8-ra tette.[15] Később megjelent tanulmányokban az elsőként Kínában észlelt esetek dátumai közt a 2019. november 17-i dátum is megjelent, miután a szakértők úgy vélték, hogy utólag megtalálták a feltételezett „első” fertőzött egyént.[3][16]
Az elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegséget (disease) jelöli, a „19” pedig a megjelenés évére utal. Az Egészségügyi Világszervezet 2020 februárjában a SARS-CoV-2 nevet javasolta a vírus megnevezéseként.[3][17]
Vizsgálat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tesztelés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Aktuálisan zajló covid-19 betegség kimutatására légúti mintából, a vírus ellen termelődő ellenanyagok jelenlétének kimutatására vérmintából van lehetőség. A vérminta vizsgálatán alapuló tesztek akut covid betegség detektálásra gyakorlatilag alkalmatlanok.
Légúti minta vizsgálatán alapuló tesztek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zajló covid-19 betegéség kimutatására legmegbízhatóbb az ún. RT-PCR teszt (RT-PCR Real Time – Polymerase Chain Reaction PCR). Ez a teszt a vírus örökítőanyagát (RNS) mutatja ki, a rendelkezésre álló legspecifikusabb és legérzékenyebb módszer. A teszthez orrgaratból és szájgaratból történik mintavétel steril pálcával. A minta elemzése mikrobiológiai laboratóriumban történik. A módszer hátránya, hogy erőforrás- és időigényes, a teszt eredményére – figyelembe véve a laborok leterheltségét is – általában több napot kell várni. Nem megfelelő mintavétel álnegatív eredményt szülhet, ezért a mintavételt legtöbbször képzett szakember végzi. A legdrágább vizsgálati módszer. Fertőzőképesség kimutatására e teszt korlátozottan alkalmas, lezajlott betegséget követően, nem fertőző személy esetén mintája is hozhat pozitív eredményt a módszer érzékenysége miatt, ez azonban nem jelent fertőzőképességet.
A PCR teszt említett hátrányai hívták életre az ún. rapid antigénteszteket. E tesztek a vírus S-proteinjét (antigén) mutatják ki és szintén zajló covid-19 betegség kimutatására hivatottak. Olcsóbbak a PCR teszteknél, de érzékenységük is alacsonyabb. Szemben a PCR teszttel antigén teszt esetében elég egy mintát levenni garatból és a teszt 15 perc múlva eredményt ad. Tünetes beteg pozitív antigén gyorstesztje igazolja a covid betegséget, a negatív tesztet PCR vizsgálattal szükséges megerősíteni. A mintát ideális esetben itt is képzett szakember veszi le, mivel a helytelen mintavétel e teszt esetében is álnegatív eredményt hozhat. Ennek ellenére elterjedt, hogy az egyén önmagán végzi el a tesztet, amely sok esetben helytelen mintavétellel járhat.
Vérvizsgálaton alapuló tesztek
Ezek az ún. szerológiai tesztek a vírus ellen termelődő ellenanyagokat (antitestek) mutatják ki a vérből, de léteznek az ún. T-sejtes immunitás kimutatására hivatott tesztek is. A legtöbb ilyen vizsgálat vénás vérből laboratóriumban elemezve történik, de léteznek ujjbegyből vett vérrel végezhető ellenanyag gyorstesztek is, ezek jóval pontatlanabbak és felhasználhatóságuk jóval korlátozottabb.
Zajló covid-19 betegség detektálására e tesztek gyakorlatilag alkalmatlanok, mivel az ellenanyagok szintje csak a fertőzés 7-10. napján kezd emelkedni. Fertőzőképesség kimutatására e tesztek szintén alkalmatlanok, mivel az ellenanyagok a betegség lezajlása után is megmaradnak. T-sejtes immunitás vizsgálata az előbbi célokra szintén alkalmatlan.
A tüskefehérje elleni antitestek jelenlétét vizsgáló tesztek bármely védőoltással, az ún. nukleokapszid elleni antitestek jelenlétét vizsgáló tesztek teljes elölt vírust tartalmazó oltással végzett vakcinációt követően pozitívvá válnak. A T-sejtes immunitás kimutatására hivatott tesztek vakcinációt követően szintén pozitívvá válnak.
E tesztek leginkább oltatlan személy esetében covid-19-en való átesettség utólagos vizsgálatára alkalmasak. Nukleokapszid elleni ellenanyag jelenlétét vizsgáló teszt MRNS, ill. vektorvakcinával immunizált személy esetében szintén alkalmazható covid-19-en való átesettség utólagos kimutatására.
Leginkább az oltási program kezdetét követően elterjedtté vált e tesztek az oltás/fertőzés utáni védettség meglétének, ill. mértékének vizsgálatára való használata, noha az ilyen irányú felhasználás egyéni szinten tudománytalan.
CT-vizsgálat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A komputertomográfia (Computed [Axial] Tomography, CT vagy CAT) vizsgálatok kétoldali, tejüvegszerű homályos foltokat mutatnak.[18] A képalkotó vizsgálatokkal a tüdőgyulladás igazolható. A COVID-19 okozta tüdőgyulladás CT képét a szakemberek általában jól el tudják különíteni más tüdőgyulladások képétől.

Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tünetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Láz
- Köhögés
- Fejfájás
- Fáradtság
- Izom- vagy testfájdalmak
- Íz- vagy szaglásvesztés
- Torokfájás
- Hányinger
- Hasmenés[20][21]
- Szaglászavar [22]
- Ízérzékelés zavar
Európában egyre többen számoltak be a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztéséről a betegség során.[23][24][25][26] A betegség súlyosabb tünetekkel történő megjelenése, illetve a magasabb halálozás kockázata az idősebbek (50 és 60 éves betegek) és a krónikus betegségekkel küzdők esetében nagyobb, illetve legmagasabb a 70 évnél idősebb betegek esetében.[27] Az új koronavírus súlyos szövődménye[28] a Novel Coronavirus-Infected Pneumonia (NCIP)[29] tünetei más típusú tüdőgyulladásokhoz nagyon hasonlóak: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság.
Lappangási idő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Covid19 betegséget okozó koronavírus vírusfertőzés inkubációs ideje (a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján:
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be.
- A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) becslése szerint az inkubációs periódus 10–14 nap.
- Az Egyesült Államok CDC-je szerint a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz.
Egyes megfigyelések ennél hosszabb lappangási időről is beszámoltak:[30] egy kínai (a kormányzat számára készült) egészségügyi jelentés szerint Hupej tartományban egy fertőzött gyanús 70 éves férfi tünetei a fertőzésgyanú felmerülését követő 27. napon jelentek meg.[31]
A betegség átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.[32]
A világon megfigyelt átlagos SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódus:
- 3,0 nap (0–24 napos tartomány, 1324 eset alapján)[33]
- 5,2 nap (4,1–7,0 napos tartomány, 425 eset alapján)[34]
A pandémiát okozó koronavírus járványtani alap szaporodási ráta mérőszám (R0) értéke a korai adatok alapján körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.[35] Felmerült a kutatók körében, hogy a korai adatok alapján számított R0 érték nem volt megfelelő, és 5,7 lenne a helyes.[36]
Lefolyása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A betegség klinikai lefolyásának három fő mintája létezik, miután a SARS-CoV-2 koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe és elkezd szaporodni:[37]
- felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség
- nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás
- súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával: Az ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés és egyéb szervek is károsodnak[38]), amely enyhe tünetekkel kezdődik 7–8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.[39]
A vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) jut és kétoldali szövetközi tüdőgyulladást okoz (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia[40]) így a tüdő nem képes ellátni funkcióját, a légzést. Az ebből adódó légzési elégtelenség gyakran olyan súlyos, hogy néhány napos kórházi ápolás után a lélegeztető gép oxigénje nem elég az életfunkciókhoz.[41] A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba.[42] A tüdőgyulladás általában nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű betegség, sokan kórházi kezelésre is szorulnak miatta.[43] A szisztémás gyulladásos válaszreakció és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során.[44]
Jankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa szerint: „A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés.” [45]
A nemdohányzók között a hörgők öntisztuló képessége nagy mértékben befolyásolja a gyógyulást. A dohányosoknál a tüdőgyulladás súlyosabb és hosszabb lefolyású. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében, ami szintén súlyosabb és hosszabb gyógyulási folyamatot eredményezhet. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megtámadhatják a tüdőt, ami további problémákat okozhat.[46]
A kórokozó tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Covid19 betegséget a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely egy pozitív szálú ssRNS vírus.[47] Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt.[48] Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-CoV koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus.[49] A SARS-CoV-2 koronavírusnak is RNS az örökítőanyaga és egy membránburok veszi körül. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.[50]
A kórokozó terjedési módja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vírus főként szoros érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, de terjedhet a szennyezett felületek érintése által is.[51][52] A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet.[53][54] A vuhani egyetem és a vuhani virológiai intézet szakértői szerint a fertőzöttek széklete is fertőzhet, ugyanis a vírus jelenlétét kimutatták a betegektől származó mintákban.[55] Az ÁNTSZ 2020. március 1-ji tájékoztatója szerint a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében is kimutatták, de nincs közvetlen bizonyíték a vírus széklet útján történő terjedésére.[56]
Poszt-Covid-szindróma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A COVID-19 fertőzés a tüdők mellett más szerveket is károsíthat, ezzel növelve a hosszú távú egészségi problémák kockázatát. Okozhat szívizomgyulladást, amelynek szövődményeként akár szívelégtelenség is felléphet.
A poszt-Covid-szindróma tünetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az akut fertőzést követően 4-6 hét múlva is jelentkezhetnek panaszok. A leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok. Ezen tünetek, akár több hétig is fennállnak, s akkor ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómával kell számolnunk.
A poszt-Covid-szindróma gyermekeknél
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az akár észrevétlenül lefolyt Covid-betegség után gyermekek esetében is egyre gyakrabban lép fel szinte bármely létfontosságú szerv súlyos gyulladása, magas láz kíséretében.[57]
Megelőzés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ajánlott megelőző intézkedések között szerepel a szappannal történő kézmosás, mivel a szappan hatékony koronavírus-ellenes tulajdonságokkal rendelkezik.[58] Egyéb ajánlások között szerepel a száj lefedése köhögés esetén, a másoktól való távolság megőrzése, valamint a fertőzést gyanító emberek megfigyelése és karanténba helyezése. A Covid19-re vonatkozó speciális terápiás gyógyszerek vagy oltások hiányában elengedhetetlen a betegség korai észlelése és a fertőzött beteg azonnali elszigetelése az egészséges populációtól.[59] Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint – az elterjedt nézetekkel ellentétben – nem bizonyított, hogy az immunrendszert meg lehet erősíteni vitaminok fogyasztásával.[60]
Védőoltás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kutatási eredmények szerint alapján az mRNS védőoltás 74%-kal csökkenetette a COVID-19 miatti halálozás esélyét.[61]
Fertőtlenítés, védőeszközök és szociális távolságtartás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint követni kell a légzőszervi vírusok elkerülése érdekében szokásos óvintézkedéseket:
- Gyakori kézmosás szappannal és vízzel vagy alkohol alapú kéztisztítóval
- A száj és az orr eltakarása a könyökkel vagy szövettel, ha valaki köhög vagy tüsszent
- A szem, az orr és a száj érintésének elkerülése, ha a kéz nem tiszta
- Kerülni kell a szoros érintkezést a betegekkel
- Kerülni kell az edények, poharak, ágyneműk és egyéb háztartási cikkek megosztását a betegekkel
- Tisztítani és fertőtleníteni kell azokat a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek az emberek
- Ha beteg valaki, akkor maradjon otthon és ne menjen a munkahelyére, az iskolába és nyilvános területekre

A WHO a fentieken túlmenően javasolja, hogy:
- Láz, köhögés és légzési nehézség esetén mindenki forduljon az orvosához
- Kerülni kell a nyers, a nem főtt húsok vagy állati szervek elfogyasztását
- Kerülni kell az érintkezést az élő állatokkal és azokkal a felületekkel, amelyeket esetleg megérintettek, kerülni kell az olyan élő állatokat árusító piacokat az olyan területeken, ahol a közelmúltban új koronavírus-esetek voltak [62]
Kézmosás és a környezet fertőtlenítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban a gyakori kézmosás, a gélalkohol fertőtlenítő[63] használata segít megelőzni a vírusfertőzést. Csíramentesítő takarításhoz vírusölő tulajdonsággal rendelkező készítmények használata javasolt.[64] A megfelelő kézmosás legalább 20-30 másodpercig tart, meleg vízzel és szappannal, ajánlott továbbá fokozott figyelmet fordítani az ujjak közötti terület és a kézfej alapos tisztítására.[65]
A SARS-CoV-2 koronavírus lipidburokkal rendelkező, egyszálú RNS vírus[66] és a lipidburkot az alkohol, és a klór[67][68] képes megbontani, ezáltal a vírus sérülékennyé válik, így az alkoholtartalmú és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyan pusztítják.[69][70] Az epesók, amelyek az emberi emésztőrendszerben találhatóak és a gyomor savas közege szintén károsítja a lipidburokkal védett víriont. A koronavírusok jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történő direkt vagy indirekt kontaktussal terjednek.[71] A hipó nátrium-hipoklorit (NaClO) valamennyi kórokozót elpusztítja. A ruhákat fehérítő mosószerrel kell mosni, mert a fehérítők is megölik a kórokozókat.[72]
Megjelent a fertőtlenítés (dezinfekció) egyéb módját ismertető híradások között az UV-C 280-200 nm csíraölő hatású ultraibolya fényforrások bemutatása is, mint az új koronavírus elterjedésének megakadályozására szolgáló egyéb eszköz. Az ultraibolya fény nemcsak a felületeken, hanem a levegőben is megöli a vírust. Levegő- és felülettisztítóként is működik.[73] Az UV-C csírátlanító technológia segítségével vegyszerek nélkül másodpercek alatt inaktívvá válnak a mikroorganizmusok. Az UV-C csírátlanítás minden mikroorganizmus esetében működik, lehet az a gyakran előforduló kólibaktérium, SARS, legionella vagy penész.[74]
Közösségi távolságtartás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Javasolt a fertőzött személyekkel történő érintkezés kerülése.[75] A WHO javaslata szerint legalább 1 méter távolságot kell tartani a fertőzés tüneteit mutató gyanús személytől, különös tekintettel, ha az köhög, tüsszög vagy lázas.[76]
A Covid19-pandémia ideje alatt hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselői közösen kidolgozták az országos szintű népességmozgást monitorozó módszertant. A módszertan a mobiltelefonok használatakor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a mobiltelefont használók földrajzi helyének becslésére. Az adatok személyazonosításra teljesen alkalmatlan. Mivel a három nagy mobilszolgáltató európai szinten is jelentős szereplő, a módszertan könnyen adaptálható más országokra, illetve alkalmassá tehető a tagországok közötti vándorlás elemzésére is.[77]

Védőmaszk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Habár a védőmaszkok megelőzési céllal történő használatának haszna egészséges egyének esetében egy vitatott kérdés a szakemberek körében,[81] a járvány felbukkanását követően a magyarországi patikákban, a lakossági vásárlók részéről megnőtt a kereslet az ilyen jellegű termékek iránt, így üzletekben hiánycikké vált a védőmaszk.[82] A kötelező maszk viselése azonban pattanások és bőrirritációk kialakulását okozza, amelynek már külön neve is van: ez a maszkné [83] jelenség.

Hagyományos sebészeti maszk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A speciális használatra szánt maszkoktól eltérően a lakosság által használt eldobható védőmaszkot nem úgy tervezték, hogy megakadályozzák a legkisebb részecskék bejutását az orrba és a szájba. Csökkentik a fertőzés kockázatát, de a tökéletes illeszkedés kialakítása lehetetlen.[84] Alapvetően két különböző védettségi szintű és pórusméretű arcmaszk használatos: a műtéteknél használt arcmaszk, amely nem rendelkezik vírusszűrő képességgel, és az úgynevezett N95 légszűrő maszk, amely képes a vírusokat is szűrni.[85][86] Jakab Ferenc virológus egészséges embereknek megelőzés céljából nem javasolja a szájmaszk viselését, véleménye szerint a szájmaszk nem véd a koronavírus fertőzés ellen, de továbbterjedését gátolja.[87][88] Dr. William Schaffner, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem fertőző betegségek szakértője szerint egy szokásos műtéti arcmaszk nem nyújt védelmet az új típusú koronavírus-fertőzés ellen. Állítása szerint a 3M-N95 légzésvédő maszk,[89] amely vastagabb, mint egy műtéti maszk, viszont alkalmas az új koronavírus kiszűrésére.[79] Az egészségügyi, sebészeti vagy „műtős” maszkok (EN14683:2005[90]) baktériumszűrő hatásfoka csupán 95-98%.[91]