WebKit
| WebKit | |
| FejlesztĆ | Apple, Google, Yandex, Adobe Ă©s mĂĄsok |
| ElsĆ kiadĂĄs | 1998. november 4. (KHTML megjelent) 2005. jĂșnius 7. (WebKit nyĂlt forrĂĄskĂłdĂș lett) |
| Legfrissebb stabil kiadås | 7617 (stabil verzió, 2023. november 1.)[1] |
| ProgramozĂĄsi nyelv | C++ |
| OperĂĄciĂłs rendszer | PlatformfĂŒggetlen[2] |
| KategĂłria | BöngĂ©szĆmotor |
| Licenc | GNU LGPL 2.1 (JavaScriptCore és WebCore komponensek), BSD 2.0 (a maradék) |
| KĂłdtĂĄr | https://github.com/WebKit/WebKit |
| A WebKit weboldala | |
A WebKit egy böngĂ©szĆmotor, tehĂĄt olyan komponens, ami lehetĆvĂ© teszi a webböngĂ©szĆ szĂĄmĂĄra a weboldalak megjelenĂtĂ©sĂ©t. A WebKit motor olyan objektumosztĂĄlyokat tartalmaz, amik webes tartalmat jelenĂtenek meg egy ablakban, Ă©s olyan alapvetĆ böngĂ©szĆfunkciĂłkat valĂłsĂtanak meg, mint pl. a hivatkozĂĄsokra valĂł kattintĂĄs, az elĆzĆ Ă©s következĆ oldalak listĂĄjĂĄnak Ă©s az elĆzmĂ©nyek listĂĄjĂĄnak kezelĂ©se.
A WebKit eredetileg a Safari böngĂ©szĆmotorjakĂ©nt hasznĂĄlt KHTML Ășj fejlesztĂ©si ĂĄga (fork) volt; szĂĄmos platformra ĂĄtĂŒltettĂ©k. A Google Chrome, a Chrome Frame Ă©s az Opera is ezt hasznĂĄlja, bĂĄr 2013 ĂĄprilisĂĄban a Google bejelentette, hogy le fogja cserĂ©lni a Chrome jövĆbeli vĂĄltozataiban az ĂĄltaluk fejlesztett Ășj Blink motorra,[3] ami a WebKit projekt forkja.[4]
A Webkit WebCore Ă©s JavaScriptCore komponensei a LGPL alatt, a WebKit többi eleme BSD licenc alatt Ă©rhetĆ el.[5]
Története
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A WebKitet az Apple eredetileg a Konqueror böngĂ©szĆ KHTML szoftverkönyvtĂĄrĂĄbĂłl fejlesztette tovĂĄbb a Mac OS X alatt futĂł Safari webböngĂ©szĆje szĂĄmĂĄra. AzĂłta lĂ©nyegesen tovĂĄbbfejlĆdött, a KDE projekt, az Apple, a Nokia, a Google, a Bitstream, a Torch Mobile Ă©s mĂĄsok munkĂĄja nyomĂĄn.[6]
Eredete
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A kĂłd, amibĆl kĂ©sĆbb a WebKit lett, 1998-ban kezdte meg Ă©letĂ©t a KDE projekt böngĂ©szĆmotorjakĂ©nt; a HTML-motor neve KHTML, a JavaScript-motorĂ© KDEâs JavaScript engine (KJS). A kĂłdot Ă©s a körĂ© Ă©pĂŒlĆ projektet 2002-ben neveztĂ©k el WebKitnek, amikor az Apple sajĂĄt ĂĄgon vitte tovĂĄbb a KHTML Ă©s a KJS fejlesztĂ©sĂ©t. Az Apple fejlesztĆi kifejtettĂ©k a KDE projektnek Ărott levelĂŒkben,[7] hogy ezek a motorok kicsinysĂ©gĂŒk (kevesebb mint 140 ezer kĂłdsor), tiszta dizĂĄjnjuk Ă©s szabvĂĄnyossĂĄguk miatt könnyebb fejlesztĂ©st tesznek lehetĆvĂ©, mint mĂĄs elĂ©rhetĆ technolĂłgiĂĄk. A KHTML-t Ă©s a KJS-t ĂĄtĂŒltettĂ©k Mac OS X alĂĄ egy adaptĂĄlĂł kĂłdkönyvtĂĄr segĂtsĂ©gĂ©vel, Ă©s ĂĄtneveztĂ©k Ćket WebCore-ra Ă©s JavaScriptCore-ra.[7] A JavaScriptCore-t a KDE levelezĆlistĂĄra Ărt e-mailben jelentettĂ©k be 2002 jĂșniusĂĄban, az Apple vĂĄltoztatĂĄsainak elsĆ vĂĄltozatĂĄval.[8] A WebCore-t 2003 januĂĄrjĂĄban jelentette be az Apple elnök-vezĂ©rigazgatĂłja, Steve Jobs a Macworld ExpĂłn, a Safari böngĂ©szĆ megjelentetĂ©sĂ©vel egy idĆben. A JavaScriptCore-t elĆször a Mac OS X 10.2 tartalmazta, az Apple Sherlock alkalmazĂĄsĂĄnak privĂĄt keretrendszerekĂ©nt, mĂg a WebCore a Safari elsĆ bĂ©tĂĄjĂĄval egyĂŒtt jelent meg. A Mac OS X 10.3 volt az Apple operĂĄciĂłs rendszerĂ©nek elsĆ fĆkiadĂĄsa, ami tartalmazta a WebKitet, bĂĄr a 10.2-es alkiadĂĄs mĂĄr tartalmazta.
A KHTML kĂ©t ĂĄga közötti kĂłdcsere azonban problĂ©mĂĄsnak bizonyult Ă©s a kĂłdok divergĂĄltak egymĂĄstĂłl, mivel a projektek mĂĄs kĂłdolĂĄsi megközelĂtĂ©st alkalmaztak.[9] Ennek egyik oka az volt, hogy az Apple egy Ă©vig kĂŒlön fejlesztette a sajĂĄt vĂĄltozatĂĄt, mielĆtt a vĂĄltoztatĂĄsaikat publikĂĄltĂĄk.
Ennek ellenĂ©re a KDE projekt kĂ©pes volt a KHTML sebessĂ©gĂ©t Ă©s funkcionalitĂĄsĂĄt növelni a vĂĄltoztatĂĄsokkal, Ăgy ment ĂĄt az Acid2 teszten is. A Konqueror 3.5 ment ĂĄt az Acid2 teszten, miutĂĄn az Apple nyilvĂĄnossĂĄ tette a WebKit CVS-rendszerĂ©t Ă©s hibaadatbĂĄzisĂĄt.
Az Apple szerint egyes vĂĄltoztatĂĄsaik Mac OS X-specifikus funkciĂłk (pl. Objective-C, KWQ, Mac OS X-hĂvĂĄsok) miatt törtĂ©ntek, amik a KDE KHTML-jĂ©bĆl hiĂĄnyoznak, Ă©s mĂĄs fejlesztĂ©si taktikĂĄkat igĂ©nyeltek.[10]
Kettészakadt fejlesztés
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]Egy ponton megtörtĂ©nt, hogy a KHTML fejlesztĆi kijelentettĂ©k, hogy valĂłszĂnƱleg nem fogadjĂĄk be az Apple vĂĄltoztatĂĄsait, Ă©s a kĂ©t csoport közötti kapcsolat âkeserƱ csalĂłdĂĄsâ szĂĄmukra.[11] Az Apple fejlesztĆi a vĂĄltoztatĂĄsokat nagy csomagokban kĂŒldtĂ©k be, gyakran elĂ©gtelen dokumentĂĄciĂłval, kĂŒlönösen jövĆbeli Ășj funkciĂłk esetĂ©n. Ăgy a KDE fejlesztĆi szĂĄmĂĄra nehĂ©z volt visszaintegrĂĄlni a fejlesztĂ©seket a KHTML-be.[12] RĂĄadĂĄsul az Apple titoktartĂĄsi nyilatkozat alĂĄĂrĂĄsĂĄt követelte meg azoktĂłl, akik belenĂ©ztek az ĂĄltaluk Ărt forrĂĄskĂłdba, Ă©s mĂ©g ekkor sem tekinthettek be az Apple hibaadatbĂĄzisĂĄba.
A nyilvĂĄnossĂĄgot kapott âszakĂtĂĄsi idĆszakbanâ Kurt Pfeifle (pipitas) KDE-fejlesztĆ cikket Ărt, melyben azt ĂĄllĂtotta, hogy a KHTML-fejlesztĆknek sikerĂŒlt visszailleszteni sok (de nem az összes) Safari-tovĂĄbbfejlesztĂ©st a WebCore-bĂłl a KHTML-be, Ă©s mint korĂĄbban is, jelenleg is örĂŒlnek az Apple-tĆl jövĆ fejlesztĂ©seknek. A cikk megjegyezte azt is, hogy az Apple felvette a kapcsolatot nĂ©hĂĄny KHTML-fejlesztĆvel annak megbeszĂ©lĂ©se Ă©rdekĂ©ben, hogy hogyan javĂthatnĂĄnak a köztĂŒk lĂ©vĆ viszonyon, Ă©s a jövĆbeli egyĂŒttmƱködĂ©s kereteit kidolgozzĂĄk.[13]
AzutĂĄn, hogy a szakadĂĄs sajtĂłnyilvĂĄnossĂĄgot kapott, az Apple megjelentette a KHTML ĂĄltaluk mĂłdosĂtott fejlesztĂ©si ĂĄgĂĄnak forrĂĄskĂłdjĂĄt egy CVS-tĂĄrban.[14] A nyilvĂĄnos CVS-elĂ©rĂ©s Ăłta az Apple Ă©s a KHTML-fejlesztĆk közötti egyĂŒttmƱködĂ©s megnövekedett. Több KHTML-fejlesztĆ az Apple WebKit SVN-tĂĄrĂĄhoz is szerzett feltöltĂ©si Ă©s ellenĆrzĂ©si jogokat.
A WebKit-fejlesztĆcsapat azĂłta visszavont több Apple-specifikus vĂĄltoztatĂĄst a kĂłdbĂłl, Ă©s helyettĂŒk platformspecifikus absztrakciĂłs rĂ©tegeket kĂłdoltak, hogy a lĂ©nyegi, HTML-megjelenĂtĆ kĂłd fejlesztĂ©sĂ©hez bĂĄrmilyen platformon könnyebb legyen hozzĂĄjĂĄrulni.[15]
A forrĂĄs megnyitĂĄsa
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]2005. jĂșnius 7-Ă©n Dave Hyatt Safari-fejlesztĆ blogjĂĄn bejelentette, hogy az Apple nyĂlt forrĂĄsĂșvĂĄ teszi a WebKitet (korĂĄbban csak a WebCore Ă©s a JavaScriptCore volt nyĂlt forrĂĄsĂș), Ă©s megnyitja a WebKit CVS-fĂĄjĂĄt Ă©s Bugzilla-hibaadatbĂĄzisĂĄt.[14] Ez a bejelentĂ©s az Apple 2005-ös Worldwide Developers Conference-Ă©n hangzott el az Apple szoftverfejlesztĂ©si alelnöke, Bertrand Serlet szĂĄjĂĄbĂłl.
2005 december közepĂ©n kerĂŒlt be az SVG-tĂĄmogatĂĄs a standard WebKitbe,[16] Ă©s 2006 elejĂ©n a kĂłdot a CVS verziĂłkövetĆ alkalmazĂĄsbĂłl Subversionbe helyeztĂ©k ĂĄt. 2007 jĂșliusĂĄban az Ars Technica weboldal azt jelentette, hogy a KDE-csapat ĂĄtĂĄll KHTML-rĆl a WebKitre.[17] Ez ebben a formĂĄban nem valĂłsult meg, bĂĄr pl. a Konqueror modulĂĄris felĂ©pĂtĂ©se miatt több böngĂ©szĆmotort hasznĂĄlhat (WebKitPart).
A WebKit JavaScriptCore Ă©s WebCore komponensei a GNU Lesser General Public License alatt, mĂg a WebKit többi rĂ©sze BSD-licenc alatt hozzĂĄfĂ©rhetĆ.
Tovåbbi fejlesztések
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]2007 novemberĂ©ben a fejlesztĆk bejelentettĂ©k, hogy befejeztĂ©k a HTML5 multimĂ©diĂĄs funkciĂłinak tĂĄmogatĂĄsĂĄt, Ăgy a WebKitben lehetĆvĂ© vĂĄlt a beĂĄgyazott videĂłk natĂv megjelenĂtĂ©se Ă©s parancsfĂĄjlokkal valĂł irĂĄnyĂtĂĄsa.[18]
2008. jĂșnius 2-ĂĄn jelentettĂ©k be, hogy ĂșjraĂrtĂĄk a JavaScriptCore-t SquirrelFish (âmĂłkushalâ) nĂ©ven, bĂĄjtkĂłd-alapĂș Ă©rtelmezĆkĂ©nt.[19][20] A projekt a 2008. szeptember 18-ĂĄn bejelentett SquirrelFish Extreme (rövidĂtve SFX) nĂ©ven fejlĆdött tovĂĄbb, ami a JavaScriptet natĂv gĂ©pi kĂłdra fordĂtja, ezzel szĂŒksĂ©gtelennĂ© tĂ©ve a bĂĄjtkĂłdĂ©rtelmezĆt, Ă©s felgyorsĂtva a JavaScript futtatĂĄsĂĄt.[21] Eredetileg csak az x86-architektĂșrĂĄn tĂĄmogattĂĄk az SFX-et, de 2009 januĂĄrjĂĄra elkĂ©szĂŒltek Mac OS X alatt az x86-64-tĂĄmogatĂĄssal is.[22]
2007 elejĂ©n kezdtĂ©k meg a fejlesztĆk implementĂĄlni a CSS-kiterjesztĂ©seket, köztĂŒk a CSS-animĂĄciĂłkat, a CSS-ĂĄttƱnĂ©seket (transitions), tovĂĄbbĂĄ 2D- Ă©s 3D-transzformĂĄciĂłkat;[23] ezeket a kiterjesztĂ©seket munkatervezetkĂ©nt (working draft) elkĂŒldtĂ©k a W3C-nek 2009-ben szabvĂĄnyosĂtĂĄs cĂ©ljĂĄbĂłl.[24]
Webkit2
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A Webkit2-t 2010. ĂĄprilis 8-ĂĄn jelentettĂ©k be. A WebKit2-t a kezdetektĆl osztott folyamatoskĂ©nt terveztĂ©k, ahol a webes tartalmak (JavaScript, HTML, az elrendezĂ©s stb.) kĂŒlön folyamatban futnak. Ez a modell hasonlĂł a Google Chrome ĂĄltal hasznĂĄlthoz, azzal a kĂŒlönbsĂ©ggel, hogy itt a keretrendszerbe Ă©pĂtettĂ©k be az több folyamatos modellt, Ăgy mĂĄs kliensek is hasznĂĄlhatjĂĄk. Jelenleg a WebKit2 Mac Ă©s Windows alĂĄ Ă©rhetĆ el.[25]
FelhasznĂĄlĂĄsa
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A WebKitet hasznĂĄlja böngĂ©szĆmotorkĂ©nt a Safari böngĂ©szĆ Windows, Mac OS X Ă©s az Apple iOS alatt. MĂĄs maces alkalmazĂĄsokban is jelen van, pĂ©ldĂĄul az Apple levelezĆkliense, a Mail Ă©s a 2008-as Microsoft Entourage szemĂ©lyes informĂĄciĂłkezelĆ (PIM, personal information manager) a WebKitet hasznĂĄljĂĄk a HTML e-mailek megjelenĂtĂ©sĂ©re.
Az Ășjabb, WebKit körĂ© Ă©pĂŒlt webböngĂ©szĆk közĂ© tartozik a Symbian mobiltelefonok S60 böngĂ©szĆje,[26] a Midori, a Shiira, a Google Chrome böngĂ©szĆ,[27][28] az Uzbl, a Maxthon 3 Ă©s az Androidban lĂ©vĆ webböngĂ©szĆ. A WebKittel cserĂ©ltĂ©k le az eredeti böngĂ©szĆmotorjĂĄt az OmniWeb, iCab Ă©s Epiphany böngĂ©szĆknek.[29] Az Epiphany eredetileg a GeckĂłt Ă©s a WebKitet is tĂĄmogatta, de Ășgy döntöttek, hogy a Gecko fejlesztĂ©si ĂŒteme Ă©s a jövĆbeli fejlesztĂ©si terveik miatt tĂșl bonyolult lenne tovĂĄbb tĂĄmogatniuk. A Palm WebOS-e szintĂ©n WebKit-alapĂș. A Valve Corporation ĂĄltal fejlesztett Steam tartalomtovĂĄbbĂtĂł Ă©s -kezelĆ rendszer legĂșjabb felhasznĂĄlĂłi felĂŒletĂ©t Ă©s beĂ©pĂtett böngĂ©szĆjĂ©t is a WebKit rajzolja ki.[30] A WebKit jelenĂti meg a HTML-t Ă©s futtatja a JavaScripteket az Adobe AIR alkalmazĂĄsplatformjĂĄn. Az Adobe Creative Suite CS5-ben a WebKit jelenĂti meg a felhasznĂĄlĂłi felĂŒlet egyes rĂ©szeit.
MĂĄs platformok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]Egyetlen hĂ©ttel azutĂĄn, hogy Hyatt bejelentette a forrĂĄs megnyitĂĄsĂĄt, a Nokia bejelentette, hogy ĂĄtĂŒltette a WebKitet a Symbian operĂĄciĂłs rendszerre, Ă©s WebKit-alapĂș böngĂ©szĆt fejleszt az S60-at futtatĂł mobiltelefonjaira. A âWeb Browser for S60â nevƱ böngĂ©szĆt a NokiĂĄn kĂvĂŒl a Samsung Ă©s az LG is hasznĂĄlja Symbian S60-alapĂș mobiljaiban. Az Apple szintĂ©n ĂĄtĂŒltette a WebKitet az iOS-re, hogy az iPhone-on Ă©s az iPod touchon futhasson, ahol az eszközök webböngĂ©szĆjĂ©be Ă©s levelezĆszoftverĂ©be integrĂĄltĂĄk,[31] tovĂĄbbĂĄ az Android mobilplatform is a WebKitet hasznĂĄlja böngĂ©szĂ©sre,[32] a 2009 januĂĄrjĂĄban bejelentett Palm Pre pedig a felhasznĂĄlĂłi felĂŒletĂ©t jelenĂti meg a WebKittel.[33]
Komponensek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]WebCore
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A WebCore a WebKit projekt ĂĄltal kifejlesztett szoftverkönyvtĂĄr, ami a HTML Ă©s SVG elemek elrendezĂ©sĂ©t, kirajzolĂĄsĂĄt Ă©s a Document Object Model (DOM) kezelĂ©sĂ©t vĂ©gzi. A teljes forrĂĄskĂłd LGPL licenc alatt van. A WebKit keretrendszer egybecsomagolja a WebCore-t Ă©s a JavaScriptCore-t, Objective-C nyelvƱ API-t biztosĂt a C++-alapĂș WebCore megjelenĂtĆmotorhoz Ă©s a JavaScriptCore parancsfĂĄjl-futtatĂłmotorhoz, megkönnyĂtve Ăgy a Cocoa API-ra Ă©pĂŒlĆ alkalmazĂĄsbĂłl a meghĂvĂĄsĂĄt; a kĂ©sĆbbi verziĂłkba bekerĂŒlt a keresztplatformos C++-platformabsztrakciĂł is, Ă©s nĂ©hĂĄny mĂĄs platformra ĂĄtĂŒltetett vĂĄltozatĂĄba tovĂĄbbi API-k kerĂŒltek.
A WebKit teljesĂti az Acid2 Ă©s Acid3 teszteket, pixelpontos megjelenĂtĂ©ssel Ă©s idĆzĂtĂ©si zavarok nĂ©lkĂŒl, idĆben egyenletesen, a referenciahardveren futtatva.[34]
JavaScriptCore
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A JavaScriptCore keretrendszer a WebKit-implementĂĄciĂłk (valamint a Mac OS X egyes terĂŒleteinek) JavaScript-futtatĂłmotorjĂĄt adja.[8][35] A JavaScriptCore-t a KDE JavaScript engine (KJS) kĂłdkönyvtĂĄrĂĄbĂłl Ă©s a PCRE regulĂĄriskifejezĂ©s-kĂłdkönyvtĂĄrbĂłl fejlesztettĂ©k tovĂĄbb. MiutĂĄn a KJS Ă©s PCRE projektekbĆl mĂĄs ĂĄgon vittĂ©k tovĂĄbb a fejlesztĂ©st, a JavaScriptCore-t szĂĄmos Ășj funkciĂłval gazdagĂtottĂĄk, sebessĂ©gĂ©t nagyban megnöveltĂ©k.[36]
2008. jĂșnius 2-ĂĄn a WebKit projekt bejelentette, hogy ĂșjraĂrtĂĄk a JavaScriptCore-t SquirrelFish (âmĂłkushalâ) nĂ©ven, bĂĄjtkĂłd-Ă©rtelmezĆkĂ©nt.[19][20] 2008. szeptember 18-ĂĄn bejelentettĂ©k, hogy a projektet SquirrelFish Extreme kĂłdnĂ©ven (rövidĂtve SFX, vĂ©gsĆ nĂ©v: Nitro) fejlesztettĂ©k tovĂĄbb. A Nitro mĂĄr gĂ©pi kĂłdra fordĂtja le a JavaScriptet, Ăgy szĂŒksĂ©gtelennĂ© vĂĄlt a bĂĄjtkĂłd-Ă©rtelmezĆ, Ă©s tovĂĄbb gyorsĂtottĂĄk a JavaScript futtatĂĄsĂĄt.[21]
Drosera
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A Drosera a WebKit Ă©jszakĂĄnkĂ©nt lefordulĂł vĂĄltozataihoz adott JavaScript-hibakeresĆ (debugger) neve volt.[37][38] NevĂ©t a Drosera növĂ©nynemzetsĂ©grĆl kapta, ahova hĂșsevĆ növĂ©nyek tartoznak. A DroserĂĄt kĂ©sĆbb lecserĂ©ltĂ©k, amikor a Web Inspectorba bekerĂŒlt a hibakeresĆ funkciĂł.[39]
SunSpider
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A SunSpider egy többelemƱ sebessĂ©gteszt, ami a JavaScript futtatĂĄsĂĄnak sebessĂ©gĂ©t mĂ©ri Ă©letszerƱ, a valĂł vilĂĄgban elĆfordulĂł feladatokkal, mint pl. titkosĂtĂĄs vagy szövegmanipulĂĄciĂł.[40] A teszt törekszik a kiegyensĂșlyozottsĂĄgra Ă©s arra, hogy statisztikailag jĂłl mƱködjön.[41] Az Apple WebKit-csapata 2007 decemberĂ©ben jelentette meg.[42] A bejelentĂ©st jĂłl fogadta a nagyközönsĂ©g,[43] Ă©s azĂłta mĂĄs böngĂ©szĆk fejlesztĆi is hivatkozĂĄsi alapnak hasznĂĄljĂĄk a JavaScript-teljesĂtmĂ©ny mĂ©rĂ©sekor.[44]
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â "Release 7617". 2023. november 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. februĂĄr 20.
- â "WebKit". Trac.webkit.org. 2010. december 27. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. december 27.
- â "Blink: A rendering engine for the Chromium project". The Chromium Blog. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2013. ĂĄprilis 3.
- â "Google going its own way, forking WebKit rendering engine". Ars Technica. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2013. ĂĄprilis 3.
- â "Open Source - WebKit". Apple. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2009. mĂĄrcius 5.
- â Maciej Stachowiak (2008. november 9.). "Companies and Organizations that have contributed to WebKit". WebKit Wiki. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. november 17.
- 1 2 KDE KFM-Devel mailing list "(fwd) Greetings from the Safari team at Apple Computer", January 7, 2003.
- 1 2 Stachowiak, Maciej (2002. jĂșnius 13.). "JavaScriptCore, Apple's JavaScript framework based on KJS". kde-darwin (Mailing list). 2007. mĂĄrcius 10. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. augusztus 21.
{{cite mailing list}}: Unknown parameter|mailinglist=ignored (|mailing-list=suggested) (sĂșgĂł) - â "So, when will KHTML merge all the WebCore changes?". kdedevelopers.org. 2010. mĂĄjus 29. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. februĂĄr 20.
- â "Safari and KHTML again". kdedevelopers.org. 2005. ĂĄprilis 30. 2006. mĂĄrcius 3. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. februĂĄr 20.
- â "The bitter failure named "safari and khtml"". 2010. szeptember 18. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
- â Open-source divorce for Apple's Safari?
- â "WebCore - KHTML - Firefox: Know your facts!". 2009. februĂĄr 10. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
- 1 2 Daniel Molkentin (2005. jĂșnius 7.). "Apple Opens WebKit CVS and Bug Database". KDE News. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2007. januĂĄr 16.
- â Ars at WWDC: Interview with Lars Knoll, creator of KHTML
- â "Next Generation KDE Technologies Ported to WebCore". 2007. oktĂłber 13. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
- â Unrau, Troy (2007. jĂșlius 23.). "The unforking of KDE's KHTML and WebKit". Ars Technica. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2007. jĂșlius 30.
- â HTML5 Media Support ArchivĂĄlva 2021. szeptember 4-i dĂĄtummal a Wayback Machine-ben by Antti Koivisto, Surfin' Safari blog, November 12th, 2007
- 1 2 "Announcing SquirrelFish". 2020. mĂĄjus 12. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
- 1 2 SquirrelFish project
- 1 2 "Introducing SquirrelFish Extreme". 2022. ĂĄprilis 26. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
- â https://trac.webkit.org/changeset/40439
- â CSS Transforms
- â "CSS3 Animations". 2009. februĂĄr 21. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
- â "ArchivĂĄlt mĂĄsolat". 2020. mĂĄjus 8. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
- â "Nokia S60 Webkit Browser". 2005. december 6. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
- â Google Chrome, Googleâs Browser Project
- â Comic describing the Google Chrome Project
- â Epiphany Mailing list - ANNOUNCEMENT: The Future of Epiphany
- â A Brand New Steam
- â Maciej Stachowiak (2007. januĂĄr 10.). "The Obligatory iPhone Post". Surfin' Safari weblog. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. januĂĄr 24.
- â "Android Uses WebKit". 2010. jĂșlius 21. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
{{cite web}}: Unknown parameter|archĂvdĂĄtum=ignored (sĂșgĂł); Unknown parameter|archĂvurl=ignored (sĂșgĂł) - â Palm Pre in-depth impressions, video, and huge hands-on gallery
- â Maciej Stachowiak (2008. szeptember 25.). "Full Pass Of Acid3". Surfin' Safari - The WebKit Blog. 2013. augusztus 20. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 29.
- â "The WebKit Open Source Project â JavaScript". 2015. szeptember 1. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
- â "The Great Browser JavaScript Showdown". 2007. december 19. 2013. jĂșnius 6. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
- â WebKit.org Drosera ArchivĂĄlva 2008. mĂĄjus 16-i dĂĄtummal a Wayback Machine-ben wiki article
- â "Introducing Drosera". Surfinâ Safari. 2007. oktĂłber 28. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
- â "Commit removing Drosera". 2012. jĂșnius 30. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
- â Muchmore, Michael (2008. jĂșnius 18.). "Review: Firefox 3 Stays Ahead of Browser Pack". 2008. jĂșlius 5. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
- â "SunSpider JavaScript Benchmark". 2008. szeptember 6. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
- â "Announcing SunSpider 0.9". 2007. december 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
- â Atwood, Jeff (2007. december 19.). "The Great Browser JavaScript Showdown". 2013. jĂșnius 6. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
- â Resig, John (2008. szeptember 3.). "JavaScript Performance Rundown". HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. jĂșnius 9.
FordĂtĂĄs
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Ez a szĂłcikk rĂ©szben vagy egĂ©szben a WebKit cĂmƱ angol WikipĂ©dia-szĂłcikk ezen vĂĄltozatĂĄnak fordĂtĂĄsĂĄn alapul. Az eredeti cikk szerkesztĆit annak laptörtĂ©nete sorolja fel. Ez a jelzĂ©s csupĂĄn a megfogalmazĂĄs eredetĂ©t Ă©s a szerzĆi jogokat jelzi, nem szolgĂĄl a cikkben szereplĆ informĂĄciĂłk forrĂĄsmegjelölĂ©sekĂ©nt.