UgrĂĄs a tartalomhoz

WebKit

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
(JavaScriptCore szócikkbƑl átirányítva)
WebKit
FejlesztƑApple, Google, Yandex, Adobe Ă©s mĂĄsok
ElsƑ kiadás1998. november 4. (KHTML megjelent)
2005. jĂșnius 7. (WebKit nyĂ­lt forrĂĄskĂłdĂș lett)
Legfrissebb stabil kiadås7617 (stabil verzió, 2023. november 1.)[1]
ProgramozĂĄsi nyelvC++
OperĂĄciĂłs rendszerPlatformfĂŒggetlen[2]
KategĂłriaBöngĂ©szƑmotor
LicencGNU LGPL 2.1 (JavaScriptCore és WebCore komponensek), BSD 2.0 (a maradék)
KĂłdtĂĄrhttps://github.com/WebKit/WebKit
A WebKit weboldala

A WebKit egy böngĂ©szƑmotor, tehĂĄt olyan komponens, ami lehetƑvĂ© teszi a webböngĂ©szƑ szĂĄmĂĄra a weboldalak megjelenĂ­tĂ©sĂ©t. A WebKit motor olyan objektumosztĂĄlyokat tartalmaz, amik webes tartalmat jelenĂ­tenek meg egy ablakban, Ă©s olyan alapvetƑ böngĂ©szƑfunkciĂłkat valĂłsĂ­tanak meg, mint pl. a hivatkozĂĄsokra valĂł kattintĂĄs, az elƑzƑ Ă©s következƑ oldalak listĂĄjĂĄnak Ă©s az elƑzmĂ©nyek listĂĄjĂĄnak kezelĂ©se.

A WebKit eredetileg a Safari böngĂ©szƑmotorjakĂ©nt hasznĂĄlt KHTML Ășj fejlesztĂ©si ĂĄga (fork) volt; szĂĄmos platformra ĂĄtĂŒltettĂ©k. A Google Chrome, a Chrome Frame Ă©s az Opera is ezt hasznĂĄlja, bĂĄr 2013 ĂĄprilisĂĄban a Google bejelentette, hogy le fogja cserĂ©lni a Chrome jövƑbeli vĂĄltozataiban az ĂĄltaluk fejlesztett Ășj Blink motorra,[3] ami a WebKit projekt forkja.[4]

A Webkit WebCore Ă©s JavaScriptCore komponensei a LGPL alatt, a WebKit többi eleme BSD licenc alatt Ă©rhetƑ el.[5]

A WebKitet az Apple eredetileg a Konqueror böngĂ©szƑ KHTML szoftverkönyvtĂĄrĂĄbĂłl fejlesztette tovĂĄbb a Mac OS X alatt futĂł Safari webböngĂ©szƑje szĂĄmĂĄra. AzĂłta lĂ©nyegesen tovĂĄbbfejlƑdött, a KDE projekt, az Apple, a Nokia, a Google, a Bitstream, a Torch Mobile Ă©s mĂĄsok munkĂĄja nyomĂĄn.[6]

A kĂłd, amibƑl kĂ©sƑbb a WebKit lett, 1998-ban kezdte meg Ă©letĂ©t a KDE projekt böngĂ©szƑmotorjakĂ©nt; a HTML-motor neve KHTML, a JavaScript-motorĂ© KDE’s JavaScript engine (KJS). A kĂłdot Ă©s a körĂ© Ă©pĂŒlƑ projektet 2002-ben neveztĂ©k el WebKitnek, amikor az Apple sajĂĄt ĂĄgon vitte tovĂĄbb a KHTML Ă©s a KJS fejlesztĂ©sĂ©t. Az Apple fejlesztƑi kifejtettĂ©k a KDE projektnek Ă­rott levelĂŒkben,[7] hogy ezek a motorok kicsinysĂ©gĂŒk (kevesebb mint 140 ezer kĂłdsor), tiszta dizĂĄjnjuk Ă©s szabvĂĄnyossĂĄguk miatt könnyebb fejlesztĂ©st tesznek lehetƑvĂ©, mint mĂĄs elĂ©rhetƑ technolĂłgiĂĄk. A KHTML-t Ă©s a KJS-t ĂĄtĂŒltettĂ©k Mac OS X alĂĄ egy adaptĂĄlĂł kĂłdkönyvtĂĄr segĂ­tsĂ©gĂ©vel, Ă©s ĂĄtneveztĂ©k Ƒket WebCore-ra Ă©s JavaScriptCore-ra.[7] A JavaScriptCore-t a KDE levelezƑlistĂĄra Ă­rt e-mailben jelentettĂ©k be 2002 jĂșniusĂĄban, az Apple vĂĄltoztatĂĄsainak elsƑ vĂĄltozatĂĄval.[8] A WebCore-t 2003 januĂĄrjĂĄban jelentette be az Apple elnök-vezĂ©rigazgatĂłja, Steve Jobs a Macworld ExpĂłn, a Safari böngĂ©szƑ megjelentetĂ©sĂ©vel egy idƑben. A JavaScriptCore-t elƑször a Mac OS X 10.2 tartalmazta, az Apple Sherlock alkalmazĂĄsĂĄnak privĂĄt keretrendszerekĂ©nt, mĂ­g a WebCore a Safari elsƑ bĂ©tĂĄjĂĄval egyĂŒtt jelent meg. A Mac OS X 10.3 volt az Apple operĂĄciĂłs rendszerĂ©nek elsƑ fƑkiadĂĄsa, ami tartalmazta a WebKitet, bĂĄr a 10.2-es alkiadĂĄs mĂĄr tartalmazta.

A KHTML kĂ©t ĂĄga közötti kĂłdcsere azonban problĂ©mĂĄsnak bizonyult Ă©s a kĂłdok divergĂĄltak egymĂĄstĂłl, mivel a projektek mĂĄs kĂłdolĂĄsi megközelĂ­tĂ©st alkalmaztak.[9] Ennek egyik oka az volt, hogy az Apple egy Ă©vig kĂŒlön fejlesztette a sajĂĄt vĂĄltozatĂĄt, mielƑtt a vĂĄltoztatĂĄsaikat publikĂĄltĂĄk.

Ennek ellenére a KDE projekt képes volt a KHTML sebességét és funkcionalitåsåt növelni a våltoztatåsokkal, így ment åt az Acid2 teszten is. A Konqueror 3.5 ment åt az Acid2 teszten, miutån az Apple nyilvånosså tette a WebKit CVS-rendszerét és hibaadatbåzisåt.

Az Apple szerint egyes vĂĄltoztatĂĄsaik Mac OS X-specifikus funkciĂłk (pl. Objective-C, KWQ, Mac OS X-hĂ­vĂĄsok) miatt törtĂ©ntek, amik a KDE KHTML-jĂ©bƑl hiĂĄnyoznak, Ă©s mĂĄs fejlesztĂ©si taktikĂĄkat igĂ©nyeltek.[10]

Kettészakadt fejlesztés

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Egy ponton megtörtĂ©nt, hogy a KHTML fejlesztƑi kijelentettĂ©k, hogy valĂłszĂ­nƱleg nem fogadjĂĄk be az Apple vĂĄltoztatĂĄsait, Ă©s a kĂ©t csoport közötti kapcsolat „keserƱ csalĂłdĂĄs” szĂĄmukra.[11] Az Apple fejlesztƑi a vĂĄltoztatĂĄsokat nagy csomagokban kĂŒldtĂ©k be, gyakran elĂ©gtelen dokumentĂĄciĂłval, kĂŒlönösen jövƑbeli Ășj funkciĂłk esetĂ©n. Így a KDE fejlesztƑi szĂĄmĂĄra nehĂ©z volt visszaintegrĂĄlni a fejlesztĂ©seket a KHTML-be.[12] RĂĄadĂĄsul az Apple titoktartĂĄsi nyilatkozat alĂĄĂ­rĂĄsĂĄt követelte meg azoktĂłl, akik belenĂ©ztek az ĂĄltaluk Ă­rt forrĂĄskĂłdba, Ă©s mĂ©g ekkor sem tekinthettek be az Apple hibaadatbĂĄzisĂĄba.

A nyilvĂĄnossĂĄgot kapott „szakĂ­tĂĄsi idƑszakban” Kurt Pfeifle (pipitas) KDE-fejlesztƑ cikket Ă­rt, melyben azt ĂĄllĂ­totta, hogy a KHTML-fejlesztƑknek sikerĂŒlt visszailleszteni sok (de nem az összes) Safari-tovĂĄbbfejlesztĂ©st a WebCore-bĂłl a KHTML-be, Ă©s mint korĂĄbban is, jelenleg is örĂŒlnek az Apple-tƑl jövƑ fejlesztĂ©seknek. A cikk megjegyezte azt is, hogy az Apple felvette a kapcsolatot nĂ©hĂĄny KHTML-fejlesztƑvel annak megbeszĂ©lĂ©se Ă©rdekĂ©ben, hogy hogyan javĂ­thatnĂĄnak a köztĂŒk lĂ©vƑ viszonyon, Ă©s a jövƑbeli egyĂŒttmƱködĂ©s kereteit kidolgozzĂĄk.[13]

AzutĂĄn, hogy a szakadĂĄs sajtĂłnyilvĂĄnossĂĄgot kapott, az Apple megjelentette a KHTML ĂĄltaluk mĂłdosĂ­tott fejlesztĂ©si ĂĄgĂĄnak forrĂĄskĂłdjĂĄt egy CVS-tĂĄrban.[14] A nyilvĂĄnos CVS-elĂ©rĂ©s Ăłta az Apple Ă©s a KHTML-fejlesztƑk közötti egyĂŒttmƱködĂ©s megnövekedett. Több KHTML-fejlesztƑ az Apple WebKit SVN-tĂĄrĂĄhoz is szerzett feltöltĂ©si Ă©s ellenƑrzĂ©si jogokat.

A WebKit-fejlesztƑcsapat azĂłta visszavont több Apple-specifikus vĂĄltoztatĂĄst a kĂłdbĂłl, Ă©s helyettĂŒk platformspecifikus absztrakciĂłs rĂ©tegeket kĂłdoltak, hogy a lĂ©nyegi, HTML-megjelenĂ­tƑ kĂłd fejlesztĂ©sĂ©hez bĂĄrmilyen platformon könnyebb legyen hozzĂĄjĂĄrulni.[15]

2005. jĂșnius 7-Ă©n Dave Hyatt Safari-fejlesztƑ blogjĂĄn bejelentette, hogy az Apple nyĂ­lt forrĂĄsĂșvĂĄ teszi a WebKitet (korĂĄbban csak a WebCore Ă©s a JavaScriptCore volt nyĂ­lt forrĂĄsĂș), Ă©s megnyitja a WebKit CVS-fĂĄjĂĄt Ă©s Bugzilla-hibaadatbĂĄzisĂĄt.[14] Ez a bejelentĂ©s az Apple 2005-ös Worldwide Developers Conference-Ă©n hangzott el az Apple szoftverfejlesztĂ©si alelnöke, Bertrand Serlet szĂĄjĂĄbĂłl.

2005 december közepĂ©n kerĂŒlt be az SVG-tĂĄmogatĂĄs a standard WebKitbe,[16] Ă©s 2006 elejĂ©n a kĂłdot a CVS verziĂłkövetƑ alkalmazĂĄsbĂłl Subversionbe helyeztĂ©k ĂĄt. 2007 jĂșliusĂĄban az Ars Technica weboldal azt jelentette, hogy a KDE-csapat ĂĄtĂĄll KHTML-rƑl a WebKitre.[17] Ez ebben a formĂĄban nem valĂłsult meg, bĂĄr pl. a Konqueror modulĂĄris felĂ©pĂ­tĂ©se miatt több böngĂ©szƑmotort hasznĂĄlhat (WebKitPart).

A WebKit JavaScriptCore Ă©s WebCore komponensei a GNU Lesser General Public License alatt, mĂ­g a WebKit többi rĂ©sze BSD-licenc alatt hozzĂĄfĂ©rhetƑ.

2007 novemberĂ©ben a fejlesztƑk bejelentettĂ©k, hogy befejeztĂ©k a HTML5 multimĂ©diĂĄs funkciĂłinak tĂĄmogatĂĄsĂĄt, Ă­gy a WebKitben lehetƑvĂ© vĂĄlt a beĂĄgyazott videĂłk natĂ­v megjelenĂ­tĂ©se Ă©s parancsfĂĄjlokkal valĂł irĂĄnyĂ­tĂĄsa.[18]

2008. jĂșnius 2-ĂĄn jelentettĂ©k be, hogy ĂșjraĂ­rtĂĄk a JavaScriptCore-t SquirrelFish („mĂłkushal”) nĂ©ven, bĂĄjtkĂłd-alapĂș Ă©rtelmezƑkĂ©nt.[19][20] A projekt a 2008. szeptember 18-ĂĄn bejelentett SquirrelFish Extreme (rövidĂ­tve SFX) nĂ©ven fejlƑdött tovĂĄbb, ami a JavaScriptet natĂ­v gĂ©pi kĂłdra fordĂ­tja, ezzel szĂŒksĂ©gtelennĂ© tĂ©ve a bĂĄjtkĂłdĂ©rtelmezƑt, Ă©s felgyorsĂ­tva a JavaScript futtatĂĄsĂĄt.[21] Eredetileg csak az x86-architektĂșrĂĄn tĂĄmogattĂĄk az SFX-et, de 2009 januĂĄrjĂĄra elkĂ©szĂŒltek Mac OS X alatt az x86-64-tĂĄmogatĂĄssal is.[22]

2007 elejĂ©n kezdtĂ©k meg a fejlesztƑk implementĂĄlni a CSS-kiterjesztĂ©seket, köztĂŒk a CSS-animĂĄciĂłkat, a CSS-ĂĄttƱnĂ©seket (transitions), tovĂĄbbĂĄ 2D- Ă©s 3D-transzformĂĄciĂłkat;[23] ezeket a kiterjesztĂ©seket munkatervezetkĂ©nt (working draft) elkĂŒldtĂ©k a W3C-nek 2009-ben szabvĂĄnyosĂ­tĂĄs cĂ©ljĂĄbĂłl.[24]

A Webkit2-t 2010. ĂĄprilis 8-ĂĄn jelentettĂ©k be. A WebKit2-t a kezdetektƑl osztott folyamatoskĂ©nt terveztĂ©k, ahol a webes tartalmak (JavaScript, HTML, az elrendezĂ©s stb.) kĂŒlön folyamatban futnak. Ez a modell hasonlĂł a Google Chrome ĂĄltal hasznĂĄlthoz, azzal a kĂŒlönbsĂ©ggel, hogy itt a keretrendszerbe Ă©pĂ­tettĂ©k be az több folyamatos modellt, Ă­gy mĂĄs kliensek is hasznĂĄlhatjĂĄk. Jelenleg a WebKit2 Mac Ă©s Windows alĂĄ Ă©rhetƑ el.[25]

A WebKitet hasznĂĄlja böngĂ©szƑmotorkĂ©nt a Safari böngĂ©szƑ Windows, Mac OS X Ă©s az Apple iOS alatt. MĂĄs maces alkalmazĂĄsokban is jelen van, pĂ©ldĂĄul az Apple levelezƑkliense, a Mail Ă©s a 2008-as Microsoft Entourage szemĂ©lyes informĂĄciĂłkezelƑ (PIM, personal information manager) a WebKitet hasznĂĄljĂĄk a HTML e-mailek megjelenĂ­tĂ©sĂ©re.

Az Ășjabb, WebKit körĂ© Ă©pĂŒlt webböngĂ©szƑk közĂ© tartozik a Symbian mobiltelefonok S60 böngĂ©szƑje,[26] a Midori, a Shiira, a Google Chrome böngĂ©szƑ,[27][28] az Uzbl, a Maxthon 3 Ă©s az Androidban lĂ©vƑ webböngĂ©szƑ. A WebKittel cserĂ©ltĂ©k le az eredeti böngĂ©szƑmotorjĂĄt az OmniWeb, iCab Ă©s Epiphany böngĂ©szƑknek.[29] Az Epiphany eredetileg a GeckĂłt Ă©s a WebKitet is tĂĄmogatta, de Ășgy döntöttek, hogy a Gecko fejlesztĂ©si ĂŒteme Ă©s a jövƑbeli fejlesztĂ©si terveik miatt tĂșl bonyolult lenne tovĂĄbb tĂĄmogatniuk. A Palm WebOS-e szintĂ©n WebKit-alapĂș. A Valve Corporation ĂĄltal fejlesztett Steam tartalomtovĂĄbbĂ­tĂł Ă©s -kezelƑ rendszer legĂșjabb felhasznĂĄlĂłi felĂŒletĂ©t Ă©s beĂ©pĂ­tett böngĂ©szƑjĂ©t is a WebKit rajzolja ki.[30] A WebKit jelenĂ­ti meg a HTML-t Ă©s futtatja a JavaScripteket az Adobe AIR alkalmazĂĄsplatformjĂĄn. Az Adobe Creative Suite CS5-ben a WebKit jelenĂ­ti meg a felhasznĂĄlĂłi felĂŒlet egyes rĂ©szeit.

Egyetlen hĂ©ttel azutĂĄn, hogy Hyatt bejelentette a forrĂĄs megnyitĂĄsĂĄt, a Nokia bejelentette, hogy ĂĄtĂŒltette a WebKitet a Symbian operĂĄciĂłs rendszerre, Ă©s WebKit-alapĂș böngĂ©szƑt fejleszt az S60-at futtatĂł mobiltelefonjaira. A „Web Browser for S60” nevƱ böngĂ©szƑt a NokiĂĄn kĂ­vĂŒl a Samsung Ă©s az LG is hasznĂĄlja Symbian S60-alapĂș mobiljaiban. Az Apple szintĂ©n ĂĄtĂŒltette a WebKitet az iOS-re, hogy az iPhone-on Ă©s az iPod touchon futhasson, ahol az eszközök webböngĂ©szƑjĂ©be Ă©s levelezƑszoftverĂ©be integrĂĄltĂĄk,[31] tovĂĄbbĂĄ az Android mobilplatform is a WebKitet hasznĂĄlja böngĂ©szĂ©sre,[32] a 2009 januĂĄrjĂĄban bejelentett Palm Pre pedig a felhasznĂĄlĂłi felĂŒletĂ©t jelenĂ­ti meg a WebKittel.[33]

A WebCore a WebKit projekt ĂĄltal kifejlesztett szoftverkönyvtĂĄr, ami a HTML Ă©s SVG elemek elrendezĂ©sĂ©t, kirajzolĂĄsĂĄt Ă©s a Document Object Model (DOM) kezelĂ©sĂ©t vĂ©gzi. A teljes forrĂĄskĂłd LGPL licenc alatt van. A WebKit keretrendszer egybecsomagolja a WebCore-t Ă©s a JavaScriptCore-t, Objective-C nyelvƱ API-t biztosĂ­t a C++-alapĂș WebCore megjelenĂ­tƑmotorhoz Ă©s a JavaScriptCore parancsfĂĄjl-futtatĂłmotorhoz, megkönnyĂ­tve Ă­gy a Cocoa API-ra Ă©pĂŒlƑ alkalmazĂĄsbĂłl a meghĂ­vĂĄsĂĄt; a kĂ©sƑbbi verziĂłkba bekerĂŒlt a keresztplatformos C++-platformabsztrakciĂł is, Ă©s nĂ©hĂĄny mĂĄs platformra ĂĄtĂŒltetett vĂĄltozatĂĄba tovĂĄbbi API-k kerĂŒltek.

A WebKit teljesĂ­ti az Acid2 Ă©s Acid3 teszteket, pixelpontos megjelenĂ­tĂ©ssel Ă©s idƑzĂ­tĂ©si zavarok nĂ©lkĂŒl, idƑben egyenletesen, a referenciahardveren futtatva.[34]

A JavaScriptCore keretrendszer a WebKit-implementĂĄciĂłk (valamint a Mac OS X egyes terĂŒleteinek) JavaScript-futtatĂłmotorjĂĄt adja.[8][35] A JavaScriptCore-t a KDE JavaScript engine (KJS) kĂłdkönyvtĂĄrĂĄbĂłl Ă©s a PCRE regulĂĄriskifejezĂ©s-kĂłdkönyvtĂĄrbĂłl fejlesztettĂ©k tovĂĄbb. MiutĂĄn a KJS Ă©s PCRE projektekbƑl mĂĄs ĂĄgon vittĂ©k tovĂĄbb a fejlesztĂ©st, a JavaScriptCore-t szĂĄmos Ășj funkciĂłval gazdagĂ­tottĂĄk, sebessĂ©gĂ©t nagyban megnöveltĂ©k.[36]

2008. jĂșnius 2-ĂĄn a WebKit projekt bejelentette, hogy ĂșjraĂ­rtĂĄk a JavaScriptCore-t SquirrelFish („mĂłkushal”) nĂ©ven, bĂĄjtkĂłd-Ă©rtelmezƑkĂ©nt.[19][20] 2008. szeptember 18-ĂĄn bejelentettĂ©k, hogy a projektet SquirrelFish Extreme kĂłdnĂ©ven (rövidĂ­tve SFX, vĂ©gsƑ nĂ©v: Nitro) fejlesztettĂ©k tovĂĄbb. A Nitro mĂĄr gĂ©pi kĂłdra fordĂ­tja le a JavaScriptet, Ă­gy szĂŒksĂ©gtelennĂ© vĂĄlt a bĂĄjtkĂłd-Ă©rtelmezƑ, Ă©s tovĂĄbb gyorsĂ­tottĂĄk a JavaScript futtatĂĄsĂĄt.[21]

A Drosera a WebKit Ă©jszakĂĄnkĂ©nt lefordulĂł vĂĄltozataihoz adott JavaScript-hibakeresƑ (debugger) neve volt.[37][38] NevĂ©t a Drosera növĂ©nynemzetsĂ©grƑl kapta, ahova hĂșsevƑ növĂ©nyek tartoznak. A DroserĂĄt kĂ©sƑbb lecserĂ©ltĂ©k, amikor a Web Inspectorba bekerĂŒlt a hibakeresƑ funkciĂł.[39]

A SunSpider egy többelemƱ sebessĂ©gteszt, ami a JavaScript futtatĂĄsĂĄnak sebessĂ©gĂ©t mĂ©ri Ă©letszerƱ, a valĂł vilĂĄgban elƑfordulĂł feladatokkal, mint pl. titkosĂ­tĂĄs vagy szövegmanipulĂĄciĂł.[40] A teszt törekszik a kiegyensĂșlyozottsĂĄgra Ă©s arra, hogy statisztikailag jĂłl mƱködjön.[41] Az Apple WebKit-csapata 2007 decemberĂ©ben jelentette meg.[42] A bejelentĂ©st jĂłl fogadta a nagyközönsĂ©g,[43] Ă©s azĂłta mĂĄs böngĂ©szƑk fejlesztƑi is hivatkozĂĄsi alapnak hasznĂĄljĂĄk a JavaScript-teljesĂ­tmĂ©ny mĂ©rĂ©sekor.[44]

  1. ↑ "Release 7617". 2023. november 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. februĂĄr 20.
  2. ↑ "WebKit". Trac.webkit.org. 2010. december 27. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. december 27.
  3. ↑ "Blink: A rendering engine for the Chromium project". The Chromium Blog. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2013. ĂĄprilis 3.
  4. ↑ "Google going its own way, forking WebKit rendering engine". Ars Technica. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2013. ĂĄprilis 3.
  5. ↑ "Open Source - WebKit". Apple. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2009. mĂĄrcius 5.
  6. ↑ Maciej Stachowiak (2008. november 9.). "Companies and Organizations that have contributed to WebKit". WebKit Wiki. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. november 17.
  7. 1 2 KDE KFM-Devel mailing list "(fwd) Greetings from the Safari team at Apple Computer", January 7, 2003.
  8. 1 2 Stachowiak, Maciej (2002. jĂșnius 13.). "JavaScriptCore, Apple's JavaScript framework based on KJS". kde-darwin (Mailing list). 2007. mĂĄrcius 10. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. augusztus 21. {{cite mailing list}}: Unknown parameter |mailinglist= ignored (|mailing-list= suggested) (sĂșgĂł)
  9. ↑ "So, when will KHTML merge all the WebCore changes?". kdedevelopers.org. 2010. mĂĄjus 29. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. februĂĄr 20.
  10. ↑ "Safari and KHTML again". kdedevelopers.org. 2005. ĂĄprilis 30. 2006. mĂĄrcius 3. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. februĂĄr 20.
  11. ↑ "The bitter failure named "safari and khtml"". 2010. szeptember 18. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
  12. ↑ Open-source divorce for Apple's Safari?
  13. ↑ "WebCore - KHTML - Firefox: Know your facts!". 2009. februĂĄr 10. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
  14. 1 2 Daniel Molkentin (2005. jĂșnius 7.). "Apple Opens WebKit CVS and Bug Database". KDE News. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2007. januĂĄr 16.
  15. ↑ Ars at WWDC: Interview with Lars Knoll, creator of KHTML
  16. ↑ "Next Generation KDE Technologies Ported to WebCore". 2007. oktĂłber 13. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
  17. ↑ Unrau, Troy (2007. jĂșlius 23.). "The unforking of KDE's KHTML and WebKit". Ars Technica. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2007. jĂșlius 30.
  18. ↑ HTML5 Media Support Archiválva 2021. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben by Antti Koivisto, Surfin' Safari blog, November 12th, 2007
  19. 1 2 "Announcing SquirrelFish". 2020. mĂĄjus 12. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
  20. 1 2 SquirrelFish project
  21. 1 2 "Introducing SquirrelFish Extreme". 2022. ĂĄprilis 26. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
  22. ↑ https://trac.webkit.org/changeset/40439
  23. ↑ CSS Transforms
  24. ↑ "CSS3 Animations". 2009. februĂĄr 21. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
  25. ↑ "ArchivĂĄlt mĂĄsolat". 2020. mĂĄjus 8. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 28.
  26. ↑ "Nokia S60 Webkit Browser". 2005. december 6. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
  27. ↑ Google Chrome, Google’s Browser Project
  28. ↑ Comic describing the Google Chrome Project
  29. ↑ Epiphany Mailing list - ANNOUNCEMENT: The Future of Epiphany
  30. ↑ A Brand New Steam
  31. ↑ Maciej Stachowiak (2007. januĂĄr 10.). "The Obligatory iPhone Post". Surfin' Safari weblog. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. januĂĄr 24.
  32. ↑ "Android Uses WebKit". 2010. jĂșlius 21. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29. {{cite web}}: Unknown parameter |archĂ­vdĂĄtum= ignored (sĂșgĂł); Unknown parameter |archĂ­vurl= ignored (sĂșgĂł)
  33. ↑ Palm Pre in-depth impressions, video, and huge hands-on gallery
  34. ↑ Maciej Stachowiak (2008. szeptember 25.). "Full Pass Of Acid3". Surfin' Safari - The WebKit Blog. 2013. augusztus 20. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 29.
  35. ↑ "The WebKit Open Source Project – JavaScript". 2015. szeptember 1. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
  36. ↑ "The Great Browser JavaScript Showdown". 2007. december 19. 2013. jĂșnius 6. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
  37. ↑ WebKit.org Drosera Archiválva 2008. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben wiki article
  38. ↑ "Introducing Drosera". Surfin’ Safari. 2007. oktĂłber 28. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
  39. ↑ "Commit removing Drosera". 2012. jĂșnius 30. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2010. jĂșlius 29.
  40. ↑ Muchmore, Michael (2008. jĂșnius 18.). "Review: Firefox 3 Stays Ahead of Browser Pack". 2008. jĂșlius 5. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
  41. ↑ "SunSpider JavaScript Benchmark". 2008. szeptember 6. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
  42. ↑ "Announcing SunSpider 0.9". 2007. december 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
  43. ↑ Atwood, Jeff (2007. december 19.). "The Great Browser JavaScript Showdown". 2013. jĂșnius 6. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. szeptember 6.
  44. ↑ Resig, John (2008. szeptember 3.). "JavaScript Performance Rundown". HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2008. jĂșnius 9.
  • Ez a szĂłcikk rĂ©szben vagy egĂ©szben a WebKit cĂ­mƱ angol WikipĂ©dia-szĂłcikk ezen vĂĄltozatĂĄnak fordĂ­tĂĄsĂĄn alapul. Az eredeti cikk szerkesztƑit annak laptörtĂ©nete sorolja fel. Ez a jelzĂ©s csupĂĄn a megfogalmazĂĄs eredetĂ©t Ă©s a szerzƑi jogokat jelzi, nem szolgĂĄl a cikkben szereplƑ informĂĄciĂłk forrĂĄsmegjelölĂ©sekĂ©nt.

KĂŒlsƑ hivatkozĂĄsok

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]