Kortikoszteron
Ellenőrzött
| Kortikoszteron | |||
 | |||
 | |||
| |||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 50-22-6 | ||
| PubChem | 5753 | ||
| ChemSpider | 5550 | ||
| EINECS-szám | 200-019-6 | ||
| DrugBank | DB04652 | ||
| KEGG | C02140 | ||
| MeSH | Corticosterone | ||
| ChEBI | 16827 | ||
| InChIKey | OMFXVFTZEKFJBZ-HJTSIMOOSA-N | ||
| Beilstein | 2339601 | ||
| UNII | W980KJ009P | ||
| ChEMBL | CHEMBL110739 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C21H30O4 | ||
| Moláris tömeg | 346,461 g/mol | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] | ||
| R mondatok | R43[1] | ||
| S mondatok | S36[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kortikoszteron egy 21 szénatomos kortikoszteroidok közé tartozó szteroidhormon melyet a mellékvesekéreg termel.
A név a latin cortex (kéreg; corticulus = kérgecske) és a görög sztereosz (στερεός = merev, szilárd halmazállapotú) összetételéből származik.[2]
Működése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az emberben a kortikoszteroid főként a mellékvesekéreg zona fasciculata részében termelődik.
Gyenge glukokortikoid és mineralokortikoid hatása van az emberekben és inkább azért fontos, mert a szteroidok szintézisének köztiterméke például a pregnenolonból történő aldoszteronszintéziskor.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Biztonsági adatlap (Sigma-Aldrich)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 83. o. ISBN 963 8334 96 7
