Meggy

Meggy
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae) Nemzetség: Prunus Alnemzetség: Cseresznye (Cerasus) Faj: P. cerasus
Tudományos név
Prunus cerasus L.
Szinonimák
Cerasus vulgaris Mill.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Meggy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Meggy témájú médiaállományokat és Meggy témájú kategóriát.

A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, illetve az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve.

A meggyet már az ókorban is ismerték a Földközi-tenger vidékén és Perzsiában. Magyar neve finnugor eredetű, ami azt jelzi, hogy már a honfoglalás előtt is ismerték eleink. Sok magyar helységnév (pl. Medgyes, Megyaszó, Medgyesegyháza), földrajzi név (Meggyes-havas, 1445 m, Meggyes-patak, a Hagymás hegységben) és családnév jelzi korai ismertségét és elterjedtségét. Magyarországon és Erdélyben termesztésének és fogyasztásának nagy hagyománya van, ennek köszönhetően hazánk világviszonylatban is az egyik legnagyobb meggytermelő országnak számít.

Leírása

A meggyfának igen sok és sokféle – valószínűleg a cseresznyétől is származó – fajtája van. Sötétszürke kérgű fa. A cseresznyénél rövidebb életű. Vesszői idősebb korban lecsüngnek. Levelei a cseresznyééhez hasonlóak, fényesek. Virágzata bogernyő. Nemesebb fajtái önmeddők.

A meggyet a gyümölcstermelő és -fogyasztó országok többségében ipari gyümölcsnek tekintik. Világviszonylatban kivételesnek tekinthetők azok a kelet- és közép-európai országok (köztük természetesen Magyarország is), ahol a meggyet frissen is fogyasztják.

A termesztett meggyet (Prunus cerasus L.) a cseresznye (Prunus avium L.) és a csepleszmeggy (Prunus fruticosa Pall.) spontán hibridjének tartják, miután svéd nemesítők ezt mesterséges keresztezésekkel is bizonyították. Vadon a faj nem ismeretes, de elvadulásáról sok adat van.

Íze sokféle lehet, vannak egészen édeskés fajták, de van igen savanyú változata is, bár az érés előrehaladtával minden fajta egyre édesebb. A meggyet többségében persze a savanyú íz határozza meg, a legtöbben emiatt kedvelik vagy éppen nem kedvelik frissen fogyasztani.

Ökológiai igény

A meggy kiváló alkalmazkodóképességű gyümölcsfaj, tág éghajlati határok között termeszthető. A téli hideget még a cseresznyénél is jobban elviseli. Amerikai kísérletek szerint a fás részek még a −35 °C-os lehűlést is elviselik. A gyökerek fagyérzékenysége az alanytól függ – a sajmeggy ellenállóbb. Tenyészidőszak alatti optimális hő- és fényigénye a cseresznyééhez hasonló, de a meggy termesztési övezete valamivel hűvösebb övezetben van, s nagyobb a téli hidegigénye is. Vízigénye közepes, de a késői érésű, genetikailag kisebb gyümölcsű fajták mérete öntözéssel növelhető.

Felhasználása

Termése különösen értékes, nyersen fogyasztják, főzve vagy frissen (akár fagyasztás után) süteményekbe teszik, tartósítva a konzerviparban használják, illetve gyümölcspárlatot, gyümölcsbort és likőrt is készítenek belőle. A legismertebb meggypálinka cigánymeggyből készül.

A 18–19. században az uradalmi tisztek által készített dokumentumokban már felbukkan a meggybor, gyakran „ürmös borba öntött édes must, meggybor” formájában. Gyakran feljegyzik, hogy a meggybor a vérszegénység ellenszereként is ismert.

A Békés megyei szlovákság körében a meggy nemcsak kedvelt gyümölcs, de fontos bútorfa is volt. A letní stolec (alacsony, fonott ülőkés, faragott támlájú szék) lába is leggyakrabban meggyfából készült.

Termesztése

Legnagyobb meggytermelők
2021
(Számok százezer tonnában)
1. Oroszország	276
2. Ukrajna	193
3. Törökország	183
4. Lengyelország	166
5. Szerbia	155
6. Irán	122
7. USA	0,7
8. Üzbegisztán	0,7
9. Magyarország	0,6
10. Azerbajdzsán	0,4
..
Föld összesen	1540
Forrás: FAO

A meggy számos országban termesztett gyümölcs. 2021-ben a meggyet több mint 30 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta az 1,5 millió tonnát.

A világ legnagyobb meggy termelői közé tartozik Oroszország, Ukrajna, Törökország, Lengyelország és Szerbia. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország a világ éves meggytermésének a 17%-át adta.

Galéria

• 
  Termés és levelek
• 
  Érett meggy
• 
  Lédús gyümölcs
• 
  Meggy Iránban

Források

• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
• "A taxon a Tropicos adatbázisban". Tropicos. Hozzáférés: 2014. március 15.
• ↑ Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Nyíregyháza: PRINOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. 1997. ISBN 963 04 9111 7. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
• Nagy-Laczkó Balázs: Ha sok a meggy, akkor kevés a búza? Bárka.

További információk

• A meggy termesztése és felhasználása Archiválva 2010. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Meggy fajták
• Meggyfától a meggylekvárig Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A megy betegségei
• Meggyszörp recept
• Meggyhez kapcsolódó népszokások

Kapcsolódó szócikkek

• Cseresznye