Ugrás a tartalomhoz

Palesztinok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palesztinok
Híres palesztinok balról jobbra: Tawfiq Canaan, Edward Said, Mahmoud Darwish, Leila Khaled, Jasszer Arafat, Muhámmád Bákri, Hanan Ashrawi, Ránija jordán királyné
Híres palesztinok balról jobbra:
Tawfiq Canaan, Edward Said, Mahmoud Darwish, Leila Khaled, Jasszer Arafat, Muhámmád Bákri, Hanan Ashrawi, Ránija jordán királyné
Teljes lélekszám
14,3 millió (2022)[1]
Lélekszám régiónként
RégióFő
 – Ciszjordánia3 190 000[1] (akik közül 2024-ben 913 ezer fő regisztrált menekült)[2][3]
 – Gázai övezet2 170 000 (ebből 2024-ben 1,47 millió regisztrált menekült)[1][4][2]
 Jordánia2 307 011 (2024, csak regisztrált menekültek) – 3 240 000 (2009)[5]
 Izrael2 037 000[6]
 Szíria568 530 (2021, registered refugees only)[7]
 Chile500 000[8]
 Szaúd-Arábia461 000[9]
 Katar356 000[9]
 USA255 000[10]
 Egyesült Arab Emírségek200 000[11]
 Libanon174 000 (2017 census) [12]–458,369 (2016, registered refugees)[7]
 Honduras27 000–200 000[9][13]
 Egyiptom135 932[14]
 Németország100 000[15]
 Kuvait80 000[16]
 El Salvador70 000[17]
 Brazília50 000[18]
 Líbia72 000[9]
 Irak57 000[19]
 Kanada45 905[20]
Nyelvek
arab
Vallások
A Wikimédia Commons tartalmaz Palesztinok témájú médiaállományokat.

A palesztinok (arabul: فلاسنيون [al-Filasṭīniyyūn], héberül: פָלַסְטִינִים, a modern görögből származik: παλαιστίνη, Palaistínē; arab : فلسن, falasṭīn, [falasˈtˁiːn] vagy filasṭīn) Palesztinában élő etnonemzeti csoport,[21] melynek tagjai nyelvileg és kulturálisan az arabok közé tartoznak.[22]

Palesztina és a palesztinok zászlaja
Palesztin piac Jaffában, Gustav Bauernfeind festménye 1887-ből

Eredetileg a kifejezés a brit palesztinai mandátum teljes lakosságára vonatkozott, beleértve a zsidókat és a szamaritánusokat is. Ma a palesztinok Palesztina arab lakosságára utalnak, ideértve 1948 óta a globális diaszpórát, amely főként Európában élő menekültekből áll. Izrael arab állampolgárai izraelinek, palesztinnak vagy arabnak vallják magukat.[23] A palesztinok nevüket az ókori filiszteusokról kapták. Az állítások szerint az ókori egyiptomi Peleset/Purusati kifejezés a „tengeri népekre” utalt,[24] köztük különösen a filiszteusokra.[25][26] A sémi nyelvek közül az akkád Palaštu (néha Pilištu) a 7. századi Filiszteára és négy akkori városállamára utalt. A bibliai héber rokon értelmű plištim szót általában „filiszteusoknak” fordítják.

1947. november 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezete kiadott egy felosztási tervet Palesztina térségére, amelyben az akkori brit palesztinai mandátumot felosztották egy arab és egy zsidó államra. Izrael Állam 1948. május 14-i megalakulásával sok palesztin elhagyta Palesztina korábbi brit mandátumát, és a szomszédos arab országokban telepedett le, például Egyiptomban, Jordániában, Libanonban és Szíriában. Az 1948-as izraeli függetlenségi háború során a Gázai övezetet Egyiptom, Ciszjordániát pedig Jordánia foglalta el. Az 1967-es hatnapos háborúban a Gázai övezetet és Ciszjordániát is meghódította Izrael, ugyanakkor Jeruzsálem keleti és nyugati része újraegyesült, és Izrael „oszthatatlan fővárosává” nyilvánították.[27]

1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Algírban kinyilvánította Palesztina állam függetlenségét Izraeltől, amelyet azóta az ENSZ legtöbb tagállama a palesztinok államaként ismert el. 1994. május 4-én a Gáza–Jerikó megállapodással létrehozták a palesztin területeket az Izrael által megszállt területeken, amelyek a Gázai övezetet és Ciszjordánia 40%-át fedik le. 2011. október 31-én Palesztina Állam az UNESCO tagjává vált,[28] 2012. november 29-én pedig az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel megszavazta Palesztina Állam cselekvő országként való felvételét.[29]

A legtöbb palesztin szunnita muszlim, kisebbségükben keresztények, szamaritánusok, drúzok és síiták. A palesztin keresztények különösen a keleti ortodox egyházhoz a (jeruzsálemi görög ortodox patriarchátushoz) tartoznak; azonban Palesztinában arányuk meredeken csökkent az erős kivándorlás miatt, az 1950-es 21%-ról 2008-ban már csak 8%-ra.[30] Legtöbbjük a palesztin Gázai-övezetben és Ciszjordániában él, ezt követi Jordánia, Izrael, Szíria, Chile és Libanon. Félmillió menekültjével Chile jelenleg a Közel-Keleten kívül a legtöbb palesztinnak ad otthont.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "Palestinian Central Bureau of Statistics (PCBS) Presents the Conditions of Palestinian Populations on the Occasion of the International Population Day, 11/07/2022" (PDF). Palestinian Central Bureau of Statistics (PCBS). 2022. július 7. 2023. november 27. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2024. szeptember 20.
  2. 1 2 "PCBS reports Palestinian population growth to 4.81 million". Ma'an News Agency. 2016. július 11. 2016. július 13. dátummal az eredeti címről archiválva.
  3. ↑ "West Bank". The World Fact Book. CIA. 2021. július 22. dátummal az eredetiből archiválva.
  4. ↑ "PCBS: The Palestinians at the end of 2015". Palestinian Central Bureau of Statistics. 2015. december 30. 2023. május 3. dátummal az eredeti címről archiválva.
  5. ↑ "Palestinian Central Bureau of Statistics (PCBS) Press Release" (PDF). Palestinian Central Bureau of Statistics. 2017. október 10. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2023. november 29.
  6. ↑ "Israel's population approaches 9.7 million as 2022 comes to an end". The Times of Israel. 2022. december 29. 2023. június 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2024. szeptember 20.
  7. 1 2 "Where We Work UNRWA". UNRWA. 2023. július 7. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 29.
  8. ↑ https://web.archive.org/web/20090722073846/http://laventana.casa.cult.cu/modules.php?name=News&file=article&sid=514
  9. 1 2 3 4 "Arab, Palestinan". Joshua Project. 2024. június 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. június 26.
  10. ↑ "U.S. Census website". United States Census Bureau. 1996. december 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2009. április 22.
  11. ↑ "Palestinians Living in UAE Uncertain Over Peace Deal With Israel". The Media Line. 2020. augusztus 16. 2023. május 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 29.
  12. ↑ "Lebanon conducts first-ever census of Palestinian refugees". Jordan Times. 2017. december 21. 2017. december 24. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 29.
  13. ↑ Jorge Alberto Amaya (2015. július 23.). "Los Árabes y Palestinos en Honduras: su establecimiento e impacto en la sociedad hondureña contemporánea:1900–2009". 2016. augusztus 18. dátummal az eredeti címről archiválva. En suma, los árabes y palestinos, arribados al país a finales del siglo XIX, dominan hoy en día la economía del país, y cada vez están emergiendo como actores importantes de la clase política hondureña y forman, después de Chile, la mayor concentración de descendientes de palestinos en América Latina, con entre 150,000 y 200,000 personas.
  14. ↑ "Migration Stock in Egypt 2022" (PDF). International Organization for Migration (IOM). Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
  15. ↑ Unicomb, Matt (2022. július 7.). "Inside Berlin's famous Palestinian neighbourhood". Middle East Eye. 2023. november 3. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 29.
  16. ↑ "Palestinians Open Kuwaiti Embassy". Al Monitor. 2013. május 23. 2013. május 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23.
  17. ↑ "El Salvador's Palestinian connection". 2006. február 26. 2023. október 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. november 29.
  18. ↑ "Estatísticas gerais: imigrantes e descendentes". memorialdoimigrante.org. 2009. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 27.
  19. ↑ "Factsheet: Palestinian Refugees in Iraq". Al Awda California. 2009. július 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. június 16.
  20. ↑ "Ethnic or cultural origin by gender and age: Canada, provinces and territories". Statistics Canada. 2022. október 26. Hozzáférés: 2024. szeptember 20.
  21. ↑ Wittes, Tamara Cofman. 2005. How Israelis and Palestinians Negotiate: A Cross-cultural Analysis. US Institute of Peace Press. 5. o.
  22. ↑ Palestine Nationalism: A. Search for Roots. The New York Times. 1978. február 19.
  23. ↑ Isabel Kershner (2007. február 8.). "Noted Arab citizens call on Israel to shed Jewish identity" (angol nyelven). International Herald Tribune. 2008. október 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. február 8.
  24. ↑ (angolul) pwlɜsɜtj. John Strange, Caphtor/Keftiu: a new investigation, Brill, 1980. 159.
  25. ↑ (angolul) Killebrew, Ann E.. The Philistines and Other "Sea Peoples" in Text and Archaeology. Society of Biblical Lit, 2. o. (2013. október 31.). ISBN 978-1-58983-721-8
  26. ↑ (angolul) Robert Drews. The End of the Bronze Age: Changes in Warfare and the Catastrophe Ca. 1200 B.C., 48–61. o.. ISBN 978-0-691-02591-9
  27. ↑ "US to recognise Jerusalem as Israel's capital" (angol nyelven). BBC. 2017. december 6. 2020. március 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 31.
  28. ↑ "Palestinians get Unesco seat as 107 vote in favour" (angol nyelven). BBC. 2011. október 31. 2019. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 31.
  29. ↑ "Palestinians win implicit U.N. recognition of sovereign state" (angol nyelven). Reuters. 2012. november 29. 2019. április 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 31.
  30. ↑ "The Arab Population in Israel" (PDF) (angol nyelven). Israel Central Bureau of Statistics. 2008. 2018. október 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 31.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Palestyne című afrikaans Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Palesztinok&oldid=29141391”