Püthagorasz
| Püthagorasz | |
 | |
| Püthagorasz mellszobra (római másolat) | |
| Született | Πυθαγόρας[1] Kr. e. 570 körül Szamosz |
| Elhunyt | Kr. e. 495 (kb. 75 évesen) Metapontum |
| Házastársa | Theanó |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Mnesarchus |
| Foglalkozása |
|
| Filozófusi pályafutása | |
| Hellász ókor | |
| Iskola/Irányzat | Preszókratikus filozófia |
| Akik hatottak rá |
|
| Fontosabb művei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Püthagorasz témájú médiaállományokat. | |
Számoszi Püthagorasz (ógörögül: Πυθαγόρας, latinul: Pythagoras, a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) az egyik leghíresebb és legvitatottabb ókori görög filozófus,[2] matematikus és misztikus.[3]
A legjobb biztonsággal neki tulajdonítható tan a lélekvándorlás, [4] [5] - értve ezen azt, hogy hirdette és vallotta, nem pedig azt, hogy felfedezte - míg az egyéb, az előzőhöz hasonló értelemben neki tulajdonított filozófiai elméletek és tudományos felfedezések a szerzőségét illetően erősen vitatottak. [6] Nevét ma a matematikában – többek közt – a Pitagorasz-tétel viseli.
Negyvenéves korában elhagyta szülőföldjét, Görögországot, és Dél-Itáliába költözött. Ott alapított iskolát és politikailag is aktív volt. Nem volt hatalmon, csak a megnövekedett befolyásáról van szó. A modern kori intenzív kutatómunka ellenére még mindig az ókor egyik legrejtélyesebb alakja. Egyes történészek a korai görög (preszókratikus) filozófia, matematika és természettudomány úttörői között tartják számon, mások úgy vélik, hogy elsősorban vallási tanítások hirdetője volt.[7]
Életét kevéssé ismerjük és már életében legendák és mítoszok övezték. Ezek terjesztéséhez a püthagoreusok is hozzájárultak, mivel afféle félistenként és csodatevőként [7] tisztelték mesterüket.
Életéről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Diogenész Laertiosz alapján egy ékszer- és dísztárgykészítő fiaként született i. e. 570-ben a Kis-Ázsia partjához közel elterülő Számosz szigetén. Fiatalon elhagyta szülőhelyét, először Leszboszba ment nagybátyjához, a szíriai Phereküdészhez, majd annak halála után visszatért Számoszba, ahol Hermodamasz tanítványa volt.[8] Ugyancsak Diogenész Laertiosz beszámolójából tudjuk, hogy ifjúkorában annyira szerette a tudományokat, hogy elhagyta hazáját, és beavattatta magát különböző vallások misztériumaiba.[9] Járt Egyiptomban is, ahol Polükratész bemutatta Amaszisz fáraónak. Egyiptomi útja során megtanulta az egyiptomi nyelvet s tanulmányozta a helyi titkos tanításokat, vagy ahogyan Diogenész írta: „megtanulta az istenekről szóló tudományt”.[9]
Egyiptomból Szamoszra tért vissza, és mivel hazáját Polükratész