Selyemlepke

Selyemlepke
	Felnőtt selyemlepke
	Természetvédelmi státusz
	Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Öregcsalád:	Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea);
Csoport:	Bombyciformes;
Család:	Selyemlepkefélék (Bombycidae);
Nem:	Bombyx;
Faj:	B. mori;
Tudományos név
	Bombyx mori; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Selyemlepke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemlepke témájú médiaállományokat és Selyemlepke témájú kategóriát.

A selyemlepke (Bombyx mori) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a selyemlepkefélék (Bombycidae) családjába tartozó faj. Régi, már nem használatos elnevezései: selymér, selyembogár^[1] vagy szederselymér^[2]

Előfordulása

Japánban és Kínában tenyésztik a legnagyobb számban, de a volt Szovjetunió területén, Indiában, Pakisztánban, Törökországban, Franciaországban és Olaszországban is vannak selyemlepkét tenyésztő farmok. A selyemlepke vadon élő őse már nem található meg a szabad természetben. Évszázadok óta hatalmas állományait tenyésztik selymük mennyisége és minősége miatt.

Megjelenése

A kifejlett selyemlepkéknek két pár szárnyuk van. Szárnyfesztávolságuk 10 centiméter. A hernyó hossza 8,5 centiméter. A háziasított Bombyx mori ennél sokkal kisebb: szárnyfesztávolsága 3-4 centiméter, hernyója 7-8 centiméter, s változatos mintázatú a fajtavariánstól függően. A hernyónak rágószájszerve van, a kifejlett lepke szájszerve azonban csökevényes. A lepke fehér, vagy drapp színű, nagyon halvány vonalakkal mintázva.

Életmódja

A selyemlepke csak háziasított fajként létezik. Tápláléka az eperfa leveléből áll. A kifejlett állat 3-5 napig él, a hernyók pedig 4-6 hétig élnek.

Szaporodása

A kifejlett lepkéknek a gubóból való kibújást követően rögtön párosodniuk kell. A nőstény erős szagjelekkel csalogatja a hímet, amely legyezőszerűen megnagyobbodott csápjával érzékeli az üzenetet. A nőstény egy levélen helyezi el maximum 500 petéjét, ezt követően hamarosan elpusztul. A lárvák kibújáskor feketék és szőrösek; kelésük időpontja a környezet hőmérsékletétől függ. A hernyó fejlődése során többször is vedlik, végül fehér színű és csupasz testű lesz. A hernyó hat hétig táplálkozik, majd a növény szárán selyemgubót sző maga köré, amelyben bebábozódik. A bebábozódás és a lepke előbújása között 2-3 hét telik el.

Érdekességek

A selyemlepkét több mint 4000 évvel ezelőtt Kínában kezdték el tenyészteni.

A gubó egyetlen selyemfonálból áll, melynek hossza a 3 kilométert is elérheti.

A selyem minőségét annak finomsága határozza meg, amit denier-ben (ejtsd: dönié, rövidítve: den) mérnek. Ez a mérőszám 9000 méter hosszú selyemszál tömegét adja meg grammban.

A selyemlepke bábállapotú hernyóját nassolnivalóként is fogyasztják Ázsia több országában, Koreában például pondegi (번데기) néven, utcai árusoknál, éttermekben és konzerv formában is kapható.^[4]^[5]

Rokon fajok

Két másik selyemlepke faj: az Antherea mylitta és az Attacus atlas.

Jegyzetek

↑ Selymér (A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi)
↑ Selyembogarak tenyésztése (Vasárnapi Ujság 1854-1860)
↑ Selyem — „A fonalak királynője”, wol.jw.org
↑ "Beondegi (번데기)". Koreataset. 2014. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 18.
↑ "Irreverent duo shoots raw video taste tests of canned foods". Yonhap News. 2012. március 9. Hozzáférés: 2014. május 18.

Források

Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)

További információk

"Seidenraupen". Entwicklungsländerstudien. Grundgegebenheiten: Tierische Produktion. Lehrveranstaltung "Einführung in Entwicklungsländerstudien". HBI Stuttgart, 1998/99 (német nyelven). Vol. Gesamtübersicht (Áttekintés) (Update ed.). Stuttgart: Margarete Payer. 2001. február 21. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó); External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó) Teile: 1. 2. 3. Magas nívójú ismertetés a selyemhernyótenyésztésről, sok ábrával.
Gróf Széchenyi István: Selyemrül
Henrik Henking: Seidenbau und Seide-Gewerbe in Ungarn. Oedenburg, 1844. Online (Gróf Széchenyi Istvánnak ajánlva) - Magyarországon letelepedett szakember. Szinnyei

Kapcsolódó szócikkek

Selyem

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Selymér (A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi)

[2] Selyembogarak tenyésztése (Vasárnapi Ujság 1854-1860)

[3] Selyem — „A fonalak királynője”, wol.jw.org

[4] "Beondegi (번데기)". Koreataset. 2014. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 18.

[5] "Irreverent duo shoots raw video taste tests of canned foods". Yonhap News. 2012. március 9. Hozzáférés: 2014. május 18.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]