UgrĂĄs a tartalomhoz

Szaguk

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
Átíråsi segédlet
szaguk
Az MBC Dramia, szåmos történelmi film és sorozat forgatåsi helyszíne
Az MBC Dramia, szåmos történelmi film és sorozat forgatåsi helyszíne

kiejtĂ©seⓘ

EtimolĂłgia:a jokszaguk, „törtĂ©nelmi drĂĄma” szĂłbĂłl[1][2]
Koreai ĂĄtĂ­rĂĄs
Hangulì‚Źê·č
HandzsaćČ抇
McCune–Reischauersagƭk
Átdolgozottsageuk
Yalesaguk

A szaguk szĂł koreai nyelven a „törtĂ©nelmi drĂĄmĂĄkat” jelöli, legyen az hagyomĂĄnyos szĂ­nmƱ, film vagy televĂ­ziĂłs sorozat.[1][2] A nem koreai nyelvƱ irodalomban a szaguk szĂł leggyakrabban kifejezetten a filmeket Ă©s sorozatokat jelöli.[2][3][4]

1923-ban kĂ©szĂŒlt el az elsƑ törtĂ©nelmi filmnek tartott The Story of Chun-hyang, japĂĄn rendezĂ©sben, de az elsƑ koreai hangosfilm is törtĂ©nelmi film volt. A koreai filmgyĂĄrtĂĄs fĂ©nykora az 1950-es Ă©vektƑl az 1980-as Ă©vekig tartott, ekkor szĂĄmos szaguk is kĂ©szĂŒlt, mint pĂ©ldĂĄul I Gjuhvan 1955-ös Cshunhjang-adaptĂĄciĂłja. Az 1960-as Ă©vekben a törtĂ©nelmi melodrĂĄmĂĄk voltak mĂ©rvadĂłak, valamint a harcmƱvĂ©szeti filmek. Az 1970-es Ă©vekben a mozi hanyatlani kezdett, az 1980-as Ă©vekben pedig mĂĄr annyira a televĂ­ziĂł vette ĂĄt a hatalmat, hogy a moziba erotikus törtĂ©nelmi filmekkel prĂłbĂĄltĂĄk meg visszacsĂĄbĂ­tani a nĂ©zƑket. Az 1990-es Ă©vekbƑl Im Gvonthek filmjeit, valamint a The Legend of Gingko Ă©s a The Eternal Empire cĂ­mƱ filmeket lehet kiemelni. A 2000-es Ă©vektƑl a szaguk filmek ismĂ©t fĂ©nykorukat Ă©lik a mozikban, 2012 Ă©s 2015 között pĂ©ldĂĄul öt olyan alkotĂĄst is vetĂ­tettek, amelyek nĂ©zƑszĂĄma meghaladta a tĂ­zmilliĂłt. A valaha volt legsikeresebb koreai film is szaguk: az AdmirĂĄlis – Aki legyƑzte JapĂĄnt 17,6 milliĂł eladott jeggyel zĂĄrt 2014-ben.

Az elsƑ televĂ­ziĂłs sorozatot az ĂĄllami KBS csatorna tƱzte mƱsorra 1962-ben Kuktho malli cĂ­mmel. Az 1960-as Ă©vek trendjĂ©vel ellentĂ©tben az 1970-es Ă©vekben a drĂĄmai törtĂ©nelmi szemĂ©lyek helyett nemzeti hƑsöket ĂĄbrĂĄzoltak inkĂĄbb, mint pĂ©ldĂĄul I Szunsin vagy Szedzsong kirĂĄly. Az 1980-as Ă©vek legmeghatĂĄrozĂłbb szaguk klasszikusa a Csoszonvangdzso 500 njon („Csoszon ötszĂĄz Ă©ve”) cĂ­mƱ sorozat volt. Az 1990-es Ă©vekben bĂĄr szĂĄmos minƑsĂ©gi törtĂ©nelmi sorozatot vetĂ­tettek, a hagyomĂĄnyos, palotaintrikĂĄkat bemutatĂł alkotĂĄsok nĂ©zettsĂ©ge meg sem közelĂ­tette az Ășj formĂĄtumĂș modern sorozatok nĂ©zettsĂ©gĂ©t. A 2000-es Ă©vekben szĂŒletett meg a „fĂșziĂłs szaguk” mƱfaja, ami megvĂĄltoztatta a törtĂ©nelmi sorozatok mƱfajĂĄt KoreĂĄban, olyan mƱvekkel, mint a Ho Dzsun, a Tamo vagy A palota Ă©kköve.

A legnĂ©pszerƱbb tĂ©mĂĄkat a koreai folklĂłr egyes elemei, a hĂ­res, hĂ­rhedt vagy tragikus Ă©letƱ hercegek, kirĂĄlyok, a nemzeti hƑsök Ă©s a hĂ­res nƑk szolgĂĄltatjĂĄk mind a filmek, mind a televĂ­ziĂłs sorozatok szĂĄmĂĄra.

A Jangszan-do 1955-ös posztere

Az elsƑ szaguknak nevezhetƑ koreai film a The Story of Chun-hyang („Cshunhjang törtĂ©nete”) 1923-ban kĂ©szĂŒlt Ă©s a japĂĄn Hajakava KosĂș (æ—©ć·ć­€èˆŸ) rendezte.[3][5] A koreai folklĂłr egyik legnĂ©pszerƱbb törtĂ©nete a Cshunhjang-törtĂ©net, vissza-visszatĂ©rƑ alap a koreai filmmƱvĂ©szetben, több mint egy tucat film Ă©s több televĂ­ziĂłs sorozat is kĂ©szĂŒlt belƑle. MĂ©rföldkövek is fƱzƑdnek hozzĂĄ, 1935-ben I Mjongu Cshunhjangcshon cĂ­mƱ alkotĂĄsa az elsƑ koreai hangosfilm.[3][2][6] 1940-tƑl a koreai filmek szĂĄma megcsappant, a japĂĄn gyarmati filmpolitikĂĄnak köszönhetƑen jobbĂĄra csak propagandafilmeket volt szabad kĂ©szĂ­teni, sok filmrendezƑ elmenekĂŒlt az orszĂĄgbĂłl, akik maradtak, azoknak be kellett ĂĄllniuk a pro-japĂĄn tĂĄborba, a hĂĄborĂș vĂ©gĂ©t követƑen pedig jobbĂĄra a felszabadulĂĄst ĂŒnneplƑ alkotĂĄsok kĂ©szĂŒltek, törtĂ©nelmi tĂ©mĂĄjĂșak nem nagyon.[7][8]

A koreai hĂĄborĂșt követƑen az 1950-es Ă©vekben a törtĂ©nelmi filmekre a romanticizmus volt jellemzƑ, gyakran nƑi szereplƑkre koncentrĂĄlva. Ennek oka a szĂ­nhĂĄzakban keresendƑ: nĂ©pszerƱek voltak a nagyszabĂĄsĂș koreai operĂĄk, amelyeket aztĂĄn egy-egy sikeres Ă©vadot követƑen mintegy vĂĄszonra adaptĂĄltak. Mivel ezek a törtĂ©netek az emberi sorsokra, kĂŒzdelmekre, Ă©rzĂ©sekre koncentrĂĄltak, a törtĂ©nelmi hĂĄttĂ©r szinte irrelevĂĄns volt. EzĂ©rt is inkĂĄbb a homĂĄlyos hĂĄrom kirĂĄlysĂĄg idƑszakĂĄt preferĂĄltĂĄk, amirƑl jĂłval kevesebbet lehetett tudni, mint a Csoszon vagy a Korjo korrĂłl, Ă­gy nem kellett a törtĂ©nelmi pontossĂĄggal foglalkozni. Olyan mƱvek szĂŒlettek ekkor, mint az 1956-os Vangdzsa Hodongggva Nangnang kongdzsu (ì™•ìží˜žë™êłŒ ë‚™ëž‘êł”ìŁŒ, „Hodong herceg Ă©s Nangnang hercegnƑ”), mely Korea sajĂĄtos RĂłmeĂł Ă©s JĂșlia-törtĂ©netĂ©t dolgozza fel.[2][9]

Az 1950-es Ă©vektƑl az 1980-as Ă©vekig tartĂł korszakot Cshungmuro, a „koreai Hollywood” fĂ©nykorĂĄnak tartjĂĄk, Ă©vente szĂĄznĂĄl is több filmet forgattak ebben az idƑszakban. A rendkĂ­vĂŒl sikeres törtĂ©nelmi filmek, mint I Gjuhvan 1955-ös Cshunhjang-adaptĂĄciĂłja, Kim Gijong (êč€êž°ì˜) Jangszan-do (양산도, angol cĂ­mĂ©n Yangsan Province) cĂ­mƱ melodrĂĄmĂĄja, vagy Cson Cshanggun 1959-es Kodzsong hvangdzseva isza An Dzsunggun (êł ìą…í™©ì œì™€ ì˜ì‚Ź 안쀑귌, angol cĂ­mĂ©n King Gojong and martyr An Jung-Geun) cĂ­mƱ filmje fellendĂ­tettĂ©k a törtĂ©nelmi filmek irĂĄnti igĂ©nyt.[10]

Az 1960-as Ă©vek törtĂ©nelmifilm-sikerei mögött jobbĂĄra olyan alkotĂĄsok ĂĄlltak, amelyek mĂĄs közegben mĂĄr sikeresnek bizonyultak, pĂ©ldĂĄul a korĂĄbbi Ă©vtizedekben nĂ©pszerƱ rĂĄdiĂłjĂĄtĂ©k formĂĄjĂĄban, vagy pedig szĂ­ndarabkĂ©nt, operakĂ©nt vagy regĂ©nykĂ©nt lĂĄttak elƑször napvilĂĄgot. Ilyen volt pĂ©ldĂĄul az 1961-es Csang hibin (ìž„íŹëčˆ), az 1968-as Nesi (낎시, Eunuch) vagy az 1969-es Women of Yi Dynasty (ìŽìĄ° ì—Źìžìž”í˜čì‚Ź, Idzso joindzsanhoksza). Ebben az idƑszakban az '50-es Ă©vekhez kĂ©pest a konzervatĂ­vabb lĂ©gkör volt uralkodĂł, ami rĂ©szben köszönhetƑ Pak Csong Hi diktatĂșrĂĄjĂĄnak is. Ennek megfelelƑen a törtĂ©nelmi melodrĂĄmĂĄk voltak mĂ©rvadĂłak, azonban akadtak olyan kivĂ©telek is, mint Csong Cshanghva Shaw Brothers-inspirĂĄlta harcmƱvĂ©szeti filmjei.[2] Ebben az idƑben kezdtek a Csoszon-kor felĂ© fordulni, a kirĂĄlyok Ă©s hivatalnokok közötti kapcsolatot bemutatni, amivel az elkövetkezendƑ Ă©vtizedekre meghatĂĄroztĂĄk a törtĂ©nelmi filmek jellegĂ©t. A nĂ©zƑk ebben az idƑszakban mĂĄr a megtörtĂ©nt esemĂ©nyek feldolgozĂĄsĂĄra voltak kĂ­vĂĄncsiak, inkĂĄbb mint homĂĄlyos, rĂ©gmĂșlt legendĂĄkra. KorĂĄbban a modern Ă©let ĂșjdonsĂĄga miatt a nĂ©zƑk a megszokott, ismert rĂ©gi dolgokat kerestĂ©k a törtĂ©nelmi filmekben, a hatvanas Ă©vekre azonban mĂĄr megszoktĂĄk a modern Ă©letmĂłdot, Ă­gy ezek a filmek is inkĂĄbb a dekadens vagy ĂșjszerƱ törtĂ©neteket preferĂĄltĂĄk.[9][11][6]

1962-ben kerĂŒlt kĂ©pernyƑre a KBS csatornĂĄn az elsƑ törtĂ©nelmi televĂ­ziĂłs sorozat, azaz szaguk, a Kuktho malli (ê”­í† ë§ŒëŠŹ) Kim Dzsehjong (êč€ìžŹí˜•) rendezĂ©sĂ©ben, mely a Kogurjo kirĂĄlysĂĄg idejĂ©ben jĂĄtszĂłdott.[3][12]

Az 1970-es Ă©vekben a televĂ­ziĂłkĂ©szĂŒlĂ©kek terjedĂ©sĂ©vel a tĂ©vĂ©sorozatok szĂĄma is megnƑtt, Ă©s akĂĄrcsak a mozivĂĄsznon, itt is Ă©rezhetƑ volt az orszĂĄgot vezetƑ rezsim politikai ideolĂłgiĂĄja, melynek következtĂ©ben a drĂĄmai törtĂ©nelmi szemĂ©lyek helyĂ©be nemzeti hƑsöket helyeztek, mint pĂ©ldĂĄul I Szunsin vagy Szedzsong kirĂĄly.[2] Az ekkor vetĂ­tett szagukok jobbĂĄra legendĂĄkkal vegyĂ­tettĂ©k a törtĂ©nelmet. Ennek fƑ oka az volt, hogy a megnövekedett kereslet miatt a napi epizĂłdokkal vetĂ­tett sorozatok forgatĂłkönyvĂ©hez ĂĄtböngĂ©szni a handzsĂĄval (kĂ­nai Ă­rĂĄsjegyekkel) Ă­rt törtĂ©nelmi dokumentumokat szinte lehetetlen vĂĄllalkozĂĄs lett volna, valamint a legendĂĄkat könnyebb volt dramatizĂĄlni.[3]

I Bohi (ìŽëłŽíŹ), az O Udong fƑszereplƑje 2010-ben

A mozik a televĂ­ziĂłzĂĄs beindulĂĄsĂĄnak hatĂĄsĂĄra hanyatlani kezdtek,[9] a törtĂ©nelmi filmek közĂŒl csupĂĄn kettƑnek sikerĂŒlt kasszasikert aratnia: I Gjuung 1971-es Szongung I Szunsin (성웅 읎순신) cĂ­mƱ filmjĂ©nek, valamint I Szonggu sokadik Cshunhjang-feldolgozĂĄsĂĄnak.[2] A kritika jĂłl fogadta viszont az olyan kosztĂŒmös alkotĂĄsokat, mint a Gate of Woman (í™ì‚ŽëŹž, Hongszalmun; r: Pjon Dzsangho, ëł€ìž„í˜ž; 1972), az An Executioner (망나니, Mangnani; r: Pjon Dzsangho, 1974), a Concentration of Attention (집념, Csibnjom; r: Cshö Inhjon, 씜읞현; 1976) vagy az A War Diary (난쀑음Ʞ, Nandzsungilgi; r: Csang Ilho, 임음혞; 1977).[13]

Az 1980-as Ă©vek legkiemelkedƑbb szaguk klasszikusa a Csoszonvangdzso 500 njon (ìĄ°ì„ ì™•ìĄ°500년, „Csoszon ötszĂĄz Ă©ve”) cĂ­mƱ sorozat volt, mely nyolc Ă©vig futott, 11 kĂŒlönĂĄllĂł sorozattal, összesen mintegy 800 rĂ©sszel Ă©s a Csoszon-kor törtĂ©nelmĂ©t mutatta be. A sorozat Ă©rdekessĂ©ge, hogy a hivatalos Csoszon-kori feljegyzĂ©sekre hagyatkozott (egyes forrĂĄsok szerint liberĂĄlis mĂłdon) Ă©s gyakran vitatott, ellentmondĂĄsos tĂ©mĂĄkat, esemĂ©nyeket is bemutatott. A sorozatot a A palota Ă©kkövĂ©t is jegyzƑ I Bjonghun kĂ©szĂ­tette.[3][2][14] Ezzel szemben az ĂĄllami KBS csatornĂĄn futĂł Keguk (개ꔭ, „Az alapĂ­tĂĄs”) cĂ­mƱ sorozat, amely Thedzso kirĂĄly ĂĄllamalapĂ­tĂĄsĂĄt mutatta be a Twitch Film szerint „teljesen Ășgy kezelte azt, ahogyan I Szonggje magĂĄhoz ragadta a korjĂłi trĂłnt, mintha mennyei manna lenne (több mĂłdon is Cson Duhvan 80-as Ă©vekbeli politikai hatalomra emelkedĂ©sĂ©hez hasonlĂ­tva).”[2]

A televĂ­ziĂł ĂĄltal kĂ­nĂĄlt vĂĄltozatos mƱsorok Ă©s programok miatt a koreai mozinak egyetlen kiĂștja maradt: olyan mƱfajjal csĂĄbĂ­tani be a nĂ©zƑket, amelyet a televĂ­ziĂł kĂ©pernyƑjĂ©n nem lĂĄthatnak: az erotikus filmekkel. Ezen filmek jĂł rĂ©sze pedig törtĂ©nelmi körĂ­tĂ©sƱ volt, Ă©s sikereket is aratott a kasszĂĄknĂĄl, mint pĂ©ldĂĄul az O Udong (얎우동, 1985) vagy a Ppakkugido pame ununga (뻐꟞Ʞ도 밀에 우는가, Does the Cuckoo Cry at Night; 1985). BĂĄr ezekkel az erotikus törtĂ©nelmi filmekkel el lehetett csĂĄbĂ­tani a nĂ©zƑket, a szaguk mozifilmek ideje leĂĄldozĂłban volt DĂ©l-KoreĂĄban, ugyanakkor kĂŒszöbön ĂĄllt a televĂ­ziĂłs megĂșjulĂĄsa a mƱfajnak.[2][3]

An Szonggi (안성Ʞ), a The Eternal Empire fƑszereplƑje 2009-ben

Az 1990-es Ă©vek elejĂ©n a mozifilmek sorĂĄban szinte nem talĂĄlni törtĂ©nelmi filmeket, kivĂ©ve talĂĄn Pe Cshangho (배찜혞) Kkum (êżˆ, Dream; 1990) cĂ­mƱ filmjĂ©t. 1995-ben kĂ©szĂŒlt el a kivĂĄlĂł kritikĂĄkat kapĂł The Eternal Empire (영원한 제ꔭ, Jongvonhan cseguk). A film azĂ©rt kĂŒlönleges, mert ĂĄltalĂĄban ha Csoszon ezen idƑszakĂĄt (18. szĂĄzad) dolgozzĂĄk fel, akkor a rizslĂĄdĂĄban megfullasztott Szado koronaherceg szenvedĂ©seire koncentrĂĄlnak, ez a film azonban a herceg megölĂ©sĂ©nek politikai következmĂ©nyeit helyezi elƑtĂ©rbe. BĂĄr a törtĂ©nelmi film normĂĄitĂłl eltĂ©rƑ mesĂ©lĂ©sƱ alkotĂĄs nem vonzotta a nĂ©zƑket, a Grand Bell Awardson nyolc dĂ­jat kapott, beleĂ©rtve a legjobb film Ă©s a legjobb rendezƑ dĂ­jĂĄt is.[2] Ebben az idƑszakban Im Gvonthek filmjeit lehet mĂ©g kiemelni, valamint az 1996-os The Legend of Gingko cĂ­mƱ alkotĂĄst.[9]

A '90-es Ă©vekben szĂĄmos minƑsĂ©gi szaguk futott a televĂ­ziĂłkban, pĂ©ldĂĄul a Han Mjonghö (한ëȘ…회, 1994), a Csang Nokszu (임ë…č수, 1995), a Tears of the Dragon (용의 ëˆˆëŹŒ, Jongi nunmul; 1996–1998) vagy a King of the Wind (대왕의 êžž, Tevangi kil; 1998). A nĂ©zettsĂ©g azonban nem Ă©rte el a modern sorozatokĂ©t, alig volt olyan törtĂ©nelmi sorozat, ami elĂ©rte a 30%-os kĂŒszöböt (összehasonlĂ­tĂĄskĂ©pp: a Sandglass cĂ­mƱ sorozat nĂ©zettsĂ©ge 50,8% volt[15]).[3]

Kim Szuhjon, a Moon Embracing the Sun fƑszereplƑje a sorozat sajtĂłtĂĄjĂ©koztatĂłjĂĄn
Mun Cshevon szĂ­nĂ©sznƑ mint Szedzso kirĂĄly leĂĄnya a The Princess’ Man cĂ­mƱ sorozat poszterfotĂłzĂĄsĂĄn

A 2000-es Ă©vek elejĂ©n a televĂ­ziĂłzĂĄsban a szaguk mƱfaja fƑkĂ©pp az idƑseket vonzotta a kĂ©pernyƑk elĂ©. A fiatalok szĂĄmĂĄra vonzĂłbbak voltak a modern sorozatok, amelyekhez könnyebben tudtak viszonyulni. A komplikĂĄlt törtĂ©netƱ, archaikus nyelvezetƱ, idƑsebb szĂ­nĂ©szeket felvonultatĂł törtĂ©nelmi sorozatok unalmasak voltak a fiatalabb generĂĄciĂłk szĂĄmĂĄra. A vĂĄltozĂĄs I Bjonghun producer nevĂ©hez fƱzƑdik, aki leszerzƑdtette a fiatal Ă©s sikeres Cshö Vanggjut (씜완규) a Ho Dzsun (허쀀) forgatĂłkönyvĂ©nek megĂ­rĂĄsĂĄra. A sorozat nem szĂĄraz törtĂ©nelmi esemĂ©nyekre, hĂĄborĂșkra fĂłkuszĂĄlt, hanem az emberekre, azon belĂŒl is a legendĂĄs Csoszon-kori kirĂĄlyi orvos szemĂ©lyĂ©re Ă©s az Ă©rzelmekre. Ezzel megszĂŒletett a „fĂșziĂłs szaguk” mƱfaja, ami megvĂĄltoztatta a törtĂ©nelmi sorozatokat KoreĂĄban. 2003-ban kerĂŒlt kĂ©pernyƑre a Tamo (ë‹€ëȘš), Ha Dzsivon fƑszereplĂ©sĂ©vel, mely az elsƑ HD-ben forgatott koreai sorozat volt. Az alkotĂĄs egyesĂ­tette a trendi doramĂĄk irĂĄnyvonalĂĄt a hongkongi akciĂłfilmek wire-fu akciĂłjeleneteivel, miközben fiktĂ­v törtĂ©netet mesĂ©lt el egy valĂłs törtĂ©nelmi korban.[3]

Az Ă©vtized eleji törtĂ©nelmi sorozatok között igazĂĄn nagy nemzetközi sikert az ugyancsak I Bjonghun-rendezte 2003-as A palota Ă©kköve aratott, amelyet 91 orszĂĄgban tƱztek mƱsorra a televĂ­ziĂłk (köztĂŒk MagyarorszĂĄg is), Ă©s mintegy 103,4 milliĂł dollĂĄros bevĂ©telt hozott az MBC-nek.[16] A sorozat tĂ©mavĂĄlasztĂĄsĂĄban ĂșjdonsĂĄgot hozott: olyan nƑi fƑszereplƑt helyezett a közĂ©ppontba, aki eltĂ©rt a hagyomĂĄnyos szagukok nƑi fƑszereplƑitƑl. KorĂĄbban kirĂĄlyi ĂĄgyasok, hĂłdĂ­tĂł szeretƑk vagy Ă©ppen a konfuciĂĄnus eszmĂ©nyeket megtestesĂ­tƑ erkölcsös anyĂĄk voltak a fƑszereplƑk, Ă©s a nƑi nĂ©zƑket ezek a törtĂ©netek mĂĄr nem vonzottĂĄk. Ezzel szemben A palota Ă©kkövĂ©nek közĂ©ppontjĂĄban egy köznĂ©pbƑl szĂĄrmazĂł nƑ ĂĄll, aki Csoszon elsƑ nƑi kirĂĄlyi orvosa lett. Ezt a törtĂ©netet pedig kombinĂĄltĂĄk a koreai udvari Ă©telek szĂ­nes vilĂĄgĂĄval, olyan elegyet alkotva, amely nem csak KoreĂĄban, de kĂŒlföldön is rendkĂ­vĂŒli sikereket aratott. Ugyancsak nagy belföldi Ă©s jelentƑs kĂŒlföldi sikereket Ă©rt el a Csumong, ami 51%-os nĂ©zettsĂ©get Ă©rt el 2007-ben, valamint hĂ©tmilliĂł dollĂĄros kĂŒlföldi eladĂĄssal zĂĄrt.[3] SzĂĄmos nĂ©pszerƱ szaguk kerĂŒlt a kĂ©pernyƑkre ezt követƑen, pĂ©ldĂĄul a Hvang Dzsini, A kirĂĄlyi hĂĄz titkai, a Hong Gildong, a Cshuno, a Moon Embracing the Sun, A csĂĄszĂĄrsĂĄg kincse[17] vagy a Jungnjongi narusa.[18][19]

Ahogy a fĂșziĂłs szaguk meghĂłdĂ­totta a kĂ©pernyƑt, lassan a moziba is beszivĂĄrgott, fƑkĂ©pp a televĂ­ziĂłs sorozatok sikere, valamint olyan kĂ­nai filmek, mint a Tigris Ă©s sĂĄrkĂĄny, a HƑs vagy az amerikai GladiĂĄtor sikere nyomĂĄn megnƑtt az igĂ©ny az ilyen jellegƱ koreai filmekre is.[9] 2003-ban az Eltitkolt botrĂĄny kerĂŒlt a mozikba a sorozatsztĂĄr Pe Jongdzsun fƑszereplĂ©sĂ©vel. Az igazi fordulĂłpontot a törtĂ©nelmi filmek esetĂ©ben azonban A kirĂĄly Ă©s a bohĂłc jelentette, ami nem vĂĄrt sikert aratott a kasszĂĄknĂĄl: tizenkĂ©t milliĂłan vĂĄltottak rĂĄ jegyet.[20][3]

A kosztĂŒmös filmek a 2010-es Ă©vekben rendkĂ­vĂŒl sikeresek voltak KoreĂĄban, 2012 Ă©s 2015 között a tĂ­zmilliĂłs nĂ©zƑszĂĄmot meghaladĂł nyolc koreai alkotĂĄs közĂŒl öt volt törtĂ©nelmi jellegƱ, az AdmirĂĄlis – Aki legyƑzte JapĂĄnt pedig 17,61 milliĂł eladott jeggyel minden idƑk legsikeresebb hazai filmje lett. A legnĂ©pszerƱbb alkotĂĄsok itt is fĂșziĂłs jellegƱek: törtĂ©nelmi tĂ©nyeket ötvöznek kĂ©pzeletbeli esemĂ©nyekkel vagy szemĂ©lyekkel. Ilyen alkotĂĄs pĂ©ldĂĄul Az arcismerƑ vagy A fĂ©rfi, aki kirĂĄlyt jĂĄtszott. Az Ășgynevezett „palotadrĂĄmĂĄkon” tĂșl a lĂĄtvĂĄnyos elemekkel szƑtt szagukok is sikeresek a 21. szĂĄzadban, pĂ©ldĂĄul az Íjak hĂĄborĂșja, a The Grand Heist vagy a KalĂłzok. Megjelentek a filmsorozatok is, pĂ©ldĂĄul a Detective K-filmek, melyekben detektĂ­vtörtĂ©neteket helyeznek Csoszon-kori dĂ­szletbe. Újra elƑtĂ©rbe kerĂŒltek az erotikus törtĂ©nelmi filmek is, mint az Erkölcstelen tudĂłs, a The Servant vagy az Empire of Lust.[21][9]

2026-ban minden idƑk legnagyobb bevĂ©telĂ©t a The King's Warden cĂ­mƱ film Ă©rte el, több mint 163 milliĂĄrd vont[* 1] jövedelmezett, Ă©s nĂ©zƑszĂĄmban is alig maradt el az AdmirĂĄlistĂłl.[22]

A legnépszerƱbb témåk között vannak az alåbbiak:[2][21][3]

  1. ↑ 2026 augusztusi árfolyamon kb. 36 milliárd forint.
  1. 1 2 Naver szĂłtĂĄr
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 TwitchFilm
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 YumCha
  4. ↑ Alison Peirse (2010). Korean Horror Cinema. Edinburgh University Press. 84. o. ISBN 9780748643103.
  5. ↑ Korean Cinema The Exhibition of Moving Pictures and the Advent of Korean Cinema 1897~1925; 19. o.
  6. 1 2 Koreanfilm
  7. ↑ Korean Cinema The Sound Film and Militarism 1935~1945; 73–77. o.
  8. ↑ Korean Cinema Liberation and the Korean War 1945~1953
  9. 1 2 3 4 5 6 Lee
  10. ↑ Korean Cinema The Revival the Film Industry 1954~1962; 133–134. o.
  11. ↑ Korean Cinema The Korean Cinema Renaissance and Genre Films 1963~1971; 172–174. o.
  12. ↑ "ê”­í† ë§ŒëŠŹ(ćœ‹ćœŸèŹé‡Œ)" (koreai nyelven). National Institiute of Korean History. 2018. oktĂłber 3. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. jĂșnius 2.
  13. ↑ Korean Cinema The Authoritarian Period and a Depression in the Film Industry 1972~1979; 227. o.
  14. ↑ KOCIS 63. o.
  15. ↑ KOCIS 65–66. o.
  16. ↑ "Lee Young-ae could return to iconic series". Korea JoongAng Daily. 2014. mĂĄrcius 22. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. jĂșnius 2.
  17. ↑ "Empress Ki Hits Its High for the Fourth Time in a Row". MWAVE. 2014. januĂĄr 28. 2014. januĂĄr 31. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. januĂĄr 17.
  18. ↑ ""Six Flying Dragons" comes in 1st with 15.8%". Hancinema. 2016. januĂĄr 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. januĂĄr 17.
  19. ↑ Korea.net
  20. ↑ D’Sa, Nigel (2006. ĂĄprilis 25.). "King and the Clown Retires After Hit Run". Korea Film Biz Zone. Korean Film Council. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2016. januĂĄr 7.
  21. 1 2 KoBiz 1
  22. ↑ "역대 박슀였플슀". Korean Film Council. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. augusztus 13.

TovĂĄbbi informĂĄciĂłk

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]