1924

1924 más naptárakban
Gergely-naptár	1924
Ab urbe condita	2677
Bahái naptár	80 – 81
Berber naptár	2874
Bizánci naptár	7432 – 7433
Buddhista naptár	2468
Burmai naptár	1286
Dzsucse-naptár	13
Etióp naptár	1916 – 1917
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1979 – 1980
Shaka Samvat	1846 – 1847
Holocén naptár	11924
Iráni naptár	1302 – 1303
Japán naptár	2584 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4620–4621
Kopt naptár	1640 – 1641
Koreai naptár	4257
Muszlim naptár	1342 – 1343
Örmény naptár	1373 ԹՎ ՌՅՀԳ
Szeleukida naptár	2235–2236
Thai szoláris naptár	2467
Zsidó naptár	5684 – 5685

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929

Események

Határozott dátumú események

• január 8. – A Kisantant külügyminiszteri konferenciája Belgrádban.
• január 21. – Vlagyimir Iljics Lenin halála.
• január 25. – Aláírják a csehszlovák-francia szövetségi szerződést.
• január 27. – Jugoszláv–olasz barátsági és együttműködési szerződés aláírása Rómában. (Az Adria-paktum – vagy más néven Római-paktum – Fiumét szabad várossá nyilvánítja.)
• február 1. – Anglia elismeri a Szovjetuniót, és felveszi vele a diplomáciai kapcsolatokat („a Szovjetunió elismerésének elve”).
• február 1. – Olaszország elismeri a Szovjetuniót.
• február 16. – A Népszövetség 1923. április 23-ai döntése értelmében a Nógrád vármegyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz.
• február 25. – Ausztria elismeri a Szovjetuniót.
• március 3. – II. Abdul-Medzsidet, az utolsó szultánt, megfosztják hatalmától és családjával együtt száműzik Törökországból.
• március 8. – Görögország elismeri a Szovjetuniót és felveszik a diplomáciai kapcsolatokat.
• március 16. – Kárpátalján a katonai diktatúra feloldása után megrendezik az első csehszlovák parlamenti választásokat.
• március 21. – A Szovjetunióban megszüntetik a Tyihon pátriárka ellen korábban megindított bírósági eljárást.
• március 26. – Az Olasz Királyság annektálja a Fiumei Szabadállamot, amelyet korábban az 1920. évi rapallói szerződés szavatolt.
• április 1. – A müncheni bíróság Hitlert öt év börtönbüntetésre ítéli, azonban csak 13 hónapot tölt le a rácsok mögött, miközben rendkívüli kényelemben él a landsbergi várbörtönben. (Titkára, Rudolf Heß segítségével ott írja meg a „Mein Kampf” című programjellegű művét.)
• április 9. – Közzéteszik a német jóvátételt módosító Dawes–tervet.
• április 15. – A Lengyel Nemzeti Bank megalapítása.
• április 24. – A korrupciós botrányba keveredett csehszlovák szenátusi elnök, Karel Prášek lemond tisztségéről.
• május 20. – A Klebelsberg-féle középoktatás megújításának jegyében kihirdetik a középiskoláról szóló 1924. évi XI. törvénycikket, amely meghatározza a középiskola fogalmát és feladatát.
• május 24. – Megalapítják a Magyar Nemzeti Bankot.
• május 26. – Csehszlovák-olasz barátsági szerződést írnak alá.
• június 2. – Az Egyesült Államok teljes körű polgárjogot adományoz az országban született indiánoknak.
• június 13. – Gaston Doumergue szenátusi elnököt választják meg Franciaország államfőjévé.
• június 24. – A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában megkezdi működését.
• július 1. – A Horvát Parasztpárt (HPP) belép a moszkvai székhelyű Parasztinternacionáléba, főképp, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívja a horvát kérdésre. (8 hónap után kilép.)
• július 2. – Megalakul a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS).
• július 31. – Lengyelországban elfogadják az úgynevezett Peremvidék-törvényt.
• szeptember 5. – Magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatfelvétel.
• szeptember 17. – Olaszország – területi igényei miatt – felmondja a rapallói szerződést.
• október 2. – A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.
• október 10. – A csehszlovák nemzetgyűlés hét banktörvény elfogadásával szabályozza a pénzintézetek működését.
• október 18. – Franciaország elismeri a Szovjetuniót.
• október 30. – A Kínai Köztársaságban Cao Kun elnök uralmát saját tábornoka dönti meg.
• november 13. – Az Egységes Párt 1923 augusztusában kilépett szélsőjobboldali szekciója Gömbös Gyula vezetésével hét képviselővel megalakítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt).
• november 26. – Kikiáltják a Mongol Népköztársaságot.
• november 28. – A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.
• november 30. – Párizsi látogatásakor Károlyi Mihályt az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatának elnökévé választják.
• december 1. – Tallinnban kommunista felkelés tör ki, amelyet azonban gyorsan levernek, és a kommunista pártot betiltják.

Határozatlan dátumú események

• április – A csehszlovákiai ellenzéki pártok újabb memorandumot juttatnak el a Népszövetséghez a csehszlovák állampolgárság jogtalan megtagadása tárgyában.

Az év témái

1924 a filmművészetben

• január 10. – A CBC Sales Corporationt Columbia Picturesre keresztelik át
• március 1. – Walt Disney Alice egy napja a tengeren címen bemutatja első rajzfilmjét. (Alice Csodaországban c. mű alapján)
• április 26. – megalapul az Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)
• America – rendező: D. W. Griffith
• Forbidden Paradise – főszereplője: Pola Negri; rendezte: Ernst Lubitsch
• Monsieur Beaucaire – főszereplő: Rudolph Valentino, rendezte: Sidney Olcott
• The Thief of Bagdad, rendező: Raoul Walsh és főszereplője: Douglas Fairbanks
• Balogh Béla – Aranymadár
• Gaál Béla – Csak nővel ne!
• Deésy Alfréd – Hollandi szív

1924 a sportban

• Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub 11. bajnoki címe.
• május 4. – július 27. VIII. Nyári olimpiai játékok – Párizs, Franciaország, 44 ország 3092 sportoló részvételével.
• január 25. – február 5. I. Téli olimpiai játékok – Chamonix, Franciaország, 16 ország részvételével.

1924 a tudományban

• Az Australopithecus nevű hominida első leletének (a Taung 1, „taungi gyermek”) felfedezése Dél-Afrikában.

1924 a zenében

• Kodály Zoltán: Székely fonó.
• George Gershwin: Rhapsody in Blue.

Születések

• január 13. – Paul Karl Feyerabend osztrák származású tudományfilozófus († 1994)
• január 18. – D. Szabó Károly földműves, az 1956-os forradalom gyóni eseményeinek egyik vezető szereplője és kivégzettje († 1959)
• január 27. – Sabu indiai születésű amerikai színész († 1963)
• január 31. – John Lukacs Széchenyi-díjas magyar történész († 2019)
• március 7. – Abe Kóbó japán író († 1993)
• március 5. – Zakariás József kitűnő magyar labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat kiemelkedő középpályása, 35 válogatott mérkőzésen játszott († 1971)
• március 27. – Sarah Vaughn amerikai jazzénekesnő, zongorista († 1990)
• április 3. – Marlon Brando Oscar-díjas színész († 2004)
• április 6. – Méray Tibor Kossuth-díjas magyar író, újságíró († 2020)
• április 12. – Raymond Barre francia kormányfő († 2007)
• április 25. – Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, a nemzet művésze († 2019)
• április 25. – Szenes Iván magyar zeneszerző, dalszövegíró († 2010)
• április 26. – Biksza Miklós magyar kommunista pártfunkcionárius († 1956)
• május 5. – Ignazio Spalla (Pedro Sanchez) olasz színész († 2005)
• május 9. – Bulat Salvovics Okudzsava szovjet-orosz költő, író, dalénekes († 1997)
• május 22. – Charles Aznavour örmény származású francia sanzonénekes († 2018)
• június 2. – Böszörményi Géza filmrendező, forgatókönyvíró († 2004)
• június 12. – George H. W. Bush, az USA 41. elnöke († 2018)
• június 13. – Rába György író, költő, műfordító († 2011)
• június 25. – Sidney Lumet amerikai rendező († 2011)
• június 27. – Brusznyai Árpád középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja († 1958)
• június 29. – Mojmír Stránský cseh tervező, a