1941
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1941 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1941 |
| Ab urbe condita | 2694 |
| Bahái naptár | 97 – 98 |
| Berber naptár | 2891 |
| Bizánci naptár | 7449 – 7450 |
| Buddhista naptár | 2485 |
| Burmai naptár | 1303 |
| Dzsucse-naptár | 30 |
| Etióp naptár | 1933 – 1934 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1996 – 1997 |
| Shaka Samvat | 1863 – 1864 |
| Holocén naptár | 11941 |
| Iráni naptár | 1319 – 1320 |
| Japán naptár | 2601 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4637–4638 |
| Kopt naptár | 1657 – 1658 |
| Koreai naptár | 4274 |
| Muszlim naptár | 1359 – 1360 |
| Örmény naptár | 1390 ԹՎ ՌՅՂ |
| Szeleukida naptár | 2252–2253 |
| Thai szoláris naptár | 2484 |
| Zsidó naptár | 5701 – 5702 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Január
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 15. – A trónfosztott XIII. Alfonz spanyol király – mivel a koronáról nem mondott le – dinasztikus jogait harmadik fiára, Juan barcelonai grófra hagyományozza.[1]
- január 21. – Vojtech Tuka miniszterelnök meghirdeti a szlovák nemzetiszocializmus 14 pontból álló programját, amely lényegében a nácizmus társadalmi-politikai gyakorlatának mechanikus átvételét követeli.
- január 21–23. – A Vasgárda lázadása Ion Antonescu román kormányfő ellen, amit a hadsereg segítségével levernek.[2]
- január 23. – A Cseh–Morva Protektorátus kormánya kényszermunka-rendeletet ad ki a cseh népesség számára. (A 18 és 50 év közti férfiak közül 424 ezer fő kerül Németországba kényszermunkára.)[3]
- január 27. – Romániában Antonescu katonákból és szakértőkből álló kormányt alakít.[2]
Február
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- február 10. – Anglia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Romániával.[4]
- február 12. – A német Afrika-hadtest első egységei Erwin Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra szállnak Tripoliban (Líbia).
Március
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- március 1. – Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.[5]
- március 11. – Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az USA fegyvereket szállítson szövetségeseinek.[6]
- március 14. – Técsőn és környékén földrengést észleltek.
- március 18. – A Matapan-foki tengeri csatában az olasz flotta súlyos veszteséget szenved az angol haderőktől.
- március 25. – A Jugoszlávia jobboldali kormánya csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.[7]
- március 27.
- Angolbarát katonai vezetők egy csoportja – Dušan Simović repülőtábornok vezetésével – elmozdítja a hatalomból Pál jugoszláv régensherceget és II. Péter királyt nagykorúvá nyilvánítják.[8]
- Dušan Simović vezetésével megalakul az új jugoszláv kormány.[7]
- Romániában törvényerejű rendelet írja elő a városi zsidó ingatlanok államosítását.[8]
- március 30. – Észak-Afrikában német támadás indul a brit állások ellen.
Április
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- április 3.
- Teleki Pál öngyilkos lesz.[9]
- Megalakul a Bárdossy-kormány.[10]
- április 5. – Szovjet-jugoszláv barátsági és megnemtámadási szerződés.[7]
- április 6. – A Német Birodalom megtámadja Jugoszláviát és Görögországot.[11] (A Luftwaffe lebombázza Belgrádot,[12] 24 000 polgári lakos veszti életét.)
- április 10. – Horvátország kikiáltja függetlenségét, s megalakul a Független Horvát Állam (NDH).[13] (Az új állam magába foglalja Bosznia-Hercegovinát.)[14]
- április 11. – Magyar csapatok lépik át a déli trianoni határt, Bácska és Muraköz visszacsatolása Magyarországhoz.[7]
- április 12.
- Belgrádot megszállják a német csapatok.[15]
- Horthy Miklós kormányzó Popoff Mihály ortodox nagyprépostot, érseki helynököt az ortodox magyar és ortodox ruszin részek adminisztrátorává nevezi ki.
- április 13.
- A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal.[11]
- A jugoszláv kormány hadat üzen Bulgáriának és Magyarországnak.[15]
- április 14–15. – II. Péter jugoszláv király és a Simović-kormány tagjainak többsége Görögországba menekül.[16]
- április 15. – A Jugoszláv Kommunista Párt kiadja első ellenállási felhívását.
- április 16. – Magyarországon kihirdetik a 2870/1941 számú kormányrendeletet, amely munkaszolgálatra kötelezi a zsidó férfiakat.[17]
- április 17. –
- A jugoszláv hadsereg kapitulál, Belgrádban aláírják a feltétel nélküli kapitulációt.[18]
- A Független Horvát Állam élére, az olaszországi száműzetéséből visszatérő Ante Pavelić kerül.[13]
- Horvátországban fajvédő törvényt hoznak a szerbek, a zsidók és a cigányok ellen.[18]
- április 20–22. – Bécsi német–olasz konferencia Jugoszlávia felosztásáról. (Horvátország – Bosznia-Hercegovinával, de Dalmácia nélkül – Crna Gora, valamint a csonka Szerbia névleg független, a többi területet a 4 támadó valamelyikéhez csatolták Koszovó kivételével, amely az olasz fennhatóság alatt álló Albánia része. A Muraköz és a Bácska – 11 600 km², 1 145 000 fővel – Magyarországhoz került.)[18]
- április 27. – A német hadsereg bevonul Athénba.[19]
Május
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- május 3. – „Románosítási Országos Központ” létrehozásával Romániában kisajátítják a zsidó vállalatokat.
- május 6. – Molotov leváltásával a Népbiztosok Tanácsának elnöke J. V. Sztálin lesz.[11]
- május 9. – A Szovjetunió bejelenti, hogy Jugoszláviát nem tekinti létező államnak.[18]
- május 10.
- Rudolf Hess birodalmi miniszter, Adolf Hitler helyettese egy Messerschmitt Bf 110-sel Nagy-Britanniába repül, és Skócia felett ejtőernyővel kiugrik.[20] (Életének második felét börtönben töltötte, miután a brit hatóságok őrizetbe vették. Az esetet Hitler először nem akarta elhinni, azután dührohamot kapott.)[21]
- Draža Mihailović ezredes, a szerb nacionalista ellenállók, a csetnikek vezetője nem ismeri el a jugoszláv hadsereg kapitulációját és Ravna Gora területén megkezdi ellenállását.[18]
- május 20. – Német csapatok lerohanják Krétát.
- május 22. – A Független Horvát Államban elrendelik a Dávid-csillagos sárga karszalag viselését.[13]
- május 29. – Disney animátorok sztrájkja.
- május 31. – Az angolok kiürítik Krétát.