5
Megjelenés
EllenĆrzött
| 5 mĂĄs naptĂĄrakban | |
| Gergely-naptĂĄr | 5 |
| Ab urbe condita | 758 |
| BahĂĄi naptĂĄr | -1839 â -1838 |
| Berber naptĂĄr | 955 |
| BizĂĄnci naptĂĄr | 5513 â 5514 |
| Buddhista naptĂĄr | 549 |
| Burmai naptĂĄr | -633 |
| Dzsucse-naptĂĄr | N/A |
| EtiĂłp naptĂĄr | -3 â -2 |
| Hindu naptĂĄrak | |
| Vikram Samvat | 60 â 61 |
| Shaka Samvat | N/A |
| Holocén naptår | 10005 |
| IrĂĄni naptĂĄr | 617 BP â 616 BP |
| JapĂĄn naptĂĄr | 665 (Jimmu-korszak) |
| KĂnai naptĂĄr | 2701â2702 |
| Kopt naptĂĄr | -279 â -278 |
| Koreai naptĂĄr | 2338 |
| Muszlim naptĂĄr | 636 BH â 635 BH |
| ĂrmĂ©ny naptĂĄr | N/A |
| Szeleukida naptĂĄr | 316â317 |
| Thai szolĂĄris naptĂĄr | 548 |
| ZsidĂł naptĂĄr | 3765 â 3766 |
ĂvszĂĄzadok: i. e. 1. szĂĄzad â 1. szĂĄzad â 2. szĂĄzad
Ăvtizedek: i. e. 40-es Ă©vek â i. e. 30-as Ă©vek â i. e. 20-as Ă©vek â i. e. 10-es Ă©vek â i. e. 1-es Ă©vek â 1-es Ă©vek â 10-es Ă©vek â 20-as Ă©vek â 30-as Ă©vek â 40-es Ă©vek â 50-es Ă©vek
Ăvek: i. e. 1 â 1 â 2 â 3 â 4 â 5 â 6 â 7 â 8 â 9 â 10
Események
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Római Birodalom
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Lucius Valerius Messalla Volesust (helyettese Caius Vibius Postumus) és Cnaeus Cornelius Cinna Magnust (helyettese Caius Ateius Capito) vålasztjåk consulnak.
- Tiberius folytatja germĂĄniai hadjĂĄratĂĄt a Rajna Ă©s az Elba között, flottĂĄja lehajĂłzik az ElbĂĄn. MeghĂłdoltatja a longobĂĄrdokat Ă©s a Chauci törzset. VisszatĂ©rĆben a RajnĂĄnĂĄl megtĂĄmadjĂĄk, de visszaveri a tĂĄmadĂłkat.
- A germĂĄn szemnon, kimber Ă©s harud törzsek követsĂ©get kĂŒldenek RĂłmĂĄba, hogy a szövetsĂ©grĆl tĂĄrgyaljanak.
- Augustus csĂĄszĂĄr unokĂĄja, Vipsania Agrippina felesĂ©gĂŒl megy Germanicus Iulius Caesarhoz (anyja rĂ©vĂ©n mĂĄsodunokatestvĂ©rĂ©hez).
- Tiberius fia, Drusus Iulius Caesar felesĂ©gĂŒl veszi unokatestvĂ©rĂ©t, Iulia LivillĂĄt.
- A szenĂĄtus elfogadja a lex Valeria CorneliĂĄt, amely a comitia centuriata szavazĂĄsĂĄt szabĂĄlyozza.
SzĂŒletĂ©sek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Iulia Livia, Drusus Iulius Caesar és Livilla leånya.
- Zsu-Ce Jing, nĂ©vleges kĂnai csĂĄszĂĄr
KapcsolĂłdĂł cikkek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]FordĂtĂĄs
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Ez a szĂłcikk rĂ©szben vagy egĂ©szben az AD 5 cĂmƱ angol WikipĂ©dia-szĂłcikk ezen vĂĄltozatĂĄnak fordĂtĂĄsĂĄn alapul. Az eredeti cikk szerkesztĆit annak laptörtĂ©nete sorolja fel. Ez a jelzĂ©s csupĂĄn a megfogalmazĂĄs eredetĂ©t Ă©s a szerzĆi jogokat jelzi, nem szolgĂĄl a cikkben szereplĆ informĂĄciĂłk forrĂĄsmegjelölĂ©sekĂ©nt.