Ugrás a tartalomhoz

Erdős

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdős (Lesnica)
Erdős zászlaja
Erdős zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
PolgármesterJán Gondek
Irányítószám065 33
Körzethívószám0 52
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség490 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság490 m
Terület14,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 24′ 08″, k. h. 20° 28′ 11″49.402300°N 20.469600°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 08″, k. h. 20° 28′ 11″49.402300°N 20.469600°E
Erdős weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Erdős (1899-ig Lesnicz, szlovákul: Lesnica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Ólublótól 20 km-re északnyugatra, a Dunajec-áttörésbe torkolló kis oldalvölgyben, az Erdész-patak völgyében fekszik, a szlovák-lengyel határ mellett. A Pieninek Nemzeti Park (PIENAP) területén van.

1297-ben „Leznice” néven említik először. A falut a Görgeyek alapították az Óerdősnek nevezett határrészen. A 15. században a régi falu mellett egy Újerdős nevű település is keletkezett. A középkorban üveghutája volt. A Görgeyek után a Sváby család a földesura, akik 1518-ban a karthauziaknak adták, ezután Vöröskolostor uradalmához tartozott. 1598-ban 18 ház állt a faluban. 1707-től a kamalduli rendé. 1787-ben 83 házában 510-en laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZNICZA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Camaldulenzis Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Dunavetz folyó vize mellett, határja néhol soványas, vagyonnyai sem nevezetesek.”[2]

1828-ban 93 házában 665 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkozó gorálok voltak. A 19. században a falu a Koronafürdői vendégek kedvelt szálláshelye volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lesznicz, tót falu, Szepes vármegyében, Galliczia szélén: 661 kath. lak., paroch. templommal. A lechniczi uradalomhoz tartozik.”[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

1938-39-ben rövid ideig Lengyelországhoz tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság483541498490
Különbség +12,00 % -7,94 % -1,60 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság494490
Eltérés-0,80 %

1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 519 lakosából 517 szlovák volt.

2011-ben 522 lakosából 519 szlovák.

Turistaközpont
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Lesnica
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős témájú médiaállományokat.