Erdős
| Erdős (Lesnica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Gondek | ||
| Irányítószám | 065 33 | ||
| Körzethívószám | 0 52 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 490 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 490 m | ||
| Terület | 14,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Erdős weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdős témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Erdős (1899-ig Lesnicz, szlovákul: Lesnica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ólublótól 20 km-re északnyugatra, a Dunajec-áttörésbe torkolló kis oldalvölgyben, az Erdész-patak völgyében fekszik, a szlovák-lengyel határ mellett. A Pieninek Nemzeti Park (PIENAP) területén van.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1297-ben „Leznice” néven említik először. A falut a Görgeyek alapították az Óerdősnek nevezett határrészen. A 15. században a régi falu mellett egy Újerdős nevű település is keletkezett. A középkorban üveghutája volt. A Görgeyek után a Sváby család a földesura, akik 1518-ban a karthauziaknak adták, ezután Vöröskolostor uradalmához tartozott. 1598-ban 18 ház állt a faluban. 1707-től a kamalduli rendé. 1787-ben 83 házában 510-en laktak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZNICZA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Camaldulenzis Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Dunavetz folyó vize mellett, határja néhol soványas, vagyonnyai sem nevezetesek.”[2]
1828-ban 93 házában 665 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkozó gorálok voltak. A 19. században a falu a Koronafürdői vendégek kedvelt szálláshelye volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lesznicz, tót falu, Szepes vármegyében, Galliczia szélén: 661 kath. lak., paroch. templommal. A lechniczi uradalomhoz tartozik.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.
1938-39-ben rövid ideig Lengyelországhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 483 | 541 | 498 | 490 |
| Különbség | +12,00 % | -7,94 % | -1,60 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 494 | 490 |
| Eltérés | -0,80 % |
1910-ben 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 519 lakosából 517 szlovák volt.
2011-ben 522 lakosából 519 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Mihály arkangyalnak szentelt, római katolikus plébániatemploma a 17. század elején épült egy korábbi reneszánsz templom átépítésével. Főoltára a 18. században készült. 16. századi kő keresztelőmedencéje van.
- Lakói ma is a jellegzetes gorál népviseletet hordják.
- A falu a környező hegyekbe vezető turistautak kedvelt kiindulópontja.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

