Hangtechnika

A hangtechnika az elektroakusztika egyik részterülete. Témakörébe tartozik mindama műszaki szerkezetek, eljárások, berendezések, készülékek kivitelezése, üzemben tartása illetve vizsgálata, amelyeknek valamilyen kapcsolatban állnak a hanggal. Hangtechnikai eljárásnak nevezünk minden olyan műszaki módszert, amely a hangtechnika által, a kitűzött akusztikai vagy elektroakusztikai cél megvalósítását teszi lehetségessé.

A hangtechnikai készülékek négy csoportba sorolhatóak, az egyes készülékek és tartozékok rendeltetése valamint célja alapján:

Hangátviteli eszközök
Műsorforrások
Jelhordozók
Segédeszközök, tartozékok

Hangátviteli eszközök

Ezen csoport része minden olyan eszköz és készülék, amely az időben folyamatos, megszakítás nélküli, ún. "egyenes" hangátvitelt vagy hangközvetítést szolgál. Ezeknek három fajtája van:

Jelforrások
Erősítők
Hangsugárzók

Műsorforrások

Ebbe a csoportba tartoznak mindazon hangtechnikai készülékek vagy berendezések, amelyeknek elsődleges rendeltetése a hangműsorok rögzítése és visszaadása, valamint közvetítése. Ezen készülékfajták túlnyomó része az időben megszakított, ún. "tárolt" hangátvitelt vagy hangközvetítést szolgálja. Ezek is három csoportra oszthatóak:

Lemezjátszók
Rádiókészülékek
Mágneses hangrögzítők

A műsorforrások felosztásánál nem soroljuk ide a hangtechnika szempontjából csak másodlagos jellegű, s nem kifejezetten hangközvetítő műsorforrást, a televízió-készüléket és a telefont.

Jelhordozók

Ezen csoport részei a hangrögzítés és a műsortárolás folyamatában döntő jelentőségű jelhordozók, amelyek a lemezjátszók és mágneses hangrögzítők kiegészítő tartozékainak tekinthetők azon kiegészítéssel, hogy működésük és használatuk enélkül elképzelhetetlen. Fajtáik:

Hanglemezek (csak analóg)
Mágnesezhető szalagok (analóg és digitális)
Lásd még: Magnókazetta
Mágnesezhető lemezek (analóg és digitális)
Bővebben: Háttértár
Optikai adattárolók (csak digitális)

Segédeszközök, tartozékok

Az ide sorolható segédeszközök és tartozékok fajtái megszámlálhatatlanul sokfélék lehetnek. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

Hálózati adapterek
Hangfrekvenciás adapterek
Hangkeverők
Hangfrekvenciás kábelek és dugaszok
Hangfrekvenciás csatlakozóátalakítók
Szalagorsók, orsótároló dobozok
Szalagragasztó készülékek
Hangszalag-montázsasztal
Hanglemeztörlők és -tisztítók
Színes befutószalagok
Hangszalagragasztók
stb.

Rendezvény hangosítástechnikai rendszer felépítése

Egy rendezvény hangosításához nem elegendő egy mikrofon és egy hangfal, egy hangosítástechnikai rendszer több egységből épül fel.

A színpad

Itt tartózkodnak azok a személyek, akiknek a hangját el kell juttatnunk a hallgatóság felé. Énekhang és akusztikus hangszer esetében mikrofonnal, elektromos hangszereknél -bizonyos esetekben(!)-vonalbemenettel is felvehetjük a jelet.

A színpad és a keverőpult között

Kábelezés szempontjából a keverőpultot célszerű lenne a színpad mellett elhelyezni, de kezelőjének is hallania kell, amit a közönség hall. Ez azt jelenti, hogy a keverőpult a hallgatóság sorai között, vagy azok mögött helyezkedik el. De gondoljunk bele, hogy egy kis együttes hangosításához is mennyi kábel kell, attól függően, hogy a keverő milyen messze van a színpadtól és a végerősítőtől. Mindemellett a kábel nincs biztonságban a taposástól sem. A színpad-keverő távolságot csoportkábellel hidalhatjuk át. Az eszköz hideg- és melegpontjai is, de a csoportkábel egésze is le van árnyékolva, továbbá a gumiborítás képes védelmet nyújtani a taposás – és bizonyos fokig más mechanikai hatások ellen. Így látszólag csupán egy – bár kicsit vastagabb – kábel fut a színpad és a keverőpult között.

A keverőpult

A csoportkábel vezetékei a keverőpultnál ágaznak szét. Ez az eszköz azonban nem csak bemeneti csatornákkal rendelkezik, hanem kimenetekkel is. Ezek a kimenetek szinte minden keverőpultnál mások, ezért ezen szócikk most csak a legfontosabbakról tesz említést, amelyek – a legegyszerűbb berendezések kivételével – minden keverőpulton megtalálhatók:

Fő kimenet (a főhangszórók felé menő jel)
Monitorutak
Effektcsatornák (az AUX és EFX mellékcsatornák jelei az effekteken keresztül visszatérnek a keverőbe)

Fő kimenet

A hangszórók a színpad mellett/előtt vannak elhelyezve. Ezekhez közel van a végerősítő, ami meghajtja a hangfalakat. Kivéve az aktív hangfalak esetében, amelyek nem szorulnak végerősítésre (az erősítőfokozat integrálva van). A csoportkábel visszajövő csatornáira köthetjük rá a főhangerő jobb és bal csatornáját, a végerősítőt pedig a színpad mellé helyezzük el.

Monitorút

A színpadon lévő hangszórók (általában lábmonitorok) megszólaltatásához külön végerősítő használata szükséges. Erre a csatornára általában az ének érkezik, de más akusztikus hangszereket is szokás kiküldeni a monitorútra (ilyenkor a keverőre már több AUX kimenet szükséges), hogy a zenész hallja a saját játékát. Vigyázni kell, hogy elkerüljük a gerjedést.

Források

Csabai Dániel: Hangtechnika amatőröknek. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980. 11-14. old.)

További információk

Lohr Ferenc: Hangtechnika; Centrum, Bp., 1937 (A Magyar Mozgóképüzemek könyvtára)
Makai István: Hangerősítés, hangfelvétel. Mikrofontól hangszóróig; Hungária Ny., Budapest, 1944
Vajda Zoltán: Természethű hangátvitel. Elektroakusztika; Műszaki, Budapest, 1961
Valkó Iván Péter: Az elektroakusztika alapjai; közrem. Huszty Dénes, Takács Ferenc, Barát Zoltán; Akadémiai, Budapest, 1963
Ficza Sándor–Mamusich György: Természethű hangközlés; Műszaki, Budapest, 1964
Csabai Dániel: Hangtechnikai minilexikon; Műszaki, Bp., 1975
Pintér István: Magnetofon és lemezjátszó mérése. Elektroakusztikai mérések; Műszaki, Budapest, 1982
Cs. Kádár Péter: Diszkónika. A rockzene és a diszkó technikája; ILK, Bp., 1984
Operatőri ismeretek. Egyetemi jegyzet; Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest, 1988
- 2. Erdélyi Gábor: Filmhang ismeretek. A hangmérnök munkája
Ujházy László: A térhatású technika; MR Oktatási Osztály, Bp., 2004
Jákó Péter: Digitális hangtechnika; 3. jav., bőv. kiad.; Kossuth, Bp, 2005 + CD-ROM
Lakatos György: 13 elnök embere voltam; Duna, Bp., 2007
Baranya Tamás–Turcsán András: Hangtechnika stúdióban és színpadon; Cser, Bp., 2011
Wersényi György: Pszichoakusztika és az emberi térhallás alapjai. A 3D akusztikai információ átvitele és feldolgozása; Universitas-Győr, Győr, 2012
Fazakas Áron: Filmhanglexikon; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2014
Ujházy László: A hangfelvétel dicsérete; Retkes Attila Kulturális Értékteremtő Kft., Budapest, 2014 (Gramofon könyvek)
Takács László: Déjà vu méter; szerzői, Bp., 2015
Gyuricza Ferenc: Audió mastering digitális környezetben. Kezdőknek és haladóknak; szerzői, Kulcs, 2015
Horváth Ferenc–Horváth Szabolcs Péter: Rendezvény- épülethangosítás és hangtechnika működése; Horváth Ferenc, s.l., 2016
Gyuricza Ferenc: Zeneszerkesztés, mixing számítógépen. Kezdőknek és középhaladóknak; szerzői, Kulcs, 2016
Bálint Csaba: A Nemes. Rock 'n' roll roadkönyv; MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület, Bp., 2019
Ujházy László: Hangtechnikai ismeretek. A hangkultúra gyakorlati oktatásához; Szent István Király Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest, 2022
Fazakas Áron: Digitális filmhangrögzítés; Scientia, Kolozsvár. 2023 (Sapientia tankönyvek. Filmtudomány)