Jüterbog
| Jüterbog | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Brandenburg | ||
| Járás | Teltow-Fläming járás | ||
| Irányítószám | 14913 | ||
| Körzethívószám | 03372 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 961 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 73,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 71 m | ||
| Terület | 176,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Brandenburg térképén | |||
| Jüterbog weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Jüterbog témájú médiaállományokat. | |||
Jüterbog település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 12 961 fő (2025. december 31.).[1]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lutherstadttól északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét 1007-ben említették először a Thietmar-krónikában, majd másfél évvel később a krónikában szereplő Magdeburg érseke elfoglalta a települést.
1350 körül a középkorban Jüteborgnak már leprakórházát is említették. A leprások (Leprosorium) kápolnáját 1523-ban lebontották, 1711-ben pedig a kórházat is.
Az 1478-as nagy tűzvész után a város rekonstrukcióját a magdeburgi érsekek támogatták. Azonban az 1637-ben és 1639-ben bekövetkezett pestisjárvány és az ezt követő éhínség jelentős áldozatokat követelt. A lakosok száma 4 000-ről körülbelül 300-ra csökkent.
1648-ban a harmincéves háború idején Jüte Jüterbog sok más városhoz hasonlóan elesett. 1657-től Szászországhoz tartozott, 1746-ban Jüterbog a Saxe-Weissenfels hercegséghez tartozott.
A hétéves háború (1756-1763) ismét nyomorúságot okozott Jüterbognak. A házakba katonákat szállásoltak, a város elszegényedett. A bécsi kongresszus 1815-ben a Szász Királyság északi felét, beleértve Jüeterbogot is háborús jóvátételként átengedte Poroszországnak. 1870-ben a városban pusztító tűzvész a Szentlélek téren elpusztította a Szent Szellem-kápolnát. 1820 és 1874 között a lakosság mintegy 6800-ra emelkedett.
A műemlékekben gazdag város egykori falai ma is jó állapotban állnak. Kapui közül három is épségben maradt. Értékes gótikus műemléke a Marienkloster, jellegzetes téglaoromzatával, valamint az 1300-ból való Városháza.
Jüteborgtól északra eső Zinna cisztercita kolostorát 1170-ben alapították. Az 1958-ban végzett restaurálási munkák során itt értékes freskók kerültek napvilágra. Az 1225-ből való kolostortemplom, a régi és az új apátság ugyancsak értékes műemlékek.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egykori városfalak
- Marienkloster
- Városháza
- Zinna cisztercita kolostora
- Kolostortemplom
- Régi és új apátság épülete
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 15 065 | 13 875 | 12 668 | 12 423 | 12 382 | 12 612 | 12 661 | 12 926 | 12 961 |
| 1990 | 2000 | 2010 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025" (PDF). Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.

