Kitovnice
| Kitovnice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság |
| Régió | Bijeljinai régió |
| község | Zvornik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 56 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 441 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 66,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,60 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 27′ 11″, k. h. 19° 03′ 16″44.453100°N 19.054400°EKoordináták: é. sz. 44° 27′ 11″, k. h. 19° 03′ 16″44.453100°N 19.054400°E | |
 | |
Kitovnice (szerbül: Китовнице) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 9, közúton 15 km-re északnyugatra, a Majevica-hegység délkeleti részén, a Sapna és a Hoča-folyók völgyei között, 250-492 méterrel a tengerszint felett fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 527 | 328 |
| Bosnyák | 91 | 112 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 621 | 441 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középkori temetőből fennmaradt számos sírkő tanúsága szerint Kitovnice területén már a középkorban település volt.[5]
Bosznia 1463-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. Kitovnice első írásos említése az 1519-es oszmán összeírásban történt, de ekkor még nem írtak össze házakat a faluban. Az összeírások adatai alapján látható, hogy a Sapnai náhijében a falvak száma változó volt, a 16. és 17. század eleji összeírások során 16 falut említettek, ezek között Kitovnice is szerepelt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó településnek 33 háztartása, 179 ortodox és 13 muszlim lakosa volt.[6] 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 53 háztartást, 280 ortodox és 18 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 280 lakosa volt, közülük 266 ortodox szerb és 14 bosnyák volt.[8] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mramorje – középkori temető maradványai, 22 darab fennmaradt, keleti tájolású stećakkal. A síremlékeken farkasfog, csigavonal és növényi ornamentika díszítés látható.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20168".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20168
- ↑ Topografska karta Zvornik 477-1-1
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Zvornik" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. november 23.
- 1 2 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2025. december 11.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o.
