Miskolci-BĂŒkkalja
| Miskolci-BĂŒkkalja | |
| NagytĂĄj | Ăszaki-közĂ©phegysĂ©g |
| KözĂ©ptĂĄj | BĂŒkk-vidĂ©k |
| Térkép | |
 | |
A Miskolci-BĂŒkkalja MagyarorszĂĄg egyik földrajzi kistĂĄja, amely a BĂŒkk-vidĂ©k keleti, dĂ©lkeleti, illetve dĂ©li lejtĆit, valamint azok fokozatosan az Alföld Ă©szaki peremvidĂ©kĂ©be beolvadĂł hegylĂĄbait foglalja magĂĄba.
LeĂrĂĄsa
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A BĂŒkkalja az Ăszak-magyarorszĂĄgi-közĂ©phegysĂ©g (nagytĂĄj), BĂŒkk-vidĂ©k (közĂ©ptĂĄj) kistĂĄjcsoportja, mely hĂĄrom kistĂĄjat foglal magĂĄba: a KĂĄcs-TibolddarĂłc vonal mentĂ©n az Egri- Ă©s Miskolci-BĂŒkkaljĂĄt, valamint a dĂ©lnyugati-BĂŒkkbe beöblösödĆ TĂĄrkĂĄnyi-medencĂ©t.
A Miskolci-BĂŒkkalja a BĂŒkk hegysĂ©get dĂ©lkelet felĆl övezĆ hegylĂĄbfelszĂn, mely 115 Ă©s 422 m közötti tengerszint feletti magassĂĄgĂș, keletnek, dĂ©lkeletnek lejtĆ hegysĂ©gelĆtĂ©ri dombsĂĄg.
Földrajza
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
TerĂŒlete 249,44 nĂ©gyzetkilomĂ©ter. Legmagasabb pontja 366 mĂ©ter, legalacsonyabb pontja 115 mĂ©ter magassĂĄgĂș.
VĂĄrosai: Miskolc, ahol Miskolctapolca vĂĄrosrĂ©sz nevezetes ĂŒdĂŒlĆhely.
Talaja
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]RĂ©szben riolittufa, miocĂ©n homok Ă©s kavics alkotjĂĄk, melyekhez az Alföld peremĂ©n pleisztocĂ©n lejtĆanyagok valamint kis vastagsĂĄgban felhalmozott lösz is tĂĄrsulnak. A talajt fekete, agyagbemosĂłdĂĄsos barna erdĆtalajok Ă©s a barnaföldek mozaikjai kĂ©pezik, melyekhez erodĂĄlt terĂŒletek földes kopĂĄrja kapcsolĂłdik, az Alföld felĂ© közeledve csernozjom barna erdĆtalajokkal, melyek jĂł szĂĄntĂłterĂŒletek sikeres növĂ©nytermesztĂ©ssel. Az erodĂĄlt dombokon fĆleg szĆlĆk Ă©s erdĆ alkotjĂĄk a növĂ©nytakarĂłt.
Növényzete
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]
A terĂŒlet dĂ©li oldalĂĄt sztyepprĂ©tfoltokkal tarkĂtott tölgyerdĆk borĂtjĂĄk. A ritka növĂ©nyek közĂŒl elĆfordul itt a vitĂ©zvirĂĄg (Anacamptis pyramidalis), a sĂĄpadt kosbor (Orchis pallens) elterjedĂ©sĂ©nek sĂșlypontja is. A BĂŒkk-hegysĂ©gben csak itt a dĂ©li oldalon Ă©l a szĂ©leslevelƱ harangvirĂĄg (Campanula latifolia), bĂĄnsĂĄgi sĂĄs (Carex buekii), a sugaras zsoltina (Serratula radiata) Ă©s a Teleki-virĂĄg (Telekia speciosa). A hegysĂ©g peremĂ©n sokszor telepĂtett fenyvesekkel Ă©s akĂĄcosokkal is talĂĄlkozhatunk.
ForrĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- MagyarorszĂĄg kistĂĄjainak katasztere. 2., ĂĄtdolgozott Ă©s bĆvĂtett kiadĂĄs. Szerk. DövĂ©nyi ZoltĂĄn. Budapest, MTA FKI, 2010. 752. o.
- A kĆzetminĆsĂ©g szerepe a BĂŒkkalja völgy- Ă©s vĂzhĂĄlĂłzatĂĄnak kialakulĂĄsĂĄban ArchivĂĄlva 2021. szeptember 26-i dĂĄtummal a Wayback Machine-ben
