Ugrás a tartalomhoz

Momentum Mozgalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Momentum Mozgalom
Mottó: „Új arcok, új Magyarország”
Adatok
ElnökSzilas Kincső
AlelnökLőcsei Lajos
Elnökségi tagokBedő Dávid
Posch Eszter
Stummer János
Ruzsics Milán
Vajda Viktória
Alapítva2017. március 4.[1]
Székház1024 Budapest, Rózsahegy u. 1-2. I/1.
Ifjúsági tagozatTizenX
Tagok száma4000[forrás?] (2022)
Ideológia
Politikai elhelyezkedéscentrista[2]
Parlamenti jelenlét2022–2026
Európai parlamenti jelenlét2019–2024
Parlamenti mandátumok
0 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
37 / 381
Európai parlamenti mandátumok
0 / 21
Nemzetközi szövetségekLiberális Internacionálé (megfigyelő)
Európai pártALDE
Hivatalos színei
  lila
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Momentum Mozgalom témájú médiaállományokat.

A Momentum Mozgalom (rövidítve: Momentum, ritkábban MOMO), egy centrista magyar párt. 2017 márciusában alakult, alapítója és legtovább hivatalban lévő elnöke Fekete-Győr András. A szervezet országos ismertségre a 2017 januárjában indult NOlimpia-kampánnyal tett szert, ami a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés volt, amely végül a magyar olimpiai pályázat visszavonásához vezetett. Ifjúsági szervezete a Momentum TizenX.

A Momentum a 2019-es választások során bekerült az Európai Parlamentbe, ahol az ALDE pártcsalád, valamint a Renew Europe frakció tagja volt egy ciklusán át két képviselővel, Cseh Katalinnal és Donáth Annával. A 2022-es választáskor bekerültek az Országgyűlésbe is:[3] ismert képviselői többek között Hajnal Miklós, Lőcsei Lajos, Orosz Anna és Tompos Márton (utóbbi a párt elnöke is volt 2024–2025 között).[4][5] További ismert politikusai még Kerpel-Fronius Gábor volt főpolgármester-helyettes, valamint Soproni Tamás polgármester is.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Momentum országosan akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában – még egyesületként – benyújtott egy, a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyre 266 151 db támogató aláírást szedtek össze.[6] A kezdeményezéshez tartozó aláírásgyűjtési kampány NOlimpia néven vált ismertté és végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett.[7] Párttá alakulása után a Momentum gyors növekedésnek indult és országos hálózatot épített ki,[8] melynek eredményeként jelenleg minden megyében rendelkezik alapszervezettel[9] és tagjainak száma jelenleg[mikor?] körülbelül 4000-re tehető. Számos rendezvény köthető a Momentum nevéhez, melyek között szerepelt a jelentős tömeget megmozgató 2017. május elsejei felvonulás,[10] valamint a kevésbé sikeres és különféle értelmezési kérdéseket felvető Nyitás Fesztivál is Bodajkon.[11]

A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon[12] a Momentum a lehetséges maximum 106-ból összesen 97 országos egyéni választókerületben (OEVK) indított képviselőjelölteket,[13] aminek köszönhetően országos listával is indulni tudott. A század folyamán ez az első olyan párt, amely első megmérettetésére készülve az OEVK-k több mint 90 százalékában tudott jelöltet indítani.[14] Magukat az akkori legerősebb parlamenten kívüli pártként határozták meg,[15] legfőbb céljuknak pedig az Orbán-kormány leváltásának elősegítése és a parlamentbe való bejutás mellett a teljes politikai generáció- és kultúraváltást tekintették.[16] Kampányuk fő üzenete: „Van remény!”.[17] A párt – bár az állami támogatás eléréséhez szükséges 1 százalékos minimumot elérte – az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradva 3,06 százalékos eredménnyel végzett, így parlamenti mandátumot nem szerzett. Ezt követően – korábbi ígéretüknek megfelelően, miszerint ha nem jutnak be, a vezetőség távozik – a párt elnöksége egységesen lemondott.[18]

A párt a 2019-es európai parlamenti választáson is elindult,[19] immár a Guy Verhofstadt által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) pártcsalád teljes jogú tagjaként, ahová 2018 novemberében nyertek felvételt.[20] Az ALDE 2019. március 2-án tartott kampánynyitó rendezvényén Cseh Katalint, a Momentum EP listavezetőjét is megnevezte, mint a pártcsalád hét legjelentősebb jelöltjének („Team Europe”) egyikét.[21] A választáson a szavazatok 9,9 százalékával a harmadik legerősebb pártként végeztek így két képviselőt is küldhetett az Európai Parlamentbe.[22] 2019-ben a pártnak 825 tagja volt.[23]

A Liberális Internacionálé (LI) 2022. június 30. és július 4. között tartott szófiai kongresszusán a párt megfigyelői státuszt kapott a szervezetben.[24]

A 2024-es európai parlamenti választáson a pártnak már nem sikerült mandátumot szereznie, ezért Donáth Anna pártelnök az elnökséggel együtt lemondott. Ugyanekkor Fekete-Győr András korábbi pártelnök bejelentette, hogy újra indul az elnökségért.[25] A párt július 7-i tisztújításán végül Tompos Mártont választották új pártelnöknek.[26] A választás előtt kilépett a pártból a korábbi elnökségi tag Ilyés Márton, távozását „a Momentum irányvonalával való egyre nehezebb azonosulásával” indokolta.[27]

2024. november 25-én a parlament megszavazta Fekete-Győr András képviselői mandátumának megszűnését, miután Fekete-Győrt egy év börtönbüntetésre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért, amiért évekkel korábban egy Parlament előtti tüntetésen füstgránátot dobott a rendőrsorfal felé, mindenféle személyi sérülés nélkül. Az ítélet következtében összeférhetetlenség lépett fel a mandátum birtoklása és az ítélet meghozatala miatt. Fekete-Győr ezúttal is a kormányt bírálta az intézkedés kapcsán.[28]

2025. január 15-én Tompos Márton pártelnök bejelentette a párt belső nyilvánosságának, hogy a Momentum elindul a 2026-os országgyűlési választásokon.[29] Később, egy interjújában meg is erősítette és hozzátette, készek összefogni a Szikra Mozgalommal, a Kutyapárttal, és a TISZA Párttal is.[30] Rá néhány hónappal, Fekete-Győr András volt pártelnök viszont javaslatot tett arra, hogy a párt ne induljon a 2026-os országgyűlési választásokon, ezzel elősegítve az esetleges kormányváltást.[30]

2025. június 7-én a teljes párt az indulás ellen szavazott, ami azt jelenti, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon a párt sem listát, sem egyéni képviselőket nem indít, tehát frakciója sem lesz a 2026-30-as ciklusban.[31] Ebbe belejátszhat, hogy az évek során a párt csak alkalmilag tudott jelentősebb tömegeket megmozgató kampányokat kezdeményezni, miközben többször is vitatható vagy ellentmondásos politikát vitt, a TISZA Párt 2024-es feltűnése és népszerűsége pedig eljelentéktelenítette a pártot a politikai színtéren.[32] A párt több politikusa, mint Gelencsér Ferenc, majd Fekete-Győr András is arról beszélt, hogy 2025 tavasza során többször is megkörnyékezték őket Fidesz közeli szereplők, jelentős pénzügyi támogatást ígérve, ha indulnak a 2026-os országgyűlési választásokon, amivel a TISZA Párt esélyeit gyengíthették volna.[33] A Fidesz tagadott minden ilyen állítást.[34][35]

2025. július 15-én Tompos Márton bejelentette, hogy családi okok miatt lemond a pártelnökségről, de a párt tagja, országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese marad; a helyére Rózsa András zuglói polgármestert javasolta.[36] Rózsát az év augusztus végén a párt küldöttgyűlése meg is választotta pártelnöknek.[37]

Berg Dániel, a párt II. kerületi alpolgármestere 2025 júliusában betegszabadságra ment, miután kiderült, hogy részegen randalírozott még az év májusában a Marczibányi Téri Művelődési Központ kávézójában. Utóbb Berg elnézést kért a viselkedéséért,[38] majd le is mondott pozíciójáról.[39]

Miután 2025. november 10-én Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa bejelentette, hogy új mozgalmat indít Humanisták néven, amivel a 2026-os választáson is indulni kíván, Cseh Katalin, a Momentum országgyűlési képviselője is bejelentette két nappal később, hogy csatlakozik Barabás szervezetéhez.[40] A Momentum, mely korábban jelezte, hogy a kormányváltás esélye miatt nem indul a választáson közleményben tudatta, hogy emiatt kizárja Cseh-t a pártból, mivel „szembemegy a párt politikájával, és csökkenti a kormányváltás esélyét”, ezzel együtt felszólították a mandátuma visszaadására is.[41] Cseh lépését Fekete-Győr András, a párt korábbi elnöke is bírálta, akinek a képviselői mandátumát Cseh kapta meg, mondván „a közös célt egyéni ambíciókra cserélte”.[42] Cseh utóbb úgy nyilatkozott a Partizánnak, hogy azt nem kívánja visszaadni.[43] A Momentum ezért kizárta a parlamenti frakciójából is.[44] 2026 januárjában viszont bejelentették, hogy a Humanisták sem indul a választáson.[45]

2026 májusában Fekete-Győr András javaslatot tett egy Facebook-bejegyzésben, hogy a 2026-os fölényes TISZA párti győzelem után új ellenzéki szövetség épüljön ki, ahogy fogalmazott a kormányváltás után „ellenzékváltás” is szükséges, miután a 2026-os országgyűlésbe a TISZA mellett csak a Fidesz és a Mi Hazánk került be, akiket Fekete-Győr élesen kritizált.[46]

2026 júniusában Donáth Anna, a párt 2024-ben lemondott elnöke interjúban elemezte a Momentum helyzetét, és a választáson győztes TISZA Párt várható politikáját. A volt pártelnök elmondta, fenntartással kezeli a TISZA és Magyar Péter miniszterelnök politikai tevékenységeit.[47]

2026. június 28-án, a párt tisztújításán Szilas Kincsőt, Kispest önkormányzati képviselőjét és a Momentum Nőügyi Érdekképviseleti Csoportjának addigi vezetőjét választották meg a párt elnökévé Rózsa András tíz hónapos elnöksége után.[48][49]

Szervezeti felépítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Momentum Mozgalom legfőbb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés, az operatív vezetői teendőket pedig a hét tagból álló Elnökség látja el. Ezek mellett működik a Választmány, amelynek szerepét az Alapszabály nem szabályozza, a gyakorlatban azonban fontos szereppel bír a jelöltek jóváhagyásának folyamatában és a Küldöttgyűlés üléseinek előkészítésében.[50] 2018. január 26-án alapították meg a Párt az ifjúsági szervezetét, a Momentum TizenX-et.[51]

A párt elnöke 2017-es alapításától 2021-es lemondásáig Fekete-Győr András jogász volt, a párt egyik alapítója, a NOlimpia-kampány egyik arca, aki egyben a szervezet országos listavezetője is volt a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokon is. Fekete-Győr 2021 októberi lemondását követően a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Orosz Anna, Budapest XI. kerületének önkormányzati képviselője és alpolgármestere, egyben a szervezet alelnöke lett.[52] Az ezt követő novemberi tisztújításon a Küldöttgyűlés a három induló közül 57 százalékkal Donáth Annát, a párt Európai Parlamenti képviselőjét választotta elnöknek.[53] Donáth 2022. május elején jelentette be, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a pártelnöki posztért. A 2022-es tisztújításon hárman indultak a pártvezetésért: Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, korábbi elnökésgi tag, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, és Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő. Gelencsért a Küldöttgyűlés végül a szavazatok kicsivel több mint 50 százalékával megválasztotta.[54]

A 2022-es tisztújítását követően a Párt elnökségi tagjai Cseh Katalin EP-képviselő, Ilyés Márton közgazdász, Kele János közgazdász-sportújságíró, Kerpel-Fronius Gábor Budapest főpolgármester-helyettese, Mihálik Edvin önkormányzati képviselő, Szeged zöld tanácsnoka, és Paróczai Anikó kispesti önkormányzati képviselő lettek.[54] A szervezet korábbi elnökségi tagjai voltak: Bárdi Zsuzsanna, Erzsébetváros alpolgármestere, Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, Mándi László debreceni önkormányzati képviselő, és Tóth Endre Budafok-Tétény országgyűlési képviselője. Korábbi elnökségi tagok voltak még többek között Pottyondy Edina, Kádár Barnabás, Soproni Tamás, Dukán András Ferenc, Körömi Attila, valamint Buzinkay György és Berg Dániel is.

Elnökei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Momentum Mozgalom elnökei és elnökségei 2017-es megalapításától napjainkig
# Elnök Portré Hivatal kezdete Hivatal vége Az Elnökség tagjai Forr.
1
Fekete-Győr András
(1989–)
2017.
március 4.
2021.
október 10.
[55]
[56]
[57]
[58]
[59]
ü
Orosz Anna
(1989–)
ügyvezető elnök
2021.
október 10.
2021.
november 21.
[60]
2
Donáth Anna
(1987–)
2021.
november 21.
2022.
május 29.
[61]
[62]
3
Gelencsér Ferenc
(1990–)
2022.
május 29.
2024.
január 28.
[63]
[64]
(2)
Donáth Anna
(1987–)
2024.
január 28.
2024.
július 7.
[64]
[65]
[25]
4
Tompos Márton
(1988–)
2024.
július 7.
2025.
augusztus 31.
Bedő Dávid
Lőcsei Lajos7
Posch Eszter
Stummer János
Ruzsics Milán
Vajda Viktória
[66]
[67]
[36]
5
Rózsa András
(1984–)
2025.
augusztus 31.
2026.
június 28.
[37]
6
Szilas Kincső
2026.
június 28.
hivatalban
[48]
1 Soproni Tamás volt a Momentum első alelnöke.
2 Donáth Anna a második, egyben az első női alelnök.
3 Orosz Anna a párt harmadik, egyben második női alelnöke.
4 Ilyés Márton Donáth első ciklusa alatt volt a negyedik alelnök.
5 Cseh Katalin a Momentum ötödik, egyben harmadik női alelnöke.
6 Tompos Márton a Momentum hatodik alelnöke
7 Lőcsei Lajos Tompos és Rózsa elnöki ciklusa alatt a párt alelnöke.

Tagság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt tagsága rendes és pártolói tagokból áll, akik a területi alapon létrehozott alapszervezetekhez tartoznak. Ezek teljes száma 2018-ban 105, amiből 95 Magyarország területén található, 10 pedig az ország határain túl.[9] A külföldi alapszervezetek közül megalakulásakor a londoni volt a legnagyobb létszámú.[68] A pártnak 2019-ben 825 rendes, és 1750 pártolói tagja volt.

A párt egyéb ismert személyiségei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ideológia, pártprogram

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ideológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt alapvetően centrista nézeteket képvisel,[2] elutasítja a jobb-bal és liberális-konzervatív besorolásokat, magát egyszerre nemzeti és liberális, valamint konzervatív beállítottságúnak tartja és tagsága „ideológiailag sokszínű, de meggyőzhető, vitaképes emberekből áll”.[81][82] A Momentum egyaránt fontosnak tartja a nemzeti értékek védelmét és Magyarország európai egység iránti elkötelezettségét, illetve a nyugatias berendezkedésű államokhoz való közeledést a keleti típusú diktatúrák felé való nyitás helyett, támogatja a globális piacot és a szegénypárti adózási rendszert, csökkentené az ÁFA mértékét, erősítené az integrált oktatást, lazítaná a terhességmegszakítás szabályozását, egyértelműen kiáll a homoszexuálisok jogaiért,[83] valamint enyhítené a könnyű drogok orvosi célú használatának szabályozását.[84]

A párt megalakulása óta azt vallja, hogy a teljes jelenlegi politikai elitet le kell váltani és Magyarországon egy új politikai generációnak és vele együtt egy új politikai kultúrának kell teret adni.[85]

A Momentum azért jött létre, hogy legyen újfajta politika közösség Magyarországon. Pontosan azért, hogy ne kelljen azokra szavazni, akik miatt itt tartunk.
– Pottyondy Edina, a Momentum korábbi elnökségi tagja (HVG)[86]

A Momentum sokáig elutasított mindennemű választási együttműködést, azonban miután 97 országos egyéni választókerületben összeszedték az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást,[13] megerősítették, hogy hajlandóak bármelyik ellenzéki párt javára visszalépni, amennyiben az alábbi kritériumok teljesülnek:[87]

  • Valós matematikai esély az ellenzéki győzelemre
  • Vállalható, hiteles ellenzéki jelölt
  • Minden releváns ellenzéki párt ugyanúgy támogatja a jelöltet

A Momentum deklaráltan egyik legfontosabb feladatának tekinti a rendszerváltás befejezését és a politikai generáció- és kultúraváltást, valamint Magyarország tényleges bevezetését a 21. századba.[88] Mindezt úgy tekintik megvalósíthatónak, hogy a magyar társadalom megszabadul az ideológiai harcoktól és a jobb-bal megosztottság helyett a közös célokra koncentrálva indul el a fejlődés útján.[89][90][91]

Pártprogramok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2018-as országgyűlési választási program

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt 2017. október 15-én mutatta be a 2018-as országgyűlési választásokra készült, Indítsuk be Magyarországot! című 363 oldalas programját,[92][93] melyet egy országjárással egybekötött társadalmi párbeszéd után, több mint 100 Momentum tag és 150 külső szakértő bevonásával dolgoztak ki.[89][94] Ebben részletesen bemutatják, milyen megoldásokat kínálnak Magyarország rendszerszintű problémáira. A program bevezető fejezetében három típusba sorolták a megoldási javaslataikat, a programot ,,a XXI. századi megoldások”, ,,a helyi megoldások” és a ,,a hazahozott tudás” programjának nevezték.[95] A párt országgyűlési programja 12 fejezetből és 45 alfejezetből áll. A program vegyes fogadtatásban részesült a különböző sajtóorgánumok elemzéseiben. Míg a Magyar Idők szerint például „üres ígérethalmaz”,[96] mások szerint egyes elemei figyelemre méltóak.[97] A 168 Óra elemzésében „erős közepesre” értékelte a párt elképzeléseit az egészségügy átalakítására vonatkozóan,[98] míg a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a Momentumé a „legrészletesebb és legalaposabbnak tűnő egészségügyi program”.[99]

Indítsuk be Magyarországot! – 2018-as országgyűlési választási program Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

2019-es európai parlamenti választási program

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Momentum 2019. március 2-án mutatta be a 2019-es európai parlamenti választásokra készült, Ne adjuk a jövőnket! című programját.[100][101][102] A párt európai parlamenti választási programja 3 fejezetből és 12 alfejezetből áll:[103]

2019-es Budapest program

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Momentum 2019. március 21-én mutatta be Budapest 2.0 című programját.[104] Bevezetője szerint „A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe arról, hogy Budapest milyen város lehetne, ha a városvezetés aktuális politikai érdekeit háttérbe szorítva hosszú távú, jövőbe tekintő programot valósítana meg.”[105] A program három cél köré szerveződik:

Budapest 2.0 – 2019-es Budapest program Archiválva 2020. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

Választási eredményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési választások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2018[106] 175 229 3,06%
0 / 199
 0,00% nem jutott be
2022[107] 1 947 331[108] 34,44%[109]
10 / 199
 5,02% ellenzék
2026-os[110] nem indult
0 / 199
 – nem indult

Országgyűlési képviselők:[111]

Önkormányzati választások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Momentum Mozgalom polgármesterrel rendelkező települések:

Európai parlamenti választások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai párt
2019-es[112] 344 512 9,93% 2/21 Újítsuk meg Európát Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt
2024-es[113] 169 082 3,70% 0/21 – –

A 2019 és 2024 közötti két EP képviselő: Cseh Katalin és Donáth Anna.

Tevékenysége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NOlimpia-kampány

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Aláírásgyűjtés a Móricz Zsigmond körtéren

2017. január 19-én a párt (akkor még egyesületként) aláírásgyűjtést kezdett egy (budapesti) népszavazás kiírásához. A népszavazási kezdeményezés célja a budapesti 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázat visszavonása volt. A szavazáson a kérdés pontos megfogalmazása a következő lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?".[114] Sok olyan is aláírta, aki szeretett volna Olimpiát Budapesten, de azt is szerette volna, hogy népszavazás döntsön erről.

A népszavazás kiírásához 30 nap alatt – február 17-ig – 138 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteni. Az első tíz nap alatt legalább 70 ezer aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom és a kampányát támogató pártok (Együtt, LMP, Párbeszéd).[115] Az MKKP plakátokkal támogatta a mozgalom népszavazási tervét.[116] A Momentum 180-200 ezer aláírást kívánt összegyűjteni annak érdekében, hogy biztos meglegyen a helyi népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű érvényes szignó.[117] Egy országos népszavazási kezdeményezéssel ellentétben otthon kinyomtatott aláírásgyűjtő ívekkel bárki gyűjthetett aláírást és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is![118] A Momentum Mozgalom képviselői 2017. február 17-én 266 151 aláírást nyújtottak be a Fővárosi Választási Irodának.[119]

Az aláírásgyűjtés során több esetben került sor a mozgalom, illetve a kezdeményezést támogató pártok aktivistái elleni tettleges támadásokra.[120][121][122][123]

Február 22-én Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól.[124] A kormány határozatot hozott, amelyben felkérik a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza. A határozatban a korábban létrejött egység felbomlását állapították meg.[125][126] A visszalépésről formálisan a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen döntött.[127] Egy sikeres olimpiarendezés alapja kizárólag a politikai erők közötti legalább minimális egyetértés lehet.[128]

Vélemények a kezdeményezésről
  • Több ismert közéleti személyiség, köztük Sólyom László volt köztársasági elnök, Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere is aláírta a NOlimpia gyűjtőívét.[129][130]
  • Chikán Attila az első Orbán-kormány gazdasági minisztere „hibátlanul értelmes kezdeményezésnek” nevezte az aláírásgyűjtést. Szerinte fontos, hogy „ne csak akkor lehessen népszavazást rendezni, amikor a kormánynak éppen kedve van hozzá.”[131]
  • Orbán Viktor: "A Momentum Mozgalom álomgyilkosságot követett el. Nem drágállotta, hogy egyesek olimpiai álmainak meggyilkolásával törjön be a politikába."[132]
  • Gundel Takács Gábor a BOM szóvivője a Momentum kezdeményezése miatt történő esetleges visszalépésről: „Szerintem hülyét csinálnánk magunkból a világ előtt. Azt üzennénk, hogy merünk kicsik, jelentéktelenek lenni”.[133]
  • A Budapest 2024 olimpiai és paralimpiai pályázat sportolói bizottsága nyilatkozatában úgy fogalmazott a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésének sikere miatt előállt helyzetről, hogy: „Leírhatatlanul szomorúak és csalódottak vagyunk. Hatalmas veszteség érte hazánkat azzal, hogy véget ért a magyar olimpiai és paralimpiai álom. Egy egyedülálló világverseny hajrájában kényszerültünk arra, hogy feladjuk a küzdelmet.”[134]
  • Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke : "Az üzleti közösség végtelenül csalódott, mert ettől a generációtól ellopták azt a lehetőséget, hogy Magyarország olimpiát rendezzen. A következő 50 évben erre nem lesz ugyanis lehetőség."[135]

Ügynökakták nyilvánosságra hozása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Célul tűzték ki az ügynökakták titkosításának feloldását illetve visszaszerzését Oroszországtól, nyilvánossá és online kereshetővé tételét, valamint az érintettek eltiltását az állami pozícióktól.[136][137]

Újabb népszavazás-kezdeményezések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017 áprilisában bejelentették, hogy két újabb népszavazást kezdeményeznek:[138][139]

A Kúria egyik népszavazási kezdeményezést se ítélte jogszerűnek.[140]

Állítsuk meg Orbánt és Moszkvát!-kampány

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017 áprilisában a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátkampányára válaszul a párt aktivistái 14 városban átragasztották a plakátok feliratait „Állítsuk meg Orbánt!” és „Állítsuk meg Moszkvát!” feliratokra, mert a párt szerint „Orbán Viktor Oroszországhoz akarja csatolni Magyarországot.”[141][142][143]

Indítsuk be Magyarországot!-kampány

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányára válaszul 2017. május 1-én „Indítsuk be Magyarországot!” címmel ellenkampányt indítanak.[144][145]

Európához tartozunk tüntetés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017. május 1-jén, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának évfordulóján tízezres tüntetést rendezett „Európához tartozunk” jelmondattal. A tömeg a Szabadság térről a Hősök terére vonult, ahol beszédet mondott Soproni Tamás, Pottyondy Edina és Fekete-Győr András.[146]

Az Origo szerkesztőségében

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017. május 18-án az Origo.hu cikket közölt, melyben azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek föl hallgatói önkormányzati képviselőként.[147] Ezt követően Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, és az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített és tett később közzé.[148][149] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”[150]

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”[151] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”[152]

Visszalépés a 2026-os választástól

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt 2025. június 7-én egységesen a 2026-os választásoktól való visszalépésről döntött amiatt, hogy az indulásukkal ne aprózzák az ellenzéki szavazatokat.[31] A Humanistákhoz csatlakozó Cseh Katalint ezért zárták ki a pártból és a parlamenti frakcióból is.[41][44]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Pintér Bence (2017. január 11.). "„Le lehet győzni a rendszert" – A Momentum Mozgalom a Mandinernek". mandiner.hu. Hozzáférés: 2018. március 17.
  2. 1 2 Meret Baumann (2017. május 2.). "«Wenn wir wegen ein paar hundert Flüchtlingen um unsere Kultur fürchten müssen, dann haben wir eine schwache Kultur»" (német nyelven). Neue Zürcher Zeitung. Hozzáférés: 2018. március 18.. (ford.): A politikailag passzívnak nevezett pártelnök emellett arról is beszélt a svájci lapnak, hogy pártja sem jobb-, sem baloldali erőt nem képvisel
  3. ↑ Máté, Vaskor (2022. április 4.). "Tele lesz a parlament új arcokkal". 24.hu. Hozzáférés: 2022. április 4.
  4. ↑ Ádám, Bicsérdi-Fülöp (2024. január 28.). "Tompos Mártont választották a Momentum elnökének". Telex.hu. Hozzáférés: 2024. július 8.
  5. ↑ "Lemond Tompos Márton a Momentum elnöki posztjáról". telex. 2025. július 15. Hozzáférés: 2025. július 21.
  6. ↑ Dull Szabolcs, Német Tamás (2017. február 17.). "Sínen a népszavazás: 266 151 aláírást adott le a Momentum". index.hu. Hozzáférés: 2018. március 13.
  7. ↑ "Orbán Viktor: Egy alakuló párt olimpiai álomgyilkosságot követett el". Magyar Idők. 2017. február 24. Hozzáférés: 2018. március 13.
  8. ↑ Gesztesi Ákos (2017. március 19.). "Veszprémben fórumozott a Momentum". vehir.hu. 2018. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 13.
  9. 1 2 "Alapszervezeti Térkép". Momentum Mozgalom. 2018. június 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 13.
  10. ↑ Herczeg Márk (2017. május 1.). "A Momentum első nagy tüntetésével bemutatta, hogy komoly ellenzéki erő lehet". 444.hu. Hozzáférés: 2018. március 13.
  11. ↑ Pálos Máté (2017. augusztus 9.). "Kihajították a Momentum rendezvényéről az LMP-s Ungár Pétert". Magyar Narancs. Hozzáférés: 2018. március 13.
  12. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2018 - MOMENTUM által állított jelöltek, listák". valasztas.hu. Hozzáférés: 2018. március 13.
  13. 1 2 "Momentum: Meg kell egyeznie az MSZP-nek a Jobbikkal". mno.hu. 2018. március 11. Hozzáférés: 2018. március 13.
  14. ↑ Rényi Pál Dániel (2018. március 5.). "97 helyen indít egyéniben jelöltet a Momentum". 444.hu. Hozzáférés: 2018. március 13.
  15. ↑ "Választás 2018 - Momentum: 97 helyen adtak le ötszáznál több ajánlást". alon.hu. 2018. március 5. Hozzáférés: 2018. március 13.
  16. ↑ Jámbor András (2018. január 6.). "Bár 106 jelöltje van a Momentumnak, de ha ezen múlik Orbánék kétharmada, hajlandóak feladni a pozícióikat". merce.hu. Hozzáférés: 2018. március 13.
  17. ↑ "Momentum: van remény". RTL Klub. 2018. január 6. Hozzáférés: 2018. március 13.
  18. ↑ "Lemondott a Momentum elnöksége". Alfahír. 2018. május 1. Hozzáférés: 2019. április 8.
  19. ↑ "Megvan a Momentum EP-listája". 24.hu. 2018. december 22. Hozzáférés: 2019. március 26.
  20. ↑ Thüringer Barbara (2018. november 9.). "Orbán fő ellenségének pártcsaládjához csatlakozott a Momentum". Hozzáférés: 2019. április 8. {{cite web}}: Unknown parameter |Publisher= ignored (|publisher= suggested) (súgó)
  21. ↑ "Team Europe: seven leaders to renew Europe". ALDE. 2019. március 21. 2019. május 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 8.
  22. ↑ Dull Szabolcs (2019. május 27.). "Ők lesznek a magyar EP-képviselők, bár van pár kérdőjel". Index.hu.
  23. ↑ Felrázott az EP-választás, és belépnél valamelyik pártba? Elmondjuk, hogyan kell! Archiválva 2020. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – Azonnali.hu, 2019. június 18.
  24. ↑ "Felvették a Momentumot a Liberális Internacionálé előszobájába". Telex.hu. 2022. július 4. Hozzáférés: 2022. július 5.
  25. 1 2 Lemondott Donáth Anna és a teljes elnökség a Momentum vasárnapi veresége után Telex, 2024. június 10.
  26. ↑ Tompos Mártont választották a Momentum elnökének Telex, 2024. július 7.
  27. ↑ Kilépett a Momentumból Ilyés Márton, a párt korábbi elnökségi tagja 24.hu, 2024. május 8.
  28. ↑ Megfosztották Fekete-Győr Andrást a képviselői mandátumától Telex, 2024. november 25.
  29. ↑ "A Momentum indul a 2026-os választáson". 444.hu. 2025. január 15.
  30. 1 2 "Fekete-Győr András: Ne induljon a Momentum a 2026-os választásokon". 444.hu. 2025. május 7.
  31. 1 2 "Nem indul a Momentum a 2026-os országgyűlési választáson". telex. 2025. június 7. Hozzáférés: 2025. június 7.
  32. ↑ Kihunyt a magyar politika lila kísérlete – Momentum-nekrológ Válasz Online, 2025. június 12.
  33. ↑ Fekete-Győr szerint a Fidesz fizetett volna a Momentumnak, hogy induljon a 2026-os választáson Telex, 2025. július 15.
  34. ↑ Kocsis Máté a Momentumról: Alig várjuk, hogy eltűnjön a közéletből ez a lejárt szavatosságú ügynökszervezet Index, 2025. július 15.
  35. ↑ Gulyás: A Momentum „egy fillért sem ér”, összetévesztik a Fideszt a franciákkal ATV, 2025. július 16.
  36. 1 2 Lemond Tompos Márton a Momentum elnöki posztjáról Telex, 2025. július 15.
  37. 1 2 Rózsa Andrást választották meg a Momentum Mozgalom új elnökének Népszava, 2025. augusztus 31.
  38. ↑ "Részegen balhézott a momentumos Berg Dániel, majd betegszabadságra ment, és orvosi segítséget kért". telex. 2025. július 21. Hozzáférés: 2025. július 30.
  39. ↑ "Lemond tisztségéről Berg Dániel, a II. kerületi alpolgármester". telex.hu. Hozzáférés: 2025. július 30.
  40. ↑ Cseh Katalin csatlakozik Barabás Richárd új politikai mozgalmához Telex, 2025. november 12.
  41. 1 2 Kizárja a pártból Cseh Katalint a Momentum, és visszakéri a mandátumát is Telex, 2025. november 12.
  42. ↑ Fekete-Győr üzent Cseh Katalinnak: Neked is tudnod kéne, hogy nincs esélyetek hvg.hu, 2025. november 13.
  43. ↑ Miért kell még egy liberális párt? | Interjú Barabás Richárddal és Cseh Katalinnal Partizán, YouTube, 2025. november 14.
  44. 1 2 Cseh Katalint a parlamenti frakcióból is kizárta a Momentum Telex, 2025. november 27.
  45. ↑ A Cseh Katalin-féle Humanisták el sem indul a választáson hvg.hu, 2026. január 29.
  46. ↑ Fekete-Győr András új ellenzéket építene Index, 2026. május 27.
  47. ↑ Donáth Anna: Amíg egy villany ég egy irodában, aminek Momentum van a kirakatára írva, addig ott leszek és én leszek az utolsó, aki kimegy 444.hu, 2026. június 7.
  48. 1 2 "Szilas Kincső a Momentum új elnöke". Népszava. 2026. június 28. Hozzáférés: 2026. június 28.
  49. ↑ https://nepszava.hu/3327662_momentum-mozgalom-szilas-kincso-elnok-kormanyvaltas-munka
  50. ↑ "A párt alapszabálya" (PDF). 2017. március 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 18.
  51. ↑ "Momentum TizenX". www.facebook.com. Hozzáférés: 2018. március 1.
  52. ↑ "Orosz Anna lett a Momentum ügyvezetője". HVG. 2021. október 11.
  53. ↑ Kósa András (2021. november 21.). "Donáth Annát választották meg a Momentum elnökének". Azonnali.hu. 2021. november 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. december 28.
  54. 1 2 "Gelencsér Ferencet választották a Momentum elnökévé". 24.hu. 2022. május 29.
  55. ↑ Tóth Richi (2017. március 5.). "Párttá alakul a Momentum, Fekete-Győr az új elnök". 24.hu. Hozzáférés: 2017. március 5.
  56. ↑ "Ők lettek a Momentum új elnökségi tagjai". Népszava. 2017. augusztus 19. Hozzáférés: 2017. augusztus 19.
  57. ↑ "Újra Fekete-Győr András lett a Momentum elnöke". 24.hu. 2018. június 10. Hozzáférés: 2018. június 10.
  58. ↑ "Fekete-Győr András maradt a Momentum elnöke". HVG. 2020. június 7. Hozzáférés: 2020. június 7.
  59. ↑ Nótin Tamás (2021. október 10.). "Fekete-Győr András lemondott a Momentum elnöki posztjáról". Index.hu. Hozzáférés: 2021. október 10.
  60. ↑ Bozzay Balázs, Nyilas Gergely (2021. október 11.). "Orosz Anna veszi át a Momentum vezetését". Telex.hu. Hozzáférés: 2021. október 11.
  61. ↑ Sarkadi Zsolt (2021. november 21.). "Donáth Anna a Momentum új elnöke". 444.hu. Hozzáférés: 2021. november 21.
  62. ↑ "Donáth Anna nem indul újra a Momentum pártelnöki tisztségéért". 24.hu. 2022. május 9. Hozzáférés: 2022. május 9.
  63. ↑ Czinkóczi Sándor (2022. május 29.). "Gelencsér Ferenc a Momentum új elnöke". 444.hu. Hozzáférés: 2022. május 29.
  64. 1 2 "Lemondott a Momentum elnöke". 24.hu. 2023. december 20. Hozzáférés: 2023. december 20.
  65. ↑ Németh Márton Sándor (2024. január 28.). "Megválasztották a Momentum új elnökét". Index.hu. Hozzáférés: 2024. január 28.
  66. ↑ Tompos Mártont választották meg a Momentum Mozgalom új elnökének Népszava, 2024. július 7.
  67. ↑ https://www.facebook.com/share/p/FUXshVpeMX7EKRJ2/
  68. ↑ "Momentum alapszervezet alakult a második legnagyobb magyar városban". Momentum Mozgalom. 2017. augusztus 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 16.
  69. ↑ Tóth Richárd. "Göncz Árpád unokája a Momentumban politizál". hvg.hu. Hozzáférés: 2018. március 17.
  70. ↑ "Szülész-nőgyógyászt és matektanárt választottak be a Momentum elnökségébe". 168 Óra. 2017. augusztus 19. Hozzáférés: 2018. március 17.
  71. ↑ Szappanyos Anett; Zubor Zalán (2017. augusztus 7.). "Menekülnek a Momentum éléről". Hír TV. Hozzáférés: 2018. március 17.
  72. ↑ "Lakatos Bélának elege lett a mostani romapolitikából". mno.hu. 2017. november 1. Hozzáférés: 2018. március 17.
  73. ↑ "Apák, fiúk és lányok". Demokrata. 2017. március 13. Hozzáférés: 2018. március 17.
  74. ↑ Sarkadi Zsolt, Tamás Bence Gáspár (2014. november 5.). "Féltünk, hogy összemossák a nevünket azzal, hogy az MSZP lenyúlta a tüntetést". 444.hu. Hozzáférés: 2018. február 13.
  75. ↑ ""Szkeptikus Társaság - Tisztségviselők"". 2017. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. február 3.
  76. ↑ "About ECSO". ECSO.org. Hozzáférés: 2018. március 17.
  77. ↑ "The Hosts". The European Skeptics Podcast. Hozzáférés: 2018. március 17.
  78. ↑ "Miért lennénk mi az új SZDSZ?". Alfahír. 2017. január 31. Hozzáférés: 2018. március 16.
  79. ↑ "Budapest VI. kerület 07. számú egyéni választókerületi önkormányzati képviselő választás eredménye". Nemzeti Választási Bizottság. Hozzáférés: 2018. február 16.
  80. ↑ "XYZ – Elindult a Momentum vlogja". Mandiner.hu. 2017. január 12. Hozzáférés: 2018. március 17.
  81. ↑ Pintér Bence (2017. február 12.). "Látogatást tettünk a Momentum bázisán". Magyar Nemzet. 2018. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 19.|
  82. ↑ Reiner Roland (2017. március 1.). "Három út áll a Momentum előtt, de ha egyvalamit elfelejt, elbukik". 24.hu. Hozzáférés: 2018. március 19.
  83. ↑ Dull Szabolcs (2017. május 3.). "Az ifjú KDNP-sek a meleglobbit sejtik a Momentum elnöke mögött". Index.hu. Hozzáférés: 2018. március 19.
  84. ↑ Rovó Attila (2017. március 1.). "Vajon az ön pártja lesz a Momentum?". Index.hu. Hozzáférés: 2018. március 19.
  85. ↑ Teczár Szilárd (2017. január 26.). "Megszólalt a Momentum Mozgalom: „Orbán begyepesedett vénember lett, aki szénné kereste magát"". Magyar Narancs (4). Hozzáférés: 2018. március 19.
  86. ↑ Pottyondy Edina (2017. július 18.). "Momentum: Ne szavazzunk posztkomcsi utódpártokra!". hvg.hu. Hozzáférés: 2018. március 19.
  87. ↑ Németh Tamás (2018. március 11.). "A Momentum szerint az MSZP-nek és a Jobbiknak meg kell egyeznie". Index.hu. Hozzáférés: 2018. március 19.
  88. ↑ "Politikai generációváltás a Momentum fő célja". hiros.hu. 2018. január 6. 2018. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 18.
  89. 1 2 "Momentum – Vízió az öt ügyről". Momentum Mozgalom. 2018. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 18.
  90. ↑ "Bemutatta választási programját a Momentum". atv.hu. 2017. október 15. Hozzáférés: 2018. március 18.
  91. ↑ "XYZ 1. - videóblog az új politikai generációról". Momentum Mozgalom. 2017. január 11. 2017. március 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 18.
  92. ↑ "Momentum 2018 - Indítsuk be Magyarországot!". Momentum Mozgalom. 2018. február 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 18.
  93. ↑ "A Momentum választási programja 2018" (PDF). Momentum Mozgalom. 2017. október 15. 2020. szeptember 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 18.
  94. ↑ Dull Szabolcs (2017. október 15.). "Bődületes ígéretözönnel állt elő a Momentum". Index.hu. Hozzáférés: 2018. március 18.
  95. ↑ "Indítsuk be Magyarországot!" (PDF). 2020. szeptember 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 27.
  96. ↑ Kárpáti András (2017. október 17.). "Üres ígérethalmaz a Momentum programja". Magyar Idők. Hozzáférés: 2018. március 18.
  97. ↑ Teczár Szilárd (2017. október 26.). "Éles részletek - Mit lehet kiolvasni a Momentum programjából?". Magyar Narancs. Hozzáférés: 2018. március 18.{{cite web}}: CS1 karbantartás: date és year (link)
  98. ↑ Kun J. Viktória (2017. december 2.). "Erős közepest kapott a Momentum egészségügyi programja". 168 Óra. Hozzáférés: 2018. március 18.
  99. ↑ Joó Hajnalka (2018. február 17.). "Az ígéretek földje - hogy húznák ki a pártok a gödörből az egészségügyet?". hvg.hu. Hozzáférés: 2018. március 18.
  100. ↑ Szabolcs, Dull (2019. március 2.). "Momentum: Orbán Viktor ellopja a pénzt, veszélyben vannak az EU-támogatások". index.hu. Hozzáférés: 2019. március 28.
  101. ↑ Zrt, HVG Kiadó (2019. március 2.). "Orbán széthúzása helyett összetartó Európát akar a Momentum". hvg.hu. Hozzáférés: 2019. március 28.
  102. ↑ "Ne adjuk a jövőnket! - A Momentum bemutatta EP-programját". Momentum Mozgalom. 2019. március 25. 2019. március 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 28.
  103. ↑ "Ne adjuk a jövőnket! - A Momentum választási programja - európai parlamenti választás 2019" (PDF). 2019. május 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 28.
  104. ↑ Szabolcs, Dull (2019. március 21.). "Megúszós megoldást választott a Momentum a főpolgármester-választáson". index.hu. Hozzáférés: 2019. március 31.
  105. ↑ "Budapest 2.0". A Momentum Budapestje. 2019. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 31. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  106. ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/orszlist.html
  107. ↑ Az Egységben Magyarországért részeként
  108. ↑ Az Egységben Magyarországért részeként
  109. ↑ Az Egységben Magyarországért részeként
  110. ↑ "A Momentum nem indul a 2026-os választásokon". hvg.hu. 2025. június 7. Hozzáférés: 2026. április 19.
  111. ↑ "A pártok képviselőcsoportjai és a független képviselők (aktuális)". Országgyűlés. Hozzáférés: 2022. május 15.
  112. ↑ https://www.valasztas.hu/ep2019
  113. ↑ https://vtr.valasztas.hu/ep2024
  114. ↑ Népszavazás
  115. ↑ NOlimpia: az első 10 nap alatt 70 ezer aláírás gyűlt össze (HVG)
  116. ↑ A kormánypártiakat célozza az új Kétfarkú-plakát
  117. ↑ ""Olimpia előtt demokráciát!"". 2017. január 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 31.
  118. ↑ "NOlimpia - Őrült sprint a célszalagig". 2017. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. február 13.
  119. ↑ 266 ezer aláírás gyűlt össze a budapesti olimpiáról szóló népszavazásért
  120. ↑ Megverték az LMP politikusát a Rákóczi téren Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, sztarklikk.hu, 2017. február 11.
  121. ↑ Szétverték a Momentum standját a Jászai Mari téren
  122. ↑ Felrúgták a Momentum aláírásgyűjtő standját a Nyugatinál
  123. ↑ Fejbe verték egy borosüveggel az LMP aláírásgyűjtőjét a Móriczon, Mandiner, 2017. február 16.
  124. ↑ Orbán Viktor: egy alakuló párt olimpiai álomgyilkosságot követett el, Magyar Idők, 2016. február 24.
  125. ↑ "A kormány külön határozatban keni az ellenzékre az olimpia elbukását". 444.hu. 2017. február 22. Hozzáférés: 2017. február 23.
  126. ↑ "Orbánék eldöntötték: Magyarország visszalép az olimpiai pályázattól". Index.hu. 2017. február 22. Hozzáférés: 2017. február 23.
  127. ↑ "Közös döntés: visszalépünk az olimpiai pályázattól". origo.hu. 2017. február 22. Hozzáférés: 2017. február 23.
  128. ↑ Támadja az ellenzék az olimpiát, esélytelen lesz a pályázat, origo.hu
  129. ↑ Sólyom László is aláírta az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezést
  130. ↑ NOlimpia: Jeszenszky Géza is népszavazáspárti
  131. ↑ A NOlimpia egy hibátlan kezdeményezés, Mandiner, 2017. január 28.
  132. ↑ Orbán: Az álomgyilkos Momentum koalícióra készül az MSZP-vel, Index.hu, 2017. február 24.
  133. ↑ Gundel Takács: Legyen népszavazás, ne csináljunk hülyét magunkból a világ előtt, 444.hu, 2017. február 22.
  134. ↑ A Budapest 2024-es Sportolói Bizottság közleménye Archiválva 2017. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, budapest2024.org
  135. ↑ Parragh ötkarikás siratója: ellopták az üzleti élettől az olimpia lehetőségét, HVG, 2017. március 2.
  136. ↑ Az ügynökakták titkosításának is nekimenne a Momentum, Mandiner, 2017. február 23.
  137. ↑ Ügynökakták - XYZ-Momentum, YouTube, 2017. március 13.
  138. ↑ Népszavazást kezdeményez a Momentum a CEU megmentéséért, illetve Orbán és Gyurcsány ellen, Index.hu, 2017. április 5.
  139. ↑ Ha ezt megszavazzák az emberek, akkor Orbán és Gyurcsány 2018-tól kiesik a versenyből, 444.hu, 2017. április 11.
  140. ↑
  141. ↑ Állítsuk meg Moszkvát! Archiválva 2017. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Momentum Mozgalom, 2017. április
  142. ↑ XYZ - videóblog az orosz befolyásról Magyarországon, YouTube, 2017. április 19.
  143. ↑ Soproni Tamás: Nem akarom, hogy az országomat ismét 40 évnyi rabláncra kössék, Facebook, 2017. május 1.
  144. ↑ Indítsuk be Magyarországot! Archiválva 2017. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Momentum Mozgalom, 2017. május
  145. ↑ Néhány nap alatt 8,5 millió forintot gyűjtött a Momentum a plakátjaira, Index.hu, 2017. április 16.
  146. ↑ Márk, Herczeg (2017. május 1.). "A Momentum első nagy tüntetésével bemutatta, hogy komoly ellenzéki erő lehet". 444. Hozzáférés: 2017. május 3.
  147. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20170517-milliok-momentum-mozgalom-hallgatoi-onkormanyzatok.html
  148. ↑ "Momentumosok látogatták meg az Origo újságíróját". 2018. április 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 19.
  149. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20170518-momentum-mozgalom-kuruc-info.html
  150. ↑ https://index.hu/belfold/2017/05/18/momentum_origo_video/
  151. ↑ Az Origo székhelye magánterület - TASZ nyilatkozat
  152. ↑ Betört az Origóhoz Fekete-Győr - Magyar Idők, 2017. május 19.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Momentum_Mozgalom&oldid=29412003”