Pácsony
| Pácsony | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Járás | Vasvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Józsa László (független)[1] |
| Irányítószám | 9823 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 290 fő (2026. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 27,87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 00′ 57″, k. h. 16° 51′ 19″47.015810°N 16.855300°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 57″, k. h. 16° 51′ 19″47.015810°N 16.855300°E | |
 Pácsony
Pozíció Vas megye térképén
| |
| Pácsony weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pácsony témájú médiaállományokat. | |
Pácsony község Vas megyében, a Vasvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vasvártól 9 kilométerre délkeletre fekszik, főutcája a 74-es főútból Vasvár déli külterületén kiágazó 7383-as út.
Vasúton a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon érhető el, állomása közúti megközelítését a 73 384-es számú mellékút biztosítja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pácsony első írásos említése 1217-ből származik, amikor II. András király összeíratta a vasvári káptalan birtokait, beleértve Pácsonyt is. A török hódoltság után újratelepült falu jellegzetessége a hosszú, egyutcás településszerkezet.[3]
A falu jelentősége megnövekedett a pácsonyi járműjavító üzem működése idején, amely nemcsak a helyieknek, hanem a környező települések lakóinak is munkát adott. Az üzem különlegessége volt, hogy itt javították a Nyugati pályaudvar egyes szerkezeti elemeit is, mivel csak itt találtak szakembereket a régi szegecselési technikákhoz.[3]
A településhez egészen az 1950-es évekig tartozott Győrvár egy része, Újmajor is.[3]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Nagy István (független)[4]
- 1994–1998: Nagy István (független)[5]
- 1998–2002: Nagy István (független)[6]
- 2002–2006: Nagy István (független)[7]
- 2006–2010: Nagy István (független)[8]
- 2010–2014: Nagy István (független)[9]
- 2014–2019: Nagy István (független)[10]
- 2019–2024: Nagy István (független)[11]
- 2024– : Józsa László (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 285 | 295 | 293 | 241 | 270 | 280 | 268 | 283 | 290 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 1,8%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 0,7% (17,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 2,6% németnek, 1,5% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,8% volt római katolikus, 2,6% református, 1,1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (29,6% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Vasvár–Oszkó összekötő útról lehet elérni a pácsonyi vasútállomást, amely 1950-ig Győrvár néven működött. Az állomás épülete a Déli Vasút jellegzetes stílusában épült, és ritkaságnak számítanak megmaradt eredeti ablaktáblái.[3]
A római katolikus templomot a pácsonyi lakosság 1911-ben, jelentős összefogással építette meg, adománygyűjtéssel teremtették elő a költségeket, és a templomot még ugyanabban az évben, november 5-én felszentelték Szent Imre tiszteletére. A templomot és környezetét a felszentelésének 100. évfordulójára felújították.[3][14]
A településen ritka és különleges porcelánbaba-gyűjtemény is található, mely a babákon keresztül magyar népviseleteket és történelmi öltözeteket is bemutat.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 18.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- 1 2 3 4 5 Pácsony településtörténete. Vasi Hegyhát Tájegységi Értéktár (Hozzáférés: 2025. március 29.)
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 22.
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 24.
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 24.
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 24.
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 27.
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 22.
- ↑ "Pácsony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 1.
- ↑ Pácsony Helységnévtár
- ↑ Pácsony Helységnévtár
- ↑ Szent Imre templom – Pácsony. Vasi Hegyhát Tájegységi Értéktár (Hozzáférés: 2025. március 29.)
- ↑ A porcelánbaba gyűjtő – Pácsony. Vasi Hegyhát Tájegységi Értéktár (Hozzáférés: 2025. március 29.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] |
Ez a Vas megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
