San Leucio komplexum
A San Leucio komplexum egy régi selyemgyår Caserta vårosånak egyik negyedében, 3,5 km-re északnyugatra a våros központjåtól.
| Casertai kirĂĄlyi palota, Vanvitelli-vĂzvezetĂ©k Ă©s San Leucio komplexum | |
| Vilågörökség | |
| A San Leucio komplexum | |
| Adatok | |
| OrszĂĄg | OlaszorszĂĄg |
| TĂpus | KulturĂĄlis helyszĂn |
| Kritériumok | I, II, III, IV |
| Felvétel éve | 1996 |
| Elhelyezkedése | |
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz San Leucio komplexum tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |
Története
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A komplexumot 1750-ben vĂĄsĂĄrolta meg VII. KĂĄroly, akinek feltett szĂĄndĂ©ka volt a kirĂĄlyi udvar elköltöztetĂ©se a tengeri tĂĄmadĂĄsok esetĂ©n vĂ©dtelen NĂĄpolybĂłl. Az eredeti elkĂ©pzelĂ©s szerint a kirĂĄlyi csalĂĄd egy sor vidĂ©ki rezidenciĂĄt Ă©pĂtett volna, amelyeket a kor divatjĂĄnak megfelelĆen hatalmas parkokkal vettek volna körbe, amelyek nemcsak a kirĂĄlyi hatalom Ă©s gazdagsĂĄg kifejezĆi lettek volna, hanem mezĆgazdasĂĄgi Ă©s kĂ©zmƱvessĂ©gi kĂsĂ©rleti központok egyben. Ezt a tervet hamarosan elvetettĂ©k Ă©s a casertai kirĂĄlyi palota megĂ©pĂtĂ©se mellett döntöttek. San LeuciĂłt, melynek központjĂĄt a Belvedere palota kĂ©pezte, mĂ©g a casertai palota Ă©pĂtĂ©se ötletĂ©nek felmerĂŒlĂ©se elĆtt vĂĄsĂĄrolta meg a kirĂĄly. Az Ă©pĂŒlet körĂŒli park valamint magĂĄnak a felvĂĄsĂĄrolt palotĂĄnak az ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄval Luigi Vanvitellit, a kor leghĂresebb nĂĄpolyi Ă©pĂtĂ©szĂ©t bĂzta meg.
A Belvedere palota elsĆ emlĂtĂ©se 1636-bĂłl szĂĄrmazik, amikor nagysĂĄgĂĄban Ă©s pompĂĄjĂĄban kirĂĄlyi palotĂĄhoz hasonlĂtjĂĄk. Az Ă©pĂŒlet a 16. szĂĄzadban Ă©pĂŒlt a casertai grĂłfok, az AcquavivĂĄk szĂĄmĂĄra, valĂłszĂnƱleg egy korĂĄbbi Ă©pĂŒlet helyĂ©n.
San Leucio felĂșjĂtĂĄsĂĄt IV. FerdinĂĄnd kirĂĄly karolta fel, aki apjĂĄnak, VII. KĂĄrolynak SpanyolorszĂĄgba valĂł visszatĂ©rĂ©se utĂĄn felelevenĂtette a casertai kirĂĄlyi palota megĂ©pĂtĂ©se elĆtt felmerĂŒlt ötletet, mely több vidĂ©ki kirĂĄlyi rezidencia megĂ©pĂtĂ©sĂ©t tƱzte ki cĂ©ljĂĄul. A kirĂĄly 1773-ban rendelte el a terĂŒlet megnagyobbĂtĂĄsĂĄt Ă©s a mĂĄr meglĂ©vĆ Belvedere palota felĂșjĂtĂĄsĂĄt. IV. FerdinĂĄnd kedvenc vadĂĄszkastĂ©lya lett, miutĂĄn a közeli casertai palota kertjei Ă©s erdĆivel ellentĂ©tben, ez a terĂŒlet jĂłval nagyobb vadĂĄllat ĂĄllomĂĄnnyal rendelkezett. A kirĂĄly jĂłval több idĆt töltött el San LeuciĂłban, mint CasertĂĄban, ami politikai Ă©s ĂĄllamvezetĂ©si Ă©rdektelensĂ©gĂ©vel magyarĂĄzhatĂł.
A felĂșjĂtott palota mellett rövid idĆn belĂŒl felĂ©pĂŒlt a Vaccheria is (kirĂĄlyi istĂĄllĂł) a kirĂĄlyi mĂ©nes Ă©s szarvasmarhacsorda szĂĄmĂĄra. 1775-ben az istĂĄllĂł mellett egy kis selyem manufaktĂșrĂĄt lĂ©tesĂtettek piemonti mesteremberek vezetĂ©sĂ©vel. Ez volt az elsĆ lĂ©pĂ©s a san leuciĂłi kirĂĄlyi manufaktĂșrĂĄk lĂ©trejöttĂ©ben. Egy Ă©vvel kĂ©sĆbb a Belvedere palota nagytermĂ©t ĂĄtalakĂtottĂĄk templommĂĄ, a helyi lakosok szĂĄmĂĄra. 1778-ban FerdinĂĄnd felszĂĄmolta a Belvedere palota lakosztĂĄlyait, helyĂŒkre telepĂtve az akkor mĂĄr 134 lakost foglalkoztatĂł selyemszövĆ manufaktĂșrĂĄkat, amelyeket a kirĂĄly a felvilĂĄgosult tanĂĄcsadĂłi hatĂĄsĂĄra lĂ©tesĂtett, a kirĂĄlysĂĄg gazdasĂĄgĂĄnak fellendĂtĂ©se cĂ©ljĂĄbĂłl. San Leucio 1780-ra a kirĂĄlysĂĄg egyik vezetĆ gazdasĂĄgi központja lett NĂĄpoly Ă©s Portici mellett.
IV. FerdinĂĄnd kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re 1783-1787 között ismĂ©t ĂĄtĂ©pĂtettĂ©k az egykori palotĂĄt ezĂșttal kĂ©t fonodĂĄval bĆvĂtve. Ebben az idĆszakban a munkĂĄsok szĂĄmĂĄra kĂ©t Ășj lakĂłnegyed is felĂ©pĂŒlt a komplexum körĂŒl. A palota teljes ĂĄtalakĂtĂĄsa selyemgyĂĄrrĂĄ 1789-re fejezĆdött be.
A komplexum fontossĂĄgĂĄt tanusĂtja IV. FerdinĂĄnd 1789-es rendelete is, melyben a NĂĄpolyi KirĂĄlysĂĄgon belĂŒli önĂĄllĂł entitĂĄsnak nyilvĂĄnĂtja San LeuciĂłt, amelyet egy kirĂĄlyi megbĂzott felĂŒgyelt. SzintĂ©n ezen rendelet szabĂĄlyozta a legyĂĄrtott termĂ©kek mennyisĂ©gĂ©t Ă©s minĆsĂ©gĂ©t. A komplexum Ă©s környĂ©ke ezek utĂĄn teljes elzĂĄrtsĂĄgban mƱködött a kirĂĄly közvetlen felĂŒgyelete alatt. Ekkor Colonia Reale (kirĂĄlyi telep) nĂ©v alatt volt ismert. FerdinĂĄnd szabĂĄlyozĂł rendeletei valamint a kĂ©sĆbbiekben bevezetett egĂ©szsĂ©gĂŒgyi Ă©s nyugdĂjtĂĄmogatĂĄsok San LeuciĂłt a felvilĂĄgosodĂĄs korĂĄnak egyik legkiemelkedĆbb szociĂĄlis intĂ©zmĂ©nyĂ©vĂ© tettĂ©k.
A kirĂĄly, a selyemgyĂĄr körĂŒli telepĂŒlĂ©s kibĆvĂtĂ©sĂ©t tervezte egy igazi vĂĄrossĂĄ, melyet sajĂĄt maga utĂĄn Ferdinandopolinak nevezte volna. Az 1799-es nĂĄpolyi forradalom azonban megakadĂĄlyozta tervĂ©nek megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt.
A san leuciĂłi komplexum bĆvĂtĂ©se Ă©s fejlesztĂ©se a NĂĄpolyi KirĂĄlysĂĄg francia megszĂĄllĂĄsa idejĂ©n (1806-1815) is töretlenĂŒl folytatĂłdott.
IV. FerdinĂĄnd öröksĂ©ge napjainkban is Ă©l a helyi selyem- Ă©s textilgyĂĄrak rĂ©vĂ©n, melyek nemzetközi szinten dolgoznak olyan elĆkelĆ klienseknek, mint a londoni Buckingham-palota, washingtoni FehĂ©r HĂĄz, vagy a rĂłmai Quirinale-palota Ă©s Palazzo Chigi.
San LeuciĂłban napjainkban egy Selyem MĂșzeum is mƱködik, melyben eredeti szövĆszĂ©keket Ă©s gĂ©peket ĂĄllĂtottak ki, valamint bemutatja a selyem kĂ©szĂtĂ©sĂ©nek minden fĂĄzisĂĄt.
A San LeuciĂłi komplexum 1997 Ăłta a casertai kirĂĄlyi palotĂĄval Ă©s a Vanvitelli-vĂzvezetĂ©kkel közös az UNESCO vilĂĄgöröksĂ©gĂ©nek a rĂ©szĂ©t kĂ©pezi. A komplexum nĂ©pszerƱsĂtĂ©sĂ©re 1999 Ăłta minden Ă©vben a nyĂĄri hĂłnapokban megrendezik a LeuciĂłi FesztivĂĄlt.
ForrĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]Quaranta, Maria Giulia: Caserta: La Reggia E Il Parco, Il Belvedere di San Leucio, LâAquedotto Carolino, Istituto Poligrafico e Zecca dello Stato, Roma, 2005, ISBN 88-240-1401-1
KĂŒlsĆ hivatkozĂĄsok
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- A San Leucio komplexum honlapja Archivålva 2017. måjus 18-i dåtummal a Wayback Machine-ben
- A leuciĂłi fesztivĂĄl honlapja