UgrĂĄs a tartalomhoz

San Leucio komplexum

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból

A San Leucio komplexum egy régi selyemgyår Caserta vårosånak egyik negyedében, 3,5 km-re északnyugatra a våros központjåtól.

Casertai kirålyi palota, Vanvitelli-vízvezeték és San Leucio komplexum
Vilågörökség
A San Leucio komplexum
A San Leucio komplexum
Adatok
OrszĂĄgOlaszorszĂĄg
TĂ­pusKulturĂĄlis helyszĂ­n
KritériumokI, II, III, IV
Felvétel éve1996
Elhelyezkedése
San Leucio komplexum (OlaszorszĂĄg)
San Leucio komplexum
San Leucio komplexum
Pozíció Olaszorszåg térképén
Ă©. sz. 41° 04â€Č, k. h. 14° 19â€Č41.066667°N 14.316667°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 41° 04â€Č, k. h. 14° 19â€Č41.066667°N 14.316667°E
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz San Leucio komplexum tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

A komplexumot 1750-ben vĂĄsĂĄrolta meg VII. KĂĄroly, akinek feltett szĂĄndĂ©ka volt a kirĂĄlyi udvar elköltöztetĂ©se a tengeri tĂĄmadĂĄsok esetĂ©n vĂ©dtelen NĂĄpolybĂłl. Az eredeti elkĂ©pzelĂ©s szerint a kirĂĄlyi csalĂĄd egy sor vidĂ©ki rezidenciĂĄt Ă©pĂ­tett volna, amelyeket a kor divatjĂĄnak megfelelƑen hatalmas parkokkal vettek volna körbe, amelyek nemcsak a kirĂĄlyi hatalom Ă©s gazdagsĂĄg kifejezƑi lettek volna, hanem mezƑgazdasĂĄgi Ă©s kĂ©zmƱvessĂ©gi kĂ­sĂ©rleti központok egyben. Ezt a tervet hamarosan elvetettĂ©k Ă©s a casertai kirĂĄlyi palota megĂ©pĂ­tĂ©se mellett döntöttek. San LeuciĂłt, melynek központjĂĄt a Belvedere palota kĂ©pezte, mĂ©g a casertai palota Ă©pĂ­tĂ©se ötletĂ©nek felmerĂŒlĂ©se elƑtt vĂĄsĂĄrolta meg a kirĂĄly. Az Ă©pĂŒlet körĂŒli park valamint magĂĄnak a felvĂĄsĂĄrolt palotĂĄnak az ĂĄtalakĂ­tĂĄsĂĄval Luigi Vanvitellit, a kor leghĂ­resebb nĂĄpolyi Ă©pĂ­tĂ©szĂ©t bĂ­zta meg.

A Belvedere palota elsƑ emlĂ­tĂ©se 1636-bĂłl szĂĄrmazik, amikor nagysĂĄgĂĄban Ă©s pompĂĄjĂĄban kirĂĄlyi palotĂĄhoz hasonlĂ­tjĂĄk. Az Ă©pĂŒlet a 16. szĂĄzadban Ă©pĂŒlt a casertai grĂłfok, az AcquavivĂĄk szĂĄmĂĄra, valĂłszĂ­nƱleg egy korĂĄbbi Ă©pĂŒlet helyĂ©n.

San Leucio felĂșjĂ­tĂĄsĂĄt IV. FerdinĂĄnd kirĂĄly karolta fel, aki apjĂĄnak, VII. KĂĄrolynak SpanyolorszĂĄgba valĂł visszatĂ©rĂ©se utĂĄn felelevenĂ­tette a casertai kirĂĄlyi palota megĂ©pĂ­tĂ©se elƑtt felmerĂŒlt ötletet, mely több vidĂ©ki kirĂĄlyi rezidencia megĂ©pĂ­tĂ©sĂ©t tƱzte ki cĂ©ljĂĄul. A kirĂĄly 1773-ban rendelte el a terĂŒlet megnagyobbĂ­tĂĄsĂĄt Ă©s a mĂĄr meglĂ©vƑ Belvedere palota felĂșjĂ­tĂĄsĂĄt. IV. FerdinĂĄnd kedvenc vadĂĄszkastĂ©lya lett, miutĂĄn a közeli casertai palota kertjei Ă©s erdƑivel ellentĂ©tben, ez a terĂŒlet jĂłval nagyobb vadĂĄllat ĂĄllomĂĄnnyal rendelkezett. A kirĂĄly jĂłval több idƑt töltött el San LeuciĂłban, mint CasertĂĄban, ami politikai Ă©s ĂĄllamvezetĂ©si Ă©rdektelensĂ©gĂ©vel magyarĂĄzhatĂł.

A felĂșjĂ­tott palota mellett rövid idƑn belĂŒl felĂ©pĂŒlt a Vaccheria is (kirĂĄlyi istĂĄllĂł) a kirĂĄlyi mĂ©nes Ă©s szarvasmarhacsorda szĂĄmĂĄra. 1775-ben az istĂĄllĂł mellett egy kis selyem manufaktĂșrĂĄt lĂ©tesĂ­tettek piemonti mesteremberek vezetĂ©sĂ©vel. Ez volt az elsƑ lĂ©pĂ©s a san leuciĂłi kirĂĄlyi manufaktĂșrĂĄk lĂ©trejöttĂ©ben. Egy Ă©vvel kĂ©sƑbb a Belvedere palota nagytermĂ©t ĂĄtalakĂ­tottĂĄk templommĂĄ, a helyi lakosok szĂĄmĂĄra. 1778-ban FerdinĂĄnd felszĂĄmolta a Belvedere palota lakosztĂĄlyait, helyĂŒkre telepĂ­tve az akkor mĂĄr 134 lakost foglalkoztatĂł selyemszövƑ manufaktĂșrĂĄkat, amelyeket a kirĂĄly a felvilĂĄgosult tanĂĄcsadĂłi hatĂĄsĂĄra lĂ©tesĂ­tett, a kirĂĄlysĂĄg gazdasĂĄgĂĄnak fellendĂ­tĂ©se cĂ©ljĂĄbĂłl. San Leucio 1780-ra a kirĂĄlysĂĄg egyik vezetƑ gazdasĂĄgi központja lett NĂĄpoly Ă©s Portici mellett.

IV. FerdinĂĄnd kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©re 1783-1787 között ismĂ©t ĂĄtĂ©pĂ­tettĂ©k az egykori palotĂĄt ezĂșttal kĂ©t fonodĂĄval bƑvĂ­tve. Ebben az idƑszakban a munkĂĄsok szĂĄmĂĄra kĂ©t Ășj lakĂłnegyed is felĂ©pĂŒlt a komplexum körĂŒl. A palota teljes ĂĄtalakĂ­tĂĄsa selyemgyĂĄrrĂĄ 1789-re fejezƑdött be.

A komplexum fontossĂĄgĂĄt tanusĂ­tja IV. FerdinĂĄnd 1789-es rendelete is, melyben a NĂĄpolyi KirĂĄlysĂĄgon belĂŒli önĂĄllĂł entitĂĄsnak nyilvĂĄnĂ­tja San LeuciĂłt, amelyet egy kirĂĄlyi megbĂ­zott felĂŒgyelt. SzintĂ©n ezen rendelet szabĂĄlyozta a legyĂĄrtott termĂ©kek mennyisĂ©gĂ©t Ă©s minƑsĂ©gĂ©t. A komplexum Ă©s környĂ©ke ezek utĂĄn teljes elzĂĄrtsĂĄgban mƱködött a kirĂĄly közvetlen felĂŒgyelete alatt. Ekkor Colonia Reale (kirĂĄlyi telep) nĂ©v alatt volt ismert. FerdinĂĄnd szabĂĄlyozĂł rendeletei valamint a kĂ©sƑbbiekben bevezetett egĂ©szsĂ©gĂŒgyi Ă©s nyugdĂ­jtĂĄmogatĂĄsok San LeuciĂłt a felvilĂĄgosodĂĄs korĂĄnak egyik legkiemelkedƑbb szociĂĄlis intĂ©zmĂ©nyĂ©vĂ© tettĂ©k.

A kirĂĄly, a selyemgyĂĄr körĂŒli telepĂŒlĂ©s kibƑvĂ­tĂ©sĂ©t tervezte egy igazi vĂĄrossĂĄ, melyet sajĂĄt maga utĂĄn Ferdinandopolinak nevezte volna. Az 1799-es nĂĄpolyi forradalom azonban megakadĂĄlyozta tervĂ©nek megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄt.

A san leuciĂłi komplexum bƑvĂ­tĂ©se Ă©s fejlesztĂ©se a NĂĄpolyi KirĂĄlysĂĄg francia megszĂĄllĂĄsa idejĂ©n (1806-1815) is töretlenĂŒl folytatĂłdott.

IV. FerdinĂĄnd öröksĂ©ge napjainkban is Ă©l a helyi selyem- Ă©s textilgyĂĄrak rĂ©vĂ©n, melyek nemzetközi szinten dolgoznak olyan elƑkelƑ klienseknek, mint a londoni Buckingham-palota, washingtoni FehĂ©r HĂĄz, vagy a rĂłmai Quirinale-palota Ă©s Palazzo Chigi.

San LeuciĂłban napjainkban egy Selyem MĂșzeum is mƱködik, melyben eredeti szövƑszĂ©keket Ă©s gĂ©peket ĂĄllĂ­tottak ki, valamint bemutatja a selyem kĂ©szĂ­tĂ©sĂ©nek minden fĂĄzisĂĄt.

A San Leuciói komplexum 1997 óta a casertai kirålyi palotåval és a Vanvitelli-vízvezetékkel közös az UNESCO vilågörökségének a részét képezi. A komplexum népszerƱsítésére 1999 óta minden évben a nyåri hónapokban megrendezik a Leuciói Fesztivålt.

Quaranta, Maria Giulia: Caserta: La Reggia E Il Parco, Il Belvedere di San Leucio, L’Aquedotto Carolino, Istituto Poligrafico e Zecca dello Stato, Roma, 2005, ISBN 88-240-1401-1

KĂŒlsƑ hivatkozĂĄsok

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]