Ugrás a tartalomhoz

Szedikert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szedikert (Záhradné)
Szedikert látképe a plébániatemplommal.
Szedikert látképe a plébániatemplommal.
Szedikert zászlaja
Szedikert zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1285
PolgármesterRóbert Tkáč
Irányítószám082 16
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1177 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság313 m
Terület8,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 59″, k. h. 21° 16′ 00″49.083333°N 21.266667°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 59″, k. h. 21° 16′ 00″49.083333°N 21.266667°E
Szedikert weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedikert témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szedikert (szlovákul: Záhradné, korábban szlovákul: Sedikert) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Eperjestől 10 km-re északra fekszik.

A települést 1285-ben IV. László király adománylevele „Scegekerthe” alakban említi először, amikor a korábban helyi nemesek kezén levő falut a nagysárosi ágoston rendi szerzeteseknek adja. A falu eredetileg nem a mai helyen, hanem a Mosurovanka-patak mellett, a mai temető közelében feküdt. Ott állt ősi temploma is, melyet Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szenteltek, de már 1814-ben is csak a romjai látszottak. 1320-ban Szedikert szinyei nemesek birtoka. 1350-ben „Zegekerthy” néven említik. 1427-ben 39 portája adózott. 1574-ig újra az ágoston rendiek birtoka volt. 1787-ben 52 házában 403 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szedikert, Szeczikard. Magyar, és orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Eperjeshez 3/4 mértföldnyire; határja jól termő.”[2]

A 19. században a Dessewffy család birtoka. 1828-ban 70 háza volt 544 lakossal. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A település első iskolája 1850-ben létesült.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedékerte, tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 432 kath., 40 evang., 40 zsidó lak. Termékeny határ. Erdő. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Bártfa.”[3]

A 19. század végén malom, kőbánya, téglagyár és kerámiagyár is működött a községben. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

1944. szeptember 2-án bombatámadás érte a községet, melynek 9 halálos áldozata volt.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság9339299871177
Különbség -0,42 % +6,24 % +19,25 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság11571177
Eltérés+1,72 %

1910-ben 557, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 926 lakosából 916 szlovák volt.

2011-ben 964 lakosából 930 szlovák.

  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át. Ekkor épült a tornya is. Utolsó átépítésére 1932-ben került sor. Ekkor készült a sekrestye, az új kórus, az orgona és az oltár is.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1967 és 1970 között épült.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.