Szelemen

Taréjszelemen fa fedélszerkezetben

Az építőiparban és a népi építészetben a tetőépítés során alkalmazott szelemen a fedélszerkezet egyik szerkezeti eleme, a szarufákat alátámasztó gerenda. Szelemen lehet az ereszen, derekán, illetve a tetőgerincen, melyek megnevezése rendre talpszelemen, közép- vagy derékszelemen, illetve taréjszelemen.

Elhelyezése a tetősíkkal párhuzamos, vízszintes, ezáltal a tetőszerkezetnek hosszirányú merevítést ad.

Típusai

Ereszen felfekvő álló talpszelemen, dőlt elhelyezésű derékszelemenek és álló taréjszelemen Cosseria olasz település San Rocco-kápolnájában

Szerepe szerint

• Talpszelemen: feladata az eresznél a szarufák aljának megtámasztása.
• Közép- vagy derékszelemen: a talp és taréjszelemenek közötti gerendázat, amelyet a szaruzat lehajlásának meggátolására alkalmaznak.
• Taréjszelemen: a szarufákat a taréj alatt alátámasztó gerenda. Ha a tetőszerkezetben nem alkalmaznak taréjszelement, akkor gyakran taréjdeszka, vagy -palló helyettesíti.

A gerenda állása szerint

• Állószelemen: olyan szelemen, melynek hosszabb oldalai beépítéskor függőlegesen állnak.
• Fekvőszelemen: olyan szelemen, melynek hosszabb oldalai beépítéskor vízszintesen fekszenek.
• Dűltszelemen: olyan szelemen, mely a fenti csoportokba nem sorolható, átlós elhelyezésű.

Alkalmazása

Néhány különböző szelvényű fémprofil, mely fém fedélszerkezetben szelemenként alkalmazható

A szelemen feladata bizonyos fedélszerkezetekben a szarufák alátámasztása. Vagy az ereszen fekszik fel, vagy oszlopokon nyugodhat. Az oszlopok közti szabad fesztávok csökkentésére olykor könyökfákat vagy hónaljfákat alkalmaznak a szelemen alátámasztása során. Az olyan tetőt, melynél szelemenek támasztják alá a szarufákat, szelemenes fedélszerkezetnek nevezik.

Szelemen lehet fa vagy fém tetőszerkezet eleme is.

Etimológiája

A szelemen szó magyar eredetű, előzménye valószínűleg a szelemény (a.m. gerenda).

Források

• Dr. Németh György. "Tetőszerkezetek" (PDF). Hozzáférés: 2017. november 22.
• "Faépítés|Digitális Tankönyvtár". www.tankonyvtar.hu. Hozzáférés: 2017. november 22.