Árkos
| Árkos (Arcuș) | |||
 | |||
| Az unitárius templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Székelyföld | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kovászna | ||
| Község | Árkos | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 527166 | ||
| Körzethívószám | 0267 | ||
| SIRUTA-kód | 64924 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1722 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 1525 (2021)[1] | ||
| Népsűrűség | 51,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 573 m | ||
| Terület | 33,53 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 46′45.900000°N 25.766667°EKoordináták: é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 46′45.900000°N 25.766667°E | |||
 | |||
| Árkos weboldala | |||
 | |||
Árkos (más néven Sepsiárkos, románul Arcuș) falu Romániában Kovászna megyében, 2004-től az azonos nevű község központja, korábban Sepsikőröspatak község része volt.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét egyesek a régi avar kori sáncokból, mások egy Árkos nevű székely őstől származtatják.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik, nem messze Málnástól.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2002-es népszámláláskor Árkos község még nem létezett; a megfelelő falvak népessége összesen 1288 fő volt,[3] míg a 2011-es népszámlálás szerint 1519 fő lakott a község területén.[4][5] 2011-ben a következő volt a nemzetiségi megoszlás: 1450 fő (95,46%) magyar, 48 fő (3,16%) román, 8 fő roma, míg 17 fő (0,79%) ismeretlen nemzetiségű.[4] Felekezeti szempontból a népesség összetétele a következő volt: 517 fő (34,3%) unitárius, 452 fő (30%) református, 430 fő (28,31%) római katolikus, 54 fő (3,55%) ortodox, 27 fő (1,78%) hetednapi adventista, 4–4 fő (0,26%) lutheránus illetve jehovista, 10 fő (0,66%) egyéb felekezetű, 9 fő (0,59%) vallás nélküli és 12 fő (0,79%) ismeretlen felekezetű.[6]
A 2021-es népszámláláskor 1722 lakos lakott a községben (nemzetiség szerint 1525 fő magyar, 83 fő román, 9 fő cigány, 99 fő nem nyilatkozott).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1332-ben Arkus néven említik először. 1802-ben, 1829-ben és 1838-ban földrengés pusztította. 1910-ben 1721 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1248 lakosából 1222 magyar és 26 román volt.
2004-ben önálló községgé alakult az addig Sepsikőröspatakhoz tartozó Árkos, Bedőháza és Pincehely falvakból.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya.
- Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá.
- A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították.
- Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt.
- A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott.
- A település egyik különleges látnivalója a Vasaló Ház és múzeum. A néprajzi gyűjtemény tizezres nagyságrendű, köztük legérdekesebb a szenes vasaló gyűjtemény. A gyűjtemény és a múzeum Bálinth Zoltán munkája, aki már lassan 30 éve töretlenül végzi a tennivalókat.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Árkosi Gelei Benedek unitárius tanár, orvos.
- Árkosi Mihály Benedek református tanár.
- Árkosi Tegző Benedek unitárius tanár, teológus.
- Itt született Daniel Gábor, az agyagfalvi székely népgyűlés résztvevője, Udvarhely vármegye főkirálybírája és főispánja, az Unitárius Egyház főgondnoka, a Magyar Történelmi-, Genealógiai és Heraldikai Társulat tagja.
- Itt született Gelei József zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
- Itt született Kiss Ernő geológus.
- Árkosi Geley Antal főhadnagy, az "Előre" című ifjúsági folyóirat felelős szerkesztője.
- Itt született Kisgyörgy Zoltán geológus.
- Itt élt Seres András néprajzkutató. 2011-től nevét viseli az utca, melyben a háza állt.
- Itt született (1967) Máthé Árpád Árkos falu első és még mindig hivatalban levő polgármestere.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Recensământul populației și locuințelor - Rezultate definitive 2021
- ↑ LEGE nr.15 din 24 februarie 2004 pentru înfiinţarea comunei Arcuş prin reorganizarea comunei Valea Crişului, judeţul Covasna. Monitorul Oficial, 174. sz. (2004. március 1.)
- ↑ Recensământul populației și al locuințelor 2002 – martie 2002 (román nyelven). In Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája: Népszámlálási adatok 1850–2002 között. Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára.
- 1 2 Tab8. Populația stabilă după etnie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).
- ↑ Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).
- ↑ Erdélystat. "Árkos (Arcuş) - statisztikai adatlap". statisztikak.erdelystat.ro. Hozzáférés: 2026. január 3.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vofkori László (2007). Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print. 388–389. o. ISBN 978-973-8468-62-7.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
