Kućan Marof
| Kućan Marof | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Varasd |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Čehok |
| Irányítószám | 42000 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1280 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 567,95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Terület | 2,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 16° 22′ 20″46.294120°N 16.372245°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 16° 22′ 20″46.294120°N 16.372245°E | |
 | |
Kućan Marof falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Varasd központjától 3 km-re délkeletre fekszik. Teljesen összeépült Varasd külső kerületeivel, valamint a szomszédos Donji és Gornji Kućannal.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kućan első említése 1238-ban IV. Béla király oklevelében történt, melyben az itteni Szent János templomot a keresztesek egykori birtokát a hozzá tartozó területekkel együtt a ferences atyáknak adja. Ez a templom a mai Kućan Marof területén állt. A ferencesek 1624-ig maradtak a falu birtokosai, amikor a birtokot 10.500 forintért Trautmannsdorf generálisnak adták el. A generális azonban meghalt mielőtt a teljes összeget kifizethette volna és a birtok a végrendelet szerint a grazi jezsuitáké lett. A ferencesek azonban mindenképpen vissza szerették volna szerezni az ősi birtokukat, végül a két rend megegyezett egymással és 1773-ig a ferencesek maradtak a birtokosok. Ekkor azonban császári rendeletre feloszlatták a rendet és minden birtokuk a kincstáré lett. 1776-ban az ivanicsi birtokért cserébe a zágrábi püspökség szerezte meg és az első világháborúig a püspökség birtoka maradt. Az 1920-as években a földreform keretében felosztásra került. Az 1668-as egyházi vizitáció szerint Kućan Marofnak 27 háztartása volt. 1857-ben 74, 1910-ben 181 lakosa volt.
1971-ig Kućan-Marof volt a hivatalos neve. 1974-ig a falu a biškupeci plébánia filiája volt. Ekkor hozrák létre az önálló kućan marofi plébániát, melyet az akkori zágrábi segédpüspök Franjo Kuharić rendeletben hirdetett ki. 1978-ban megkezdődtek a templom és a plébánia építési munkálatai. Az első misét 1979. november 11-én celebrálták az új plébániatemplomban. A települést 1991-ben közigazgatásilag Varasdhoz csatolták. 2001-ben 1329 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3][4] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 74 | 105 | 111 | 135 | 160 | 181 | 182 | 320 | 480 | 468 | 552 | 779 | 1.064 | 1.227 | 1.329 | 1.388 | 1.280 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krisztus Feltámadása tiszteletére szentelt modern plébániatemplomát 1979-ben építették. Oltárképét és a keresztutat Goran Petrač ludbregi festőművész, két faliképét Snježana Inkret festőművésznő készítette. A templom előtt a Feltámadt Üdvözítő szobra áll, melyet Ivan Vitez helyi szobrász faragott. A templom alagsorában a közösségi terem mellett háromezer kötetes könyvtárat létesítettek.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
