Čalinec
| Čalinec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Maruševec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Šagi |
| Irányítószám | 42243 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 513 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 16° 10′ 52″46.288000°N 16.181000°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 16° 10′ 52″46.288000°N 16.181000°E | |
 | |
Čalinec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Maruševechez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Varasdtól 12 km-re nyugatra, községközpontjától Maruševectől 1 km-re északra, a Zagorje hegyeinek keleti lábánál, a Drávamenti-síkság szélén enyhén dombos vidéken fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A maruševeci uradalom részeként évszázadokig a Vragovicsok voltak a birtokosai. 16. századi várkastélyát is ők építették. Miután 1716-ban Vragovics Ferenc Ádám fiú örökös nélkül halt meg, a birtokot Csernkovácsi Kristóf zágrábi alispán és a báni testőrség kapitánya örökölte. Miután, ő már a következő évben, 1717-ben, Zrínynél elesett a török elleni harcokban, a Pásztory család tulajdonába került, ezután a Kanotayaké, majd a Patacsichoké lett. A Patacsichok 1817-ig voltak a tulajdonosai, amikor a család utolsó férfi tagja is meghalt. Ezután a Draskovichok, majd a Kereskényi család birtoka, végül 1883-ban Pongrátz Oszkár vásárolta meg Ferenc fia számára és kastélyát kényelmes kúriává építtette át. A falunak 1857-ben 117, 1910-ben 303 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. 2001-ben 167 háza 579 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3][4] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 117 | 177 | 218 | 282 | 314 | 303 | 338 | 408 | 446 | 547 | 589 | 552 | 603 | 615 | 579 | 572 | 513 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Pongrátz család kúriáját[5] a 16. században a Vragovics család várkastélyaként említik először. A 17. és 18. században bővítették. Tőlük a gróf Draskovics család örökölte. Ők Trakostyán felújítása miatt eladták a Kereskényieknek. Tőlük szerezte meg a Pongrátz család. Mai formáját a 19. század végén nyerte el, amikor Pongrátz Oszkár terasszal, erkélyekkel, faragott falépcsőkkel díszített kényelmes kúriává építtette át. A második világháború után egy ideig hadiárvákat gondoztak itt, majd 1955-ben községháza lett. Később lakásokat alakítottak ki benne, melyekben még mindig laknak, bár az épület egyre rosszabb állapotban van. Eredetileg 2,7 hektáros parkjából kevés maradt meg. A kastély mellett elvezető új út valósággal kettészelte, jelentős részét házakkal beépítették. A kastély mellett álló tiszafa az egyik legnagyobb Horvátországban.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1074.
