Bőny

Bőny
A római katolikus templom
Bőny címere Bőny zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Győri
Jogállás	község
Polgármester	Farkas János (független)
Irányítószám	9073
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	2289 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	41,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	50,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 52′ 00″47.65, 17.866667
Bőny Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Bőny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőny témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bőny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése

Győr-Moson-Sopron vármegye keleti szegletében, Komárom-Esztergom vármegye határán fekszik, Győrtől 17 kilométerre keletre, Bábolnától pedig 11 kilométerre nyugatra.

Az M1-es autópálya több kilométeren keresztül a település közigazgatási területének északi és nyugati határvonalánál húzódik, de belterületétől több kilométer távolságra. Főutcája a 8136-os út, amelyből itt ágazik ki, 36,700-as kilométerszelvénye táján a Rétalapra vezető 81 138-as számú mellékút. Keleti határszélén a 8152-es út húzódik, s még egy útszakasza is országos közút része: a 8136-osból 40,8 kilométer után északnak kiágazó és Bőny-Szőlőhegyre vivő 81 139-es út.

Vasúti összeköttetése nincs. A legközelebbi vasútállomások Nagyszentjánoson és Győrben vannak, előbbi 8, utóbbi 17 kilométerre a falutól.

Az éghajlata kontinentális jellegű. A viszonylag szélsőséges időjárással is magyarázható, hogy a 20. század fordulóján az igénytelen juh volt az egyik legelterjedtebb háziállat a településen. A falu mellett folyik a Bakony-ér, amely ma az év nagy részében csekély vízhozamú, de régen áradásai komoly károkat tudtak okozni.

Története és mai élete

Az első emlékek, amelyek a térség lakott voltára utalnak, az újkőkorszakból maradtak fenn. A régészek a bronzkorból származó eszközöket, fegyvereket hoztak felszínre Szőlőhegyben, Örkénypusztán és Györgyházán. A rómaiak uralma idején is lakott terület volt, amiről egy, a győri kőtárban látható síremlék is tanúskodik.

Bőny neve egy 1235-ből fennmaradt oklevélben szerepel először, Buun, majd egy 1240-ben keltezettben Buhun alakban. E név valószínűleg a „Bő” török eredetű személynévből ered, melynek jelentése nemzetségfő.

A község 1300-ban a Cseszneky család birtoka volt.

A mai Bőny területén a 13. századtól kezdve önálló településként találkozunk Örkény nevével, melyet oklevelek először 1220-ban Irkin, majd 1222-ben Vrken néven említettek. Az 1391. esztendő fontos állomás Örkény múltjában, ugyanis ekkor készült el a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom, amely mintegy 18 lépés átmérőjű, kör alakú építmény volt.

A település életének legnehezebb korszakai közé sorolható a török hódoltság időszaka, amikor Bőny és Örkény minden bizonnyal lakatlanná vált.

Az 1700-as évek végén kezdődött a térség kisebb településeinek egyesítése. A faluban a reformált hitvallású gyülekezet már 1785-ben iskolát működtetett.

A község múltjának egyik kiemelkedő időszaka volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A temetőben ma is gondozzák Pálffy Károly huszár főhadnagy sírját, aki a komáromi várért folytatott harcokban sebesült meg.

1888. március 19-én Bőnyt és Rétalapot Bőnyrétalap néven egyesítették. (A közbirtokosság révén már a 18. században nagyon szoros kapcsolat alakult ki a két község között.)

A második világháborút követően a földosztás után rövid idővel megalakult Bőnyben az első mezőgazdasági termelőszövetkezetet Szabad Május 1. néven. 1959-ben „szocialista község” lett a falu hat termelőszövetkezettel.

Bőny és Rétalap több mint 100 éves együttlét után 1992. január 1-jén szétvált.

Bőny külterülete a Szőlőhegy, amely a viszonylag kevés állandó lakos mellett egyre több, hétvégi telekkel, házzal rendelkezőt vonz oda. A falu belterületén ma már kevés építési telek alakítható ki, ezért mindinkább előtérbe került a régi házak felújítása, átalakítása.

1945 előtt a falu területén több középbirtokos, illetve bérlő is élt saját társadalmi helyzetüknek megfelelő körülmények között. Ennek ma is látható emlékei az átalakított kastélyok, díszes lakóépületek, kúriák.

A község értékei közé tartozik a három felújított templom.

A településen három nagy történelmi egyház van jelen. A lakosok között a legkisebb számban evangélikusok vannak, közel azonos számban pedig reformátusok és katolikusok. Az 1945 előtt jelentős számú zsidó közösség a holokauszt áldozata lett. Az elmúlt évtizedek kábultságából ébredő egyházak napjainkban ismét egyre fontosabb szerepet töltenek be a település életében.

Bőny az élet minden területén, a közlekedésében is Győrhöz kötődik. Győrön kívül közvetlen autóbuszos összeköttetése van Bábolnával és Budapesttel (csak oda irányban a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti napon). A munkaképes lakosság nagy része ingázik a győri ipari üzemekbe, de jelentős a helyben foglalkoztatottak száma is.

A falunak van kultúrotthona, amelyben községi és iskolai könyvtár is működik. Az iskola fennhatósága alá tartozik a sportközpont, amely a tornacsarnokot, a labdarúgópályát és a bitumenes kézilabdapályát foglalja magában.

Az orvosi rendelőt 2003-ban újították fel mint Egészségügyi Központot. Együtt van benne az orvosi rendelő, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár, s ellátja Rétalap községet is. Számítógépes adatbázisát kísérletként egyesítették a megyei kórházéval.

A település a Bakonyér Önkormányzati Társulás tagja.

A község határában néhány évtizeddel ezelőtt végzett kutatófúrások során meleg vizes forrást találtak, melyet akkor lezártak.

2016. október 26-án a faluban egy, az egész országot megrázó rendőrgyilkosság történt.

A képviselő-testület a közeljövő egyik fontos feladatának tekinti a a településen lévő kúriák – többek között a községháza – felújítását.

Közélete

Polgármesterei

• 1992–1994: Bogdán László (független)
• 1994–1998: Bogdán László (független)
• 1998–2002: Böhm Csaba (független)
• 2002–2006: Bőhm Csaba (független)
• 2006–2010: Dr. Muraközi László Károly (független)
• 2010–2014: Dr. Muraközi László Károly (független)
• 2014–2019: Dr. Muraközi László Károly (független)
• 2019–2024: Szabó Csaba (független)
• 2024– : Farkas János (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	2122	2165	2151	2176	2208	2239	2216	2258	2289
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 10,3%, evangélikus 2,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,2% (36,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1% románnak, 0,1% lengyelnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,8% volt római katolikus, 9,2% református, 2,4% evangélikus, 0,3% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).

Látnivalók

• Bothmer-kúria (a községháza épülete)
• Evangélikus templom
• Református templom
• Római katolikus templom
• Világháborús emlékmű
• II. világháborús katonasírok
• Zsidó temető
• Egy ritkaságnak számító ősdiófás terület is van a falu határában.

Testvértelepülések

• Vásárút (Trhová Hradská), Szlovákia 1992-től

Képtár

• 
  Református templom
• 
  Evangélikus templom
• 
• 
  Iskola és községi sportcsarnok
• 
  A Bothmer-kúria ma községháza
• 
  Községháza elölről
• 
• 
• 
• 
  Gólya 2013-ban
• 
•