Ugrás a tartalomhoz

Magyartelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyartelek
Fő utca a haranglábbal
Fő utca a haranglábbal
Magyartelek címere
Magyartelek címere
Magyartelek zászlaja
Magyartelek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterBite László (független)[1]
JegyzőTóth László
Irányítószám7954
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség182 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 56′ 34″, k. h. 17° 59′ 04″45.942869°N 17.984419°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 34″, k. h. 17° 59′ 04″45.942869°N 17.984419°E
Magyartelek (Baranya megye)
Magyartelek
Magyartelek
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyartelek témájú médiaállományokat.

Magyartelek község Baranya vármegyében, a Sellyei járás északi részén.

Magyartelek nevezetessége a Czindery Kúria, más néven Országh-kastély

Pécstől délnyugatra, Szentlőrinctől délre, Sellyétől északkeletre fekszik, az Ormánság északi részén.

A szomszédos települések: északkelet felől Gerde, kelet felől Kisasszonyfa, dél felől Gilvánfa, nyugat felől Magyarmecske, északnyugat felől pedig Királyegyháza.

Legfontosabb vízfolyása a Pécsi-víz, amely a településtől keletre folyik, az itteni szakasza nagyobb részén egyúttal természetes határt képezve Magyartelek és Kisasszonyfa között. A Pécsi-vízbe ezen a szakaszon torkollik bele a Magyarteleki-árok, valamint (a községhatár közvetlen közelében, bár közigazgatásilag kisasszonyfai területen) a Vályogvető-árok is.[3]

Csak közúton közelíthető meg, Kisasszonyfa vagy Magyarmecske érintésével, az 5803-as úton. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főútról letérve érhető el a legegyszerűbben, a Szentlőrincről Sellye felé vezető 5805-ös úton.

Magyartelek környéke az ősidők óta lakott hely lehetett, erre utal, hogy a település közigazgatási területén vaskori, a Magyarmecske és Gilvánfa közti területen rézkori, Besencén és Kisasszonyfán pedig a római korból származó leleteket tártak fel.[4] Egy másik adat szerint, szórványleletként római kori vaskasza és sarló is előkerült a mai Magyartelek területéről.[5]

Az alig 300 fő lakosú kicsi ormánsági település lakói az ismert történelem során mindvégig magyarok voltak. A falu a középkortól egészen az 1900-as évek közepéig uradalmi birtokközpont volt.

Magyartelek mai lakosai nagyrészt Szatmár és Zala megyéből betelepedett, illetve az ősi családok leszármazottai.

  • 1990–1994: Tolnai József (független)[6]
  • 1994–1998: Dr. Szekeres János (független)[7]
  • 1998–2002: Dr. Szekeres János (független)[8]
  • 2002–2006: Dr. Szekeres János (független)[9]
  • 2006–2010: Dr. Szekeres János (független)[10]
  • 2010–2014: Dr. Szekeres János (független)[11]
  • 2014–2019: Tóth Tamás (független)[12]
  • 2019–2024: Tóth Tamás (független)[13]
  • 2024– : Bite László (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
216
212
210
206
202
184
188
189
198
182
2013201420152019202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 10,6% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 17,1%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 1,8% (18,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 57,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (42,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 3,3% református, 4,9% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (74,5% nem válaszolt).[15]

  • Czindery Kúria, illetve a helyben elterjedt nevén Országh-kastély – klasszicista stílusban épült. A genealógiai kutatások alapján a Kúriát Czindery László kezdte építeni.
  1. 1 2 "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 28.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Kokas és Társa Tervező Bt. (2004. február). "Kisasszonyfa településszerkezeti terve" (PDF). Sellye.hu. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 8.
  4. ↑ Pörös Béla (2014). "A munka nélkül maradt falu" (doc). Hozzáférés: 2015. augusztus 6.
  5. ↑ Fülep Ferenc–Sz. Burger Alice. "Baranya megye a római korban". Hozzáférés: 2015. augusztus 10.
  6. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  7. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 8.
  8. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 21.
  9. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 21.
  10. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 21.
  11. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
  12. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. november 18. Hozzáférés: 2015. augusztus 1.
  13. ↑ "Magyartelek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 29.
  14. ↑ Magyartelek Helységnévtár
  15. ↑ Magyartelek Helységnévtár