Ăta
| Ăta | |||
 | |||
| Az iskolakĂĄpolna Ă©pĂŒlete | |||
| |||
| Közigazgatås | |||
| OrszĂĄg |  Â MagyarorszĂĄg | ||
| RĂ©giĂł | DĂ©l-DunĂĄntĂșl | ||
| Megye | Baranya | ||
| JĂĄrĂĄs | PĂ©csi | ||
| Jogållås | község | ||
| PolgĂĄrmester | Jung KĂĄroly[1] | ||
| IrĂĄnyĂtĂłszĂĄm | 7763 | ||
| KörzethĂvĂłszĂĄm | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes nĂ©pessĂ©g | 176 fĆ (2026. jan. 1.)[2] | ||
| NĂ©psƱrƱsĂ©g | 19,28 fĆ/kmÂČ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| TerĂŒlet | 8,09 kmÂČ | ||
| IdĆzĂłna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 Ă©. sz. 45° 56âČ 11âł, k. h. 18° 17âČ 55âł45.936311°N 18.298489°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 45° 56âČ 11âł, k. h. 18° 17âČ 55âł45.936311°N 18.298489°E | |||
 Ăta
PozĂciĂł Baranya megye tĂ©rkĂ©pĂ©n
| |||
 A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Ăta tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |||
Ăta (horvĂĄtul: Ata[3], nĂ©metĂŒl: Atta[4]): közsĂ©g Baranya vĂĄrmegyĂ©ben, a PĂ©csi jĂĄrĂĄsban.
Nevének eredete
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A török HĂĄta nĂ©vbĆl szĂĄrmazik, amely az 1840-es Ă©vekre vĂĄltozott Ăta nĂ©vre.[5]
Fekvése
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A kis falu PĂ©cstĆl 22 kilomĂ©terre dĂ©lre, a VillĂĄnyi-hegysĂ©g Ă©szaki lĂĄbĂĄnĂĄl fekszik, telepĂŒlĂ©sszerkezete szerint dombvidĂ©ki sorfalu.
A szomszĂ©dos telepĂŒlĂ©sek: Ă©szak felĆl SzĆkĂ©d, dĂ©lkelet felĆl VokĂĄny, dĂ©l felĆl KistĂłtfalu, dĂ©lnyugat felĆl Bisse, nyugat felĆl pedig SzalĂĄnta.
MegközelĂtĂ©se
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]ZsĂĄktelepĂŒlĂ©s, közĂșton csak a PĂ©cstĆl SiklĂłsig hĂșzĂłdĂł 5711-es ĂștrĂłl leĂĄgazĂł 57 112-es szĂĄmĂș mellĂ©kĂșton Ă©rhetĆ el, EgerĂĄgon Ă©s SzĆkĂ©den keresztĂŒl.
A hazai vasĂștvonalak közĂŒl a telepĂŒlĂ©st a PĂ©csâMohĂĄcs-vasĂștvonal Ă©rinti, melyen sajĂĄt ĂĄllomĂĄsa van, Ăta vasĂștĂĄllomĂĄs a központtĂłl mintegy fĂ©l kilomĂ©terre keletre.
CĂmere
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]Ăta cĂmere pajzs alakĂș.[6] NĂ©gy rĂ©szre van osztva, amelybĆl kettĆnek kĂ©k, kettĆnek pedig zöld a hĂĄttĂ©rszĂne.[6] KözĂ©pen sĂĄtortetĆ formĂĄjĂș vĂĄlasztĂłvonal. A cĂmer bal oldalĂĄn felĂŒl egy ezĂŒsthal, a jobb oldalĂĄn felĂŒl pedig egy aranyagancs, a bal oldalĂĄn alul egy arany TrononnĂ© kereszt, mĂg jobb oldalĂĄn alul egy ezĂŒstkagylĂł lĂĄthatĂł.[6]
A cĂmert alul egy növĂ©nyfĂŒzĂ©r övezi, Ă©s egy aranyszalagon a telepĂŒlĂ©s neve olvashatĂł nagy, nyomtatott betƱkkel.[6]
Története
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]ElsĆ ĂrĂĄsos emlĂtĂ©se 1200-bĂłl maradt fenn (Ata). A törökök kiƱzĂ©se utĂĄn a falu pusztĂĄvĂĄ vĂĄlt, 1691-ben BoszniĂĄbĂłl jött bosnyĂĄkok telepĂŒltek be, majd a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc alatt ismĂ©t elnĂ©ptelenedett. A 17-18. szĂĄzadban a BatthyĂĄny csalĂĄd birtoka volt.
1851-ben a falurĂłl a következĆket Ărta FĂ©nyes Elek:[7]
âĂta, horvĂĄt falu, Baranya megyĂ©ben, SiklĂłshoz 2 Ăłra, erdĆ közt rĂłnĂĄn fekszik. Van 263 kath. lakosa, Ă©s szĂ©p uradalmi erdeje, Ă©s 12 egĂ©sz urb. telke. Termeszt buzĂĄt, rozsot, kukoriczĂĄt, zabot, kĂĄposztĂĄt. Birja gr. BatthyĂĄni IvĂĄn.â
1929-ben Ăgy Ărnak a Baranya vĂĄrmegye Trianon utĂĄn tĂz Ă©vvel cĂmƱ kiadvĂĄnyban:
âSzalĂĄnta kisközsĂ©g ... KörjegyzĆsĂ©gĂ©hez tartozik mĂ©g: NĂ©meti, SzĆkĂ©d, Ăta Ă©s PogĂĄny közsĂ©gekâ
Az 1960-as Ă©vekben hozzĂĄcsatoltĂĄk Avas-tanya Ă©s Pusztamalom telepĂŒlĂ©seket.
Közélete
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Polgårmesterei
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- 1990â1994: HorvĂĄth Lajos (fĂŒggetlen)[8]
- 1994â1998: SoĂłs NĂĄndor (fĂŒggetlen)[9]
- 1998â2002: SoĂłs NĂĄndor (fĂŒggetlen)[10]
- 2002â2006: SoĂłs NĂĄndor (fĂŒggetlen)[11]
- 2006â2010: SoĂłs NĂĄndor (fĂŒggetlen)[12]
- 2010â2014: TĂłth Zsolt MiklĂłs (fĂŒggetlen)[13]
- 2014â2019: Jung KĂĄroly (fĂŒggetlen)[14]
- 2019â2024: Jung KĂĄroly (fĂŒggetlen)[15]
- 2024â : Jung KĂĄroly (fĂŒggetlen)[1]
Népesség
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:
| Lakosok szĂĄma | 168 | 166 | 156 | 150 | 167 | 171 | 153 | 152 | 159 | 176 |
| 2013 | 2014 | 2016 | 2017 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2025 | 2026 |
A 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok 87,6%-a magyarnak, 2,1% cigĂĄnynak, 4,7% horvĂĄtnak, 2,1% nĂ©metnek, 0,5% szerbnek mondta magĂĄt (12,4% nem nyilatkozott; a kettĆs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). A vallĂĄsi megoszlĂĄs a következĆ volt: rĂłmai katolikus 37,8%, reformĂĄtus 6,7%, evangĂ©likus 3,1%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kĂvĂŒli 23,8% (25,9% nem nyilatkozott).[16]
A 2022-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint 153 fĆ lakja a falut, ebbĆl 2 fĆ Ătai vasĂștĂĄllomĂĄs kĂŒlterĂŒleten Ă©l. A 153 fĆbĆl 137 fĆ magyar, 5 fĆ nĂ©met, 4 fĆ horvĂĄt, 2 fĆ cigĂĄny nemzetisĂ©gƱ volt, 16 fĆ nem nyilatkozott. A kettĆs identitĂĄs miatt nem 100% az eloszlĂĄs arĂĄnya. A 153 fĆbĆl 52 fĆ rĂłmai katolikus, 10 fĆ reformĂĄtus, 4 fĆ evangĂ©likus, 3 fĆ görögkatolikus, 20 fĆ nem tartozott egyenleg felekezethez sem, 64 fĆ nem nyilatkozott a vallĂĄsossĂĄgrĂłl.[17]
Nevezetességei
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- FalumĂșzeum, mely a török idĆkben itt letelepĂŒlt bosnyĂĄk-horvĂĄtok Ă©letĂ©t mutatja be.
Utcanevek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Kossuth utca
- PetĆfi utca
- DĂłzsa utca
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- 1 2 "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. augusztus 16.
- â "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. oktĂłber 7. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. oktĂłber 7.
- â horvĂĄt nĂ©v
- â "nĂ©met falunevek (HozzĂĄfĂ©rĂ©s 2013. januĂĄr 21.)" (PDF). 2014. jĂșnius 11. dĂĄtummal az eredeti (PDF) cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2013. januĂĄr 21.
- â Pesti JĂĄnos (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. nevĂ©nek eredete
- 1 2 3 4 "Ăta cĂmere". magyarcimerek.hu. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2019. februĂĄr 9.
- â "MagyarorszĂĄg geogrĂĄfiai szĂłtĂĄra â FĂ©nyes Elek, Ăta, 1851".
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2019. november 29.
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 12.
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 12.
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 12.
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 12.
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2015. december 9.
- â "Ăta telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșlius 23.
- â Ăta HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
- â KSH nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs adatbĂĄzisa
ForrĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- ââhorvĂĄt nĂ©v: Sanja VuliÄ:: O govorima Hrvata u MaÄarskoj. Budapest: (kiadĂł nĂ©lkĂŒl).
TovĂĄbbi informĂĄciĂłk
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Pesti Jånos (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monogråfiai sorozat (Pécs, 1982
| SzalĂĄnta | SzĆkĂ©d | Kisherend |
| SzalĂĄnta |
|
VokĂĄny |
| Bisse | KistĂłtfalu | VokĂĄny |
