Maráza
| Maráza | |||
 | |||
| Szent József római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hoffmann János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7733 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 177 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″46.074650°N 18.513860°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 29″, k. h. 18° 30′ 50″46.074650°N 18.513860°E | |||
 Maráza
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Maráza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maráza témájú médiaállományokat. | |||
Maráza (horvátul: Maraza,[3] németül: Marase[4]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pécsváradtól délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság déli lábainál. A szomszédos települések: észak felől Geresdlak, délkelet felől Erdősmárok, dél felől Liptód, délnyugat felől Szellő, északnyugat felől pedig Kékesd.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból közelíthető meg: az 56 109-es számú mellékúton, amely Geresdlaktól nyugatra ágazik ki déli irányban a Mohácstól Pécsváradig húzódó 5607-es útból.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Még az 1887 évi kataszteri térképen is fel volt tüntetve a mai Maráza elődje, Alsó- és Felső-Hidága Maráza északi és keleti felén.
Hidágát az oklevelek 1292-1297 között említették először, Hidagay néven, mint a hídágai nemesek birtokát. A hídágai nemesek gyakran szerepeltek a megyei közéletben, részben mint a Gyulaiak megbízottjai: 1319-ben Artolf nevét, valamint első feleségétől született fiát, Domokost említette egy korabeli oklevél.
A falu a török uralom alatt elnéptelenedett, és a régi falutól délebbre, mai helyén alakult ki az új falu, Maráza. 1720-ban délszláv, majd 1730-ban német telepesek kezdték benépesíteni a falut, később magyar nyelvű lakosok is letelepedtek itt. A magyarok érkezésével egyidőben pedig megkezdődött a sokácok elköltözése.
A 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 731 lakosa volt, ebből 245 magyar, 398 német, 88 horvát, melyből 531 római katolikus, 27 református, 155 evangélikus volt.
Az 1990 évi népszámláláskor 224, 2001-ben 215, 2008. január 1-jén pedig 199 lakosa volt Marázának.
A falun átvezet a 2010-ben átadott Baranyai Zöldtúra, mely kitűnő gyalogtúra célpontokat kínál Liptód és Geresdlak felé.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Schenk János (független)[5]
- 1994–1998: Schenk János (független)[6]
- 1998–2002: Schenk János (független)[7]
- 2002–2006: Schenk János (független)[8]
- 2006–2008: Schenk János (független)[9]
- 2009–2010: Hoffmann János (független)[10]
- 2010–2014: Hoffmann János (független)[11]
- 2014–2019: Hoffmann János (független)[12]
- 2019–2024: Hoffmann János (független)[13]
- 2024– : Hoffmann János (független)[1]
A településen 2009. január 25-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester halála miatt.[14]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 181 | 171 | 172 | 163 | 171 | 180 | 173 | 178 | 168 | 177 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 2,2% horvátnak, 27,9% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,2%, evangélikus 10,6%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,8% (19% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 86,1%-a vallotta magát magyarnak, 31,7% németnek, 3,9% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,6% volt római katolikus, 5,6% református, 3,9% evangélikus.[16]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mária-kápolna, Szent-kút és a Mária-forrás – búcsújáró hely. (Megközelíthető a zöld sáv jelzésű turistaútról leágazó zöld kör jelzésű úton.)
Régi kőkereszt a zöld jelzés északi szakaszán
A Mária-kápolna
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 29.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005". Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. 2020. április 17. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 24.
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 9.
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 22.
- 1 2 "Maráza települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. január 25. Hozzáférés: 2020. június 5.
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 21.
- ↑ "Maráza települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 29.
- ↑ "2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. Hozzáférés: 2020. június 5.
- ↑ Maráza Helységnévtár
- ↑ Maráza Helységnévtár
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Györffy György: Baranya vármegye.
- A Magyar Köztársaság Helynévtára.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]http://baranyaidombsag.ucoz.hu/ Archiválva 2013. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben A Baranyai-dombság honlapja.
http://maraza.atw.hu Maráza Község Honlapja
